Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 44. Csupa kupa (Budapest, 2002)
zésnek? íme néhány korabeli sajtóidézet a lapok akkori számaiból: 1990 novemberében írták - 2003-ban is olvashatjuk Hátha... Egy-két nappal ezelőtt éjszaka egy óra felé jártam az Üllői úti felüljárón. És amikor az embert errefelé viszi az útja, képtelen megállni, hogy ne vessen egy-két pillantást a Ferencváros labdarúgó stadionjára. Témető lehet éjszaka ennyire kihalt, mint akkor éjjel a Fradi-pálya volt... Szerdán este a Ferenc- város-Bröndby UEFA Kupa visszavágón valami hasonlót tapasztalhat az, akit errefelé visz az útja. A különbség csak annyi lesz, hogy a zöld gyepen 25 ember futkározik majd. Alig 100-150 tanú előtt. Vajon hogyan érzi majd magát a pálya számára furcsa idegen, ismeretlen helyzetben? Mert, hogy máshoz szokott, ugye mondanom se kell... A zöld-fehér hívők legtöbbjének, akik most hiányozni fognak, a Fradi nemcsak egy csapat, több annál: életforma. A Fradinak való szurkolás a legszebb szórakozás. És azok az emberek, akik valóban szeretik a Fradit, holnap nem lélegezhetnek együtt kedvenceikkel. - Lehet, hogy néhányuk szeméből még a könny is kicsordul... Mert van, akiknek egész egyszerűen nincs is más az életében, csak a Fradika... Igen, így becézve, mint Zolika, vagy Sa- nyika. Mert, akit nagyon szeretünk, azt becézni kell. Vajon a megnyugtató csatazajhoz szokott fradista játékosok mit érezhetnek, majd abban a pillanatban, amikor kilépnek a biztonságot, meleget árasztó székházból, és elindulna a Springer-szobor irányába, a kihalt satdionba. Hiába várják, nem lesz Fradika. Ó... ó... ó... És nem lesz überalles Francstadt, semmi nem lesz. Csak csönd. Síri csönd, hallatszik majd, amikor zihálnak a tüdők, és egyáltalán, ott benn, a pályán minden hang felerősödik. És a Fradinak támadnia kell. És a Fradinak nehéz helyzetében, Istenen, de jól jönne a biztatás. De biztatás nem lesz. Legalábbis a stadionban. Ezt az ütközetet magányban vívja a Ferencváros. Adjon erőt a pályára lépő zöld-fehér játékosoknak, hogy azért százezrek szorítanak nekik... Hátha... Buzgó József (népszava) Hallottam saját hangomat Knézy szerint szörnyű volt üres stadionból közvetíteni A szigorú szabályok mindössze három percet engedélyeztek a televíziónak, ennyi volt a mérkőzésről készíthető összefoglaló felső időhatára. Knézy Jenő persze végigkommentálta a meccset, mint rendesen, aztán jött a vágás... Kíváncsiak voltunk arra, most is a szokásos módon kezdte-e a mondandóját, tehát:- Volt „Jó estét, jó szurkolást..."?- nem, s nemcsak a különleges, szurkolásmentes körülmények miatt. A kezdőrúgásra indultunk, a lefújásra álltunk meg. A lényegre koncentráltunk.- Milyen volt az üres stadionban közvetíteni?- Szörnyű, hallottam a saját hanCSUPA KUPA 71
