Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 4. 1973. (Budapest, 1973)

A szélső értékek - amint az látható - nagyon közel állnak egymáshoz, de nem fedik egymást. A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a Cypris pubera populációk - e fontos méretadat szempontjából meglehetős egyezést mutatnak; meg kell állapitanunk, hogy a feltételezett nagyfokú variabilitást - legalábbis vizsgálataink során - nem tapasztaltuk. A nagyobbmértékü általánosítástól PZónban óvakodnunk kell: a IV. populáció arra utal, hogy a hosszúság-magasság arányok terén mutatkozhat szignifikáns eltérés. A IV. populáció "többiektől eltérő" voltára engednek következtetni az abszolút, tehát mikronban mért hosszuság-adatok átlagai is. A IV. populáció .tagjai nem csupán a leginkább megnyúltak, hanem a leghosszabbak is. A következő vizsgált méret a kagyló elejétől a legnagyobb magasságig mért távolság - a teljes hosszúság százalékában. E méretet is a jobb kagylón vettük fel. A négy populáció átlagai között e méretben számottevő eltérések mutatkoznak. Bár az első és ?• harmadik populáció átlagai lényegileg megegyezőek, de a harmadik és a negyedik populáció átlagai ugy egymástól, mint az előző két populációtól különböznek. Ezért a t. próbát az I. és a II., valamint a III. és a IV. populációk viszonylataiban végeztük. Amint az összesitő táblázatból kitűnik, az I. és a II. populáció átlagai közötti különbség 2.37. Szórásnégyzeteik mérsékeltek, a kiszámított t. értéke 6.95 - tehát szignifikáns eredmény. A szignifikáns differencia értéke 1.18 - tehát lényegesen alacsonyabb a kapott értéknél. E megállapításokat erősitik meg a konfidencia határok kiszámított értékei is. A szélső értékek is távol vannak egymástól. A III. és a IV. populáció esetében a variabilitás mértéke lényegében az előző két populációhoz hasonló értéket mutat. A szélső értékek a következők: I = 43.2 - 48.2, II = 45.9 - 50.0, III = 43.3 - 47.6, IV = 42.0 - 46.6.