Dr. Nagy I. Zoltán szerk.: Fragmenta Mineralogica Et Palaentologica 2. 1970-71. (Budapest, 1971)

tartotta. Bailey, G. 1856-ban recens tengeri üledékekben is észlelte. A tengerkutatások során előkerült glauko ,i.rói Murray, J. - Renard, A. azt állapította meg, bogy főkévé ^lo.eg és meleg tengeráramlások találkozásánál keletkezik, a_ ásvány káliumtartalma a tengervízből származik, Murray, <-•. - JFni iippi, E. ortoklasz és káliumtartalmú csillám mállásából származtat

ja.Glinka, K.D, és Cayeux, L. szerint augitból képződött. Hummel K, a glaukonitot létrehozó halmirolizisben nagy szerepet tulajdonit a hideg áramlatoknak és az oxigén-tartalomnak. Heim, 1. áramlások okozta tengeralatti denudációval és szedimentációval magyarázza a keletkezést. Hadding, A. az általa v'-zsgált svédországi glaukonitot állati ürülékből, foraminifera vázat kitöltő agyagos részecskékből, földpátokból, piroxénekből és csillámokból származtatja. A sekélytengeri, szublitorális képződmény szerinte mozgó vizben, lassú szedimentációval keletkezett, az oxigéndús közeg, és a meleg vizet kedvelő élőlények élettere kedvezőtlen a képződéshez. Galliher, E. W. /17/ a kaliforniai Monterey öböl recens glaukonitját vizsgálta. Térképet készített az elterjedésről, melyről leolvasható, hogy gránit és metamorf parti kőzetek esetén biotitból keletkezik, bomlás során a vas oxidálódik, a káliumot megtartja a biotit, az aluminium részlegesen eltávozik, hidratáció, duzzadás és végül a szerkezet átalakulásával fejeződik be a folyamat. Megállapítja, hogy a biotit glaukonittá alakulása feketeiszap környezetben történik, a tengeri üledékek lassú lerakódása során. A barna biotit a szélektől befelé fokozatosan zölddé változik, a lemezek felduzzadnak, végül világoszöld, porózus szemcsék keletkeznek, A tengerviz alkáliafém tartalmú oldata, lassú ülepedés és hosszú diagenezis segitik elő a glaukonit keletkezését. Burst, J, E. /10/ szerint a geológusok sokszor csillámot, vagy montmorillonitot néznek glaukonitnak.A glaukonitot nagy vastartalmú illitnek tekinti. A redoxpotenciál félig oxidált, félig redukált környezetet mutat. Szerinte négyféle úton keletkezik: koprolitból, foraminifera üregekben, biotitból és agyagszemcsék agglomerációja útján. Az elpusztult organikus anyag oxidáló