Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 2. 1970-71. (Budapest, 1971)

a/ A rétegtani "besorolás kérdése Ezen glaukonitelőfordulások kora már közel sem definiálható olyan jól,mint az eocén glaukonitos rétegeké. A klasszikus földtani kutatásoktól napjainkig számos geológus, köztük Böckh, H., id. Noszky, J. , Szentes, P., Majzon, L, és Csepreghyné Meznerics, I. foglalkoztak e rétegek korával. A glaukonitelőfordulást és ennek kapcsán az ásványegyüttes vizsgálatát is érinti e sztratigráfiai kérdés, hiszen a vizsgálat kezdetén még rupélinek vélt rétegek korát Báldi,T. kattinak tartja. A katti emeletbe tartozó rétegként vizsgált glaukonitos homokkő összletet Csepreghyné Meznerics, I. azóta a miocénba sorolta. A továbbiakban a rétegtani kategóriákat ezen legújabb rétegtani szemléletnek megfelelően alkalmazom. E sztratigráfiai kérdés nem érinti azt a tényt, hogy az ebben a fejezetben tárgyalandó glaukonit fiatalabb az előbbi fejezetben tárgyaltnál. A lehordási terület és a vulkáni tevékenység szempontjából nem hanyagolható el a rétegtani átsorolás. D/ Idősebb glaukonitos rétegek Eger környékéről A Demjén-Szomolya környéki mélyfúrások glaukonitban dús agyagmárga és homokos agyag rétegeket harántoltak. A katti réteg alio tigén ásványtársulásában a tufaeredetü földpát, amfibol, magnetit uralkodik, de mellette majdnem mindenütt megtalálható a metamorf eredetű turmalin. Az epigén pirit minden mintában számottevő mennyiségű. Egri mélyfúrásból és felszini feltárásból - rétegtanilag,és ásvány-kőzettani lag is- a demjénivel azonos glaukonitos agyagmárga szintek váltak ismertté. Az egri, felszini glaukonitos réteg és a Windt téglagyár agyag-