Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 42. Ezüstérmek, ezüst évek (Budapest, 2002)
ismét Takács lába elé pattan. A csatár már egészen a kor- nervonalon van, ravaszul rúgott labdája a kapufa tövéről falsol tovább balra. A befutó Szedlacsik éri el és a kapuba vágja a döntő gólt." * 1930. május 25. Nagyszombat u.: Ferencváros—III. kér. 2-1 Elsősorban Turay és Toldi kitűnő játékának volt köszönhető a nehezen kivívott győzelem. A győztes gólt a II. félidő 28. percében Takács II védhetetlen bombagólja jelentette. A szezonzáró győzelemnek igen, a helyezésnek nem örült a Fradi-tábor. Nem örültek, hiszen legyőzték a bajnokot, 9 ponttal előzték meg a nagy rivális Hungáriát, és mégsem sikerült a bajnoki aranyérem... 1934-35 1. Újpest 22 15 5 2 66-17 35 2. Ferencváros 22 14 5 3 72-32 33 3. Hungária 22 13 3 6 63-32 29 A Ferencvárosban játszottak: Háda József, Polgár Gyula, Korányi Lajos, Hámori F. László, Bán Károly, Lázár Gyula, Táncos Mihály, Toldi Géza, Sárosi György, Móré János, Kemény Tibor, Lyka II Antal, Kutasi Károly, Mikes Károly, Kiss Gyula, Papp László, Székely Béla, Kovács János, Tunyogi Gyula. Edző: Blum Zoltán. Az első és a harmadik elleni eredmények: Ferencváros-Újpest 1-1 0-0 Ferencváros-Hungária 3-2 3-1 Slágermérkőzések - érdekességek 1935. március 3. Szeged: Ferencváros-Szeged 6-1 „Hajrá, Szegedí-del kíséri a szegedi közönség a Fradi első, rögtön kezdésből fejlődő akcióját, de hamarosan ajkukra fagy a hang, mert Kemény jól támad, és pontosan ível a kornervonalról Sárosi elé, aki lábát kinyújtva, hátradőlve, éppen hogy el tudja érni a labdát, de ez is elég hozzá, hogy lábáról közelről a szegedi kapuba csússzon a Ferencváros vezető gólja. Harminc másodperc után 1-0! Egyik támadás a másikat követi és ilyeneket hallani: - Nagyon jó a Fradi... nagy vereség lesz." így is történt, a Ferencváros 3—0-as félidő után egyik legbiztosabb szegedi győzelmét aratta. A mérkőzésen Sárosi Gyurka négy gólt szerzett! Sárosinak ez a mérkőzés más esemény miatt is emlékezetes. A csapatkapitányi tisztséget ekkor kapta meg, és hosszú-hosszú évekig viselte... * 1935. április 28. Üllői út: Ferencváros-Hungária 3-1 „Remek harc, jó csapatok, eredményes Ferencváros! A Ferencvárosban feléledt a virtus a nagy feladat előtt s tavaszi legjobb formájával rukkolt ki. Simán győzött a Fradi, meglepetésszerű, de megérdemelt 2 ponthoz jutott." Még két pont, és kilencgólos győzelem az Újpest ellen, ez kellett volna a zárófordulóban a bajnoki címhez... A meccs 0-0-al zárult, de a ferencvárosi tábor így is elégedett volt. Elsősorban azért, mert Sárosiék a bajnok újpestieket 2-1-re legyőzték - a Magyar Kupa elődöntőben. Ez volt a gyógyír a bajnokság „elvesztésére"... 1936-37 1. Hungária 26 20 3 3 95-34 43 2. Ferencváros 26 20 2 4 102-32 42 3. Újpest 26 17 3 6 101-39 37 A Ferencvárosban játszottak: Kutasi Károly, Háda József, Tátrai Sándor, Korányi Lajos, Hámori László, Polgár Gyula, Lázár Gyula, Kiss Gyula, Táncos Mihály, Sárosi György, Toldi Géza, Kemény Tibor, Lyka II Antal, Jakab László, Pósa Béla, Jászberényi Zoltán, Karácsonyi Gyula, Móré János, Pyber István, Farkas Béla. Edző: Blum Zoltán. Az első és a harmadik elleni eredmények: Hungária—Ferencváros 3-0 3-3 Újpest—Ferencváros 2-0 4-2 Slágermérkőzések - érdekességek 1936. november 8. Hungária krt.: Hungária—Ferencváros 3-0 A mérkőzés után a Fradi öltözőben nagy volt az elkeseredettség, hiszen a játékidő 80 százalékában a fradisták támadtak, de a gólszerzés csak nem sikerült. Springer dr. próbálta vigasztalni a „vert sereget”:- Fiúk, ha vesztettünk is, gratulálok a játékotokhoz. Amit produkáltatok, elismerést érdemel. Majd legközelebb. Sajnos a következő, Újpest elleni rangadó is kudarcot hozott, a fradisták ezúttal 2-0-ra kaptak ki. Két rangadón egyetlen gólt sem rúgott a Fradi! * 1937. május 2. Üllői út: Ferencváros-Újpest 4-2 Három év után a Fradi végre nyerni tudott a lila-fehérek ellen! Toldiék a sérült Sárosit nélkülözve győzték le nagy riválisukat! Dietz Károly dr. szövetségi kapitány: - Nagyon szép mérkőzés, meglehetősen kiegyenlített erőviszonyok. Megérdemeltnek tartom a Ferencváros győzelmét, mert nagyon lelkesen játszottak. A mezőny legjobbja az ellenállhatatlanul játszó kis szélső, Táncos Misi volt. Az izgalmas bajnoki fináléban az örök riválisok hozták a meccseiket, így a kék-fehérek a fradisták nagy fájdalmára „célbaütöttek”. Egyetlen pont előnnyel... 11
