Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 4. 1973. (Budapest, 1973)

során felkeltették figyelmemet azok a másodlagos ásványképződési folyamatok, amelyek a kózetösszletet ért tektonikai hatásra jöttek létre. Az Upponyi-hegység paleozoikumban (ordovicium, szilur) képződött szediment anyaga litosztratigráfiailag három rétegcsoportra különül: fauna nélküli kristályos mészkővel indul, amelyet mészkőbetelepüléses agyagpala vált fel, s erre következik az un. kovapalás, homokköves agyagpala csoport (2. sz. ábra). 1. A mészkőcsoport mikroszkópos jellegei A terület mészkőmintáinak szemcsemérete átlag 50-200 n közötti, ritkábban ennél finomabb (20-50 fO. A kőzetet alkotó kalcitkristályok többnyire megnyúltak, orsóalakuak, de lehetnek szabálytalan formájú szemcsék is, amelyek egymáshoz illeszkedése mozaikszerű struktúrát eredményez. Az egyes kristályok meglehetősen tiszták, a finomabbszemü változatok gyakran felhőszerüen, vagy eresen és foltosán agyagzárványosságot tartalmaznak. A nagyobb kristályokon nyomásikerlemezesség is megfigyelhető. Az orsószerü kalcitkristályok közel párhuzamosan irányitott elrendeződése a kőzetnek palás textúrát kölcsönöz, amely a kőzetet ért erőhatásnak egyik bizonyítéka. Hasonlóképpen erre vallanak a mikroszkóp alatt ritkábban megfigyelhető gyűrt szöveti jellegek (l. tábla 1. kép), valamint a mészkövet átjáró számos kalcitér. A kalcittöltésü repedések egy része egyszerű széthuzódással keletkezett, más részénél az előbbi irányra merőleges elmozdulás nyoma is látható. Némely esetben az első repedésrendszert fiatalabb generációjú kalcitek harántolják. A kalciterek csaknem viztiszta, hullámos kioltásu, a mészkő szemcseméreténél mindig lényegesen nagyobb,nyomásikerlemezességet mutató kristályokból állnak. Az alapromboéder szerinti finom rácsozottság mentén elvétve limonitbeépülés figyelhető meg. Eléggé gyakori a kalciterek mikrosztilolitos szerkezete, amely az elmozdulásos feldarabolodáseal együtt, ugyancsak a rétegsort 4