Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 2. 1970-71. (Budapest, 1971)

ságból adódó különböző szemnagyságú és ütemű üledéklerakódás Is okozhatott eltérést a kémiai összetételben, hiszen a durvábbszemű üledékben a mozgó viz utólagos változást is okozhatott, A háromféle szeparált glaukonitból készült kémiai elemzés alapján megpróbáltam következtetni a szerkezetre (8. táblázat). Arra nem volt mód, hogy ugyanazon glaukonitból készült röntgenelemzés alapján számítsuk ki és állapítsuk meg a szerkezetet,de a kémiai összetételt összevetve az irodalmi adatokkal, nincs okunk kételkedni abban, hogy a szerkezet is azonos az irodalomban ismertetett glaukonit szerkezettel. Berry, L. G, - Mason, B. ásványtan könyve és Grim, B. ásványtani könyvének szerkezeti adatai alapján történt az adatok értelmezése. Az 1. glaukonit mintában (8. táblázat) a Si.Al = 7*4*1, tehát sokkal kevesebb az AI, mint a muszkovitban, vagy a biotitban. A vegyelemzés adatai közül a P^^-tel apatitot számoltam, a +H

2

0-t pedig az izzitási veszteség és a -H

2

0 ismeretében számítottam. Az izzitási veszteségből levonva a -H

2

0-t és hozzáadva a 2FeO ^ Fe

2

0^ oxidációból keletkező súlytöbbletet, megkaptam a +H"

2

01. A glaukonit összetevőinek súlyszázalékából atomszázalékot, ebből atomkvocienst, majd ionszámot számoltam. Végül 12 JO+/OH/J anionbázisra történt a kationok megadása. A tetraéderes környezetben mindössze 0,42 Al helyettesit Si-t, viszont több az AI, mint amennyit az oktaéderes pozíciókban ülő kétértékű kationok (0,75) kompenzálása a tetraéderes környezetben Si helyettesítéssel megkövetel (0,58 Al-t helyettesit Si), A 12-es környezetű, rétegközi kationok száma 0,83, ezek vegyértéke 0,92, tehát sokkal több, mint amennyi a Si Al-mal való helyettesítése miatt szükséges. Az oktaéderes koordinációban lévő ionok száma 1*82, nem éri el a dioktaéderes szerkezet követelte 2,00-t. A vegyérték 6,00 helyett 4,71, és ezt a hiányt a K+Ca sem tudja kompenzálni. A 2. glaukonit minta (8. táblázat) oktaéderes környezetű kat-