Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 2. 1970-71. (Budapest, 1971)

A magyarországi glaukonitos kőzetekkel Böckh, H., id. Noszky, J. /28, 29/, Szentes, F. /39/ sztratigráf

iai. szempontból foglalkoztak. Hermann, M. /21/ az ipolytarnóci lábnyomos homokkő glaukonitját másodlagosnak találta. Korim, K. /23/ sekélytengeri, de partoktól távoli képződménynek tekinti. Szerinte a mészkő és glaukonit képződése ellentétes körülményekre utal. Fülöp, J. - Meisel, J. - Libor, 0. /16/ a bakonybéli glaukonit-fcal foglalkoztak, később Libor, 0. behatóan tanulmányozta a glaukonit kémiai sajátságait. Mintavételi helyek és vizsgálati módszerek Ez a dolgozat eocén, oligocén és miocén korú. glaukonitos kőzetek vizsgálati eredményeit összegezi. A következő jelzésű mélyfúrások kőzeteiből készült vizsgálat: Solymár 97; Csolnok 695; Tokod 350 és 482; Mogyorósbánya 83, 87 és 88; Bajót 3O; Tatabánya 1162; Bókod I388; Fehérvárcsurgó 8 és 12; Balinka 217, 219, 223, 224, 234, 235, 239, 243, 263 és 265; Dudar 220, 221 és 222; Eplény 61; Úrkút 159; Halimba 849, 850, 855, 860 és 914; Kolontár 10; Nyirád-medence 61, 71 és 72 (1, ábra). Vizsgálat készült továbbá demjéni, szomolyai és egri mélyfúrásokból, egri és Szécsény-Istenmeze

je közötti felszíni feltárásokból. Vizsgálati módszerek: szemcseeloszlási vizsgálat, kémiai elemzés, röntgenvizsgálat, DTA, színképelemzés. A vizsgálatok gerincét az ásványok optikai úton történt meghatározása képezte. Az ásványok minőségi és mennyiségi meghatározása polarizációs mikroszkóppal, totálrefraktométerrel és univerzál-asztallal történt vékonycsiszolatból, valamint fajsúly szerint elkülönített, kanadabalzsamba ágyazott ásványokból.