Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 41. Fradisták futballmezben III. Aranylabdás Albert Flórián és "aranycsapatbeli" kortársai, 1950-1968 (Budapest, 2002)
422. Dr. Juhász István (1945. július 17.) - fedezet, csatár Első mérkőzése: 1963. november 7. Üllői út: FTC-Pécsi Dózsa 5-1 Utolsó mérkőzése: 1976. június 16. Zalaegerszeg: FTC-ZTE 3-1 Az FTC-ben összesen 487 mérkőzésen szerepelt (302 bajnoki, 140 nemzetközi, 45 hazai díjmérkőzés). Bajnokcsapat tagja: 1964, 1967, 1968, 1975-76 Kupagyőztes csapat tagja: 1965 (WK), 1972, 1974, 1976 (MNK) A Népsport kupa győztese: 1973 A magyar válogatottban 23 alkalommal játszott (1969-1974)- 1 gól Olimpiai aranyérmes (Mexikóváros 1968) Az FTC örökös bajnoka (1974) * Juhász élete első NB l-es meccsén 4 gólt szerzett! Az 1963. november 7-én történt eseményekre így emlékezett Juhász István: „Nővéremmel együtt elindultunk, hogy kimegyek az ifimérkőzésre, ahol a csapatban bérelt helyen volt. Amikor a pályára értünk, Csanádi Feri bácsi, az ifjúsági csapat edzője többször is kérdezte, hogy mikor feküdtem le előző este? Mint mindig, korán ágyban voltam. Érdeklődésemre elmondta: lehet, hogy a tartalékcsapatban kell majd játszanom, mert sok a sérült. Később Mészáros Dodó bácsi, az első csapat edzője szólt, hogy legyek készenlétben, mert Flóri közvetlenül a mérkőzés előtt próbarúgásokat végez, s ha nem tudja vállalni a játékot, kezdőember leszek. Mondanom sem kell, hogy ideges lettem. A taktikai megbeszélésen Albert bejelentette, hogy nem vállalhatja a játékot, az amúgy is tartalékos csapat velem még tartalékosabb lett. Dodó bácsi megmagyarázta, hogy ne törődjek semmivel, sokat fussak, zavarjam az ellenfelet. Senki nem várja tőlem, hogy én nyerjem meg a Pécs elleni mérkőzést, de a zöld-fehér mez becsületes helytállásra kötelez. Képzelhető, hogy mennyire izgultam. Amikor a hangosan beszélő az összeállítást közölte, egy pillanatig dermedt csend, majd felmorajlás jelezte: mit várnak az Albert nélküli, tartalékos csapatunktól. Aztán a 18. percben Fenyvesi Máté beadását sikerült olyan jól eltalálnom, hogy a labda Danka kapust érintve, a hálóba vágódott. A 48. percben Galambos hosszan előrevágta a labdát, de senki nem ment utána. Én ráfutottam, Danka későn mozdult ki, és nagy erővel lőttem a kapuba a labdát. A harmadik gólom sem késett sokáig, a negyediket pedig Galambos mintaszerű beadásából fejjel továbbítottam a hálóba. A mérkőzés után a lelkes szurkolók „agyondicsértek", a nővérem pedig zokogva borult a vállamra. Alsónémediben édesapámék a rádióközvetítés alatt alig hittek a fülüknek: négy gólt szerzett a Pista a Fradiban! A sikeres bemutatkozást több nagyszerű játék követte, így az FTC összeállításában lassan állandósult Juhász neve. Az emlékezetes 1964—65-ös WK sikereknek már egyik aktív résztvevője, a csapat biztos pontja. A csatársorból azonban egy kicsit hátrébb került.- Még 1965-ben, amikor a Vasas ellen álltunk ki, akkor játszottam először középpályást - eleveníti fel a múltat Juhász Pista. - Sérültek voltak a középpályások, nekem kellett beugrani. De akkoriban játszottam én mindent: szélsőt, középcsatárt, összekötőt, fedezetet. Aztán, amikor a Vasas ellen is jól ment a játék, győztünk, ott ragadtam a középpályás szerepkörben. Ez a feladat igen tetszett, hiszen ezen a poszton nemcsak védekezni kell, hanem támadni is, és ha alkalom kínálkozik a góllövésre, azt is ki lehet használni. Pista élt is a lehetőségekkel és csupa szív, fáradhatatlan játékára felfigyeltek a válogatók is. 1969-ben, a Dánia elleni mérkőzésen húzta fel először a címeres mezt. Helyesebben, az A-válogatott mezt. Mert olimpiai válogatottként már 1968-ban az aranyérmes csapat tagja volt! A magyar válogatottban összesen 71
