Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 4. 1973. (Budapest, 1973)

hasonlóan sorban állnak, olykor azonban egy-egy "kimarad", vagy a szokottnál jóval nagyobb sima rész található két tüske között. Az alábbiakban megadjuk a tüskék számának legkisebb és legnagyobb számát, valamint a populáción belül számított átlagértéket : I = 7-12, átlag: 9.7; II - 7-10, átlag: 8.03; III = 8-13, átlag: 9.6; IV = 8-14, átlag: 10.6. A legnagyobb különbség a II. és a IV. populáció átlagai között mutatkozik, ezért ezekre vonatkozó statisztikai számitást végeztünk. Az I. és a III. populációk esetében ez nem volt szükséges, mivel atlagaik gyakorlatilag teljesen azonosak. Amint az összesitő táblázatból látható, a két minta atlagainak különbsége 2.55, ami meglehetősen magas érték, s érdemes felfigyelnünk arra is, hogy a valóságos szélső értékek igen távol állnak egymástól. A IV. populáció szórásnégyzete igen nagy: 3.63, mig a II. populációé kicsiny: 0.72 értékű. A t. próba eredménye 7.85, igy a két minta szignifikánsan különbözik egymástól. A szignifikáns differencia értéke: 1.13. "A konfidencia határok szélső értékei is távol vannak egymástól. E morfológiai jelleg elmosódott volta miatt a statisztikai eredmények taxonómiai szempontból csekély értékűek. Rendkivül meglepő volt a peremtávolság méretadatai esetében a variabilitás szinte teljes hiánya. A legeltérőbb tüskeszámot mutató populációk és példányok esetében is gyakorlatilag azonos volt a belső szegélytől a peremig mérhető távolság. A Cypris pubera méretadataiból levonható következtetésekre cikkünk végén még kitérünk; a következőkben a másik vizsgált fajt tárgyaljuk. A Notodromas monacha két különböző populációját vizsgáltuk: I. Kecskemét, 1972. május 12. = 30 nőstény, 20 him II. Agárd, 1972. június 28. = 20 nőstény, 20 him Az első vizsgált méretadat a legnagyobb magasság a hosszúság százalékában; ezeket a 2. táblázat tartalmazza. Ezt tanulmá-