Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 41. Fradisták futballmezben III. Aranylabdás Albert Flórián és "aranycsapatbeli" kortársai, 1950-1968 (Budapest, 2002)
„Futball pályafutásom legszebb emlékei közé tartoznak azok a találkozások, amikor a labdarúgás legragyogóbb művészeit ismerhettem meg. Ez a kép itt Pesten készült Pelé, mint vendég és kezdőrúgó az osztrák-magyaron. Kreuz és én az 1980-as találkozón.” aranyérmet akasztanak a nyakába. A bajnokavató mérkőzésen: FC Bruges-Antwerpen 5-1. 1981. június. Az FC Bruges bronzérmet nyer a bajnokságban és elhódítja a belga kupát. 1981. június. Elhagyja a belga várost és a francia, akkor még másodosztályú Toulouse gárdájához szerződik. 1982. május. A Toulouse színeiben bajnoki címet szerez és az első ligába kerül. 1982. június 15. A 75. válogatottságát a spanyolországi világbajnokságon ünnepli, nem is akármilyen emlékű mérkőzésen, Elche-ben: Magyarország—Salvador 10—1... 1982. július 18. Az utolsó (76.) válogatottsága Alicantéban: Argentína—Magyarország 4-1. 1983. június. A Toulouse újoncként a 8. helyen zár a francia ligában. A csapatkapitány: Bálint László. 1983. július. A második ligás Grenoble gárdájához szerződik. 1983. december 13. Bajnoki mérkőzés a francia második ligában: Cannes—Grenoble. Súlyosan megsérül, s mint később kiderül: futballistaként ekkor búcsúzik a labdarúgástól. 1974-ben vagy 30 méterről olyan gólt lőtt a Vasas kapujába, amit évtizedenként egyet, ha lát az ember 1984. március 22. Grenoble-ban térdműtétet hajtanak végre 'rajta. A műtét sikerül, ám a diagnózis könyörtelen: futball nincs többé! 1984. július 3. Ötesztendős távoliét után végleg hazaköltözik Budapestre. 1984. szeptember 10. Megkezdi tanulmányait a Test- nevelési Főiskola szakedzői karán. 1985. június 1. Novák Dezső segítőtársaként a Volánhoz szerződik, pályaedzőnek. 1986. június 1. A Volán vezetőedzőjéül szerződteti. 1987. október 13. Az MLSZ székházában Deák Gábor államtitkár és Somogyi Jenő, az MLSZ elnöke Bálint Lászlót meghatározatlan időre, a magyar labdarúgó-válogatottak technikai igazgatójává nevezi ki. Bálint nevezetes adattára után - tulajdonképpen Fradi serdülőből szövetségi kapitány lett! - nos térjünk vissza „hazai pályára", a Ferencvárosba. Önvallomását 1983-ban, a Népszavában Vándor Kálmán barátom így rögzítette:- Amikor 11 éves koromban először kaptam saját szerelést, amit hazavihettem, édesanyám nevetésben tört ki: az ő mindig vasalt kisfia most ütött-kopott, stoplis cipőben és bokáig érő dresszben tetszelgett a tükör előtt. Megsértődtem, mert én csak azt láttam, hogy zöld-fehér a színe... Az Üllői úton elkezdődött a második életem. Az első edzéseken még egy kicsit elfogódott voltam, hiszen közvetlen közelről találkoztam a Ferencváros addig csak messziről csodált válogatott játékosaival - Alberttal, Páncsiccsal és a többiekkel de azért jól kinyitottam a szemem. Igyekeztem minden mozdulatukat ellesni, mert hiszen kitől tanuljon a kezdő, ha nem az érett, már befutott labdarúgóktól. S ez így van az élet minden területén. Egy fiatal orvos nyilván a professzorától akar tanulni, és az én szememben Flóriék voltak a futball tanárai. Persze, ezzel nem azt akarom mondani, hogy a serdülőknek nem voltak kitűnő edzői. Agárdi Feri bácsi nagyon értett a gyerekek nyelvén, ő erre specializálta szaktudását. A csapat intézője, Logodi Laci bácsi ügyelt arra, hogy el ne szaladjon velünk a kocsi. A kocsi? Ugyan, a szekér, vagy még az sem. Mindenesetre ő saját gyerekeként kezelt mindegyikünket, és az Üllői úti pályától az iskolákon át a szülői házig ő tartotta a kezében a kormánypálcát. Istenem, de sokat is köszönhettünk mi, ferencvárosi játékosok neki!... Nem voltam magammal megelégedve, és már-már azon töprengtem, hogy megmondom Agárdi Feri bácsinak - én mégse Mátrai akarok lenni, azaz nem a hátvéd Mátrai, hanem a középcsatár! Ő ugyanis a csatársor tengelyében kezdte rúgni a labdát, és a kapusok reszkettek tőle, a védők pedig legfeljebb buktatni tudták... 103
