Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 37. Fradisták futballmezben 2. 1926-1950 (Budapest, 2000)
Magyarországon a hivatalosan is profizmusnak nevezett időszak 1926 augusztusától 1935 augusztusáig tartott. Ebben az időszakban a Ferencvárosból összesen 45- en mutatkoztak be a zöld-fehér gárdában. íme Bukovitól-Vermesig... 201. Bukovi Márton (1904. december 10. - 1985) fedezet Első mérkőzése: 1926. augusztus 29. Hungária krt.: FTC— Budai 33 6-2 Utolsó mérkőzése: 1933. június 18. München: Bayern. M - FTC 3-2 Az FTC-ben összesen 214 mérkőzésen szerepelt. (86 bajnoki, 104 nemzetközi, 24 hazai díjmérkőzésen) Góljainak száma: 12 (2 bajnoki, 10 egyéb) Bajnokcsapattagja: 1926-27,1927-28,1931-32. Kupagyőztes csapat tagja: 1928 (KK), 1927, 1928, 1933 (Magyar Kupa) A magyar válogatottban 11 alkalommal játszott (1926-1930) Már 16 évesen az Ékszerészek első csapatában rúgta a labdát! Ez 1919-ben volt, majd 21 évesen a római Álba együtteséhez szerződött. A profizmus bevezetése után a Ferencváros azonnal szerződtette, hiszen a szakemberek benne látták a korszak egyik legjobb magyar fedezetjátékosát. A támadófedezet szerepkörében klasszis teljesítményt nyújtott, fejjel, lábbal egyaránt uralta a kapu előterét. Hajszálpontos indításaiból játékostársai sorra szerezték a gólokat. így bár ő maga nem volt gólerős, de a ferencvárosi gólok nagy részében „benne volt”. Szerepelt a Fradi világhírű dél-amerikai túráján, a KK-győzelem egyik részese volt. Tagja lehetett a 100%-os bajnokcsapatnak, no és 11 alkalommal a válogatottba is meghívták, A legsikeresebb meccséről így írtak: „A magyar halfsor, de az egész mezőny legkiemelkedőbb játékosa Bukovi volt, akinek minden tudását latba kellett vetni az első félidőben, hogy csapatát megmentse a kudarctól és felszabadítsa a védelmet az osztrák támadósor nyomása alól. Három ember helyett dolgozott! Hogy az eredmény megváltozott és jóra fordult, abban fő része ennek az istenáldotta nagytehetségű futballistának van, aki egymaga képes mérkőzések sorsát irányítani és eldönteni.” (1927. szeptember 25. Magyarország-Ausztria 5-3) Bukovi végül Franciaországban fejezte be pályafutását. Az Üllői úti évek után Séte csapatához szerződött. Ezt követően a Gradjanski - a Dinamo elődje - kérte fel szakvezetőnek, ahol azután edzőként is fényes sikereket aratott. Az MTK 1947-ben - nagy harc árán hozta vissza Magyarországra, hiszen a zágrábiak hallani sem akartak a Mester távozásáról. Bukovi nagy tekintélyét jelzi, hogy a kék-fehér klub vezetői ilyen nagy küzdelmet vívtak egy volt ferencvárosi labdarúgóért... Megérte nekik, hiszen az MTK egyik aranykorszaka a Bukovi irányította sikergárda lett. Egy évtized alatt három bajnoki címet szereztek 1956-ban már mint szövetségi kapitány az egész magyar labdarúgás eredményességéért tevékenykedik. Győzelem Belgrádban, Moszkvában, Párizsban, Bécsben... Később dolgozott a Spartacusnál, az FTC-nél szaktanácsadóként, az Újpestnél, majd Görögországba szerződött. Az Olympiakosznál eltöltött évekhez csak annyit: a szálloda előtt ahol lakott, az autóbuszok - noha nem volt megálló - rendszeresen „stoppoltak” a sofőrök és az utasok leugráltak a járműről, hogy megéljenezzék a Mestert. Ehhez képest az, hogy a stadionokban sokszor a vállukon vitték körbe a szurkolók, szinte semmiség... 5
