Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 36. Fradisták futballmezben 1. 1900-1926 (Budapest, 2000)

FTC-NSC 4-2. Utolsó mérkőzése: 1914. március 15. Prága: FTC-DFC Prága 0-0. Az FTC-ben összesen 12 mérkőzésen szerepelt (3 bajnoki, 7 nemzetközi, 2 hazai díjmérkőzés). Góljainak száma: 10 (3 bajnoki, 7 egyéb). Bajnokcsapattagja: 1910-11,1911-12. 69. Fábián József - hátvéd Az FTC-ben csak egy Corinthian díjmérkőzésen ját­szott. 1910. augusztus 28. Millenáris: FTC-KAOE 3-0. 70. Wessely Ferenc - hátvéd Első mérkőzése: 1910. szeptember 4. Millenáris: FTC-BTC 3-2. Utolsó mérkőzés: 1910. október 17. Mil­lenáris: FTC-Törekvés 4-0. Az FTC-ben összesen 6 mér­kőzésen szerepelt (4 bajnoki, 2 nemzetközi). Bajnokcsa­pat tagja: 1910-11. 71. Pataki Mihály (1893. december 7.-1977. november 28.) - csatár Első mérkőzése: 1910. szeptember 11. Millenáris: FTC-NSC 8-3. Utolsó mér­kőzése: 1927. október 8. Hungária krt. FTC-SAND 1-1. Az FTC-ben összesen 380 mérkőzésen szerepelt! (185 bajnoki, 140 nemzet­közi, 55 hazai díjmérkőzés). Góljainak száma: 280! (113 bajnoki, 167 egyéb). Baj­nokcsapat tagja: 1910-11, 1911-12, 1912-13, 1925-26, 1926-27. Kupagyőztes csapat tagja: 1913, 1922, 1927 (Magyar Kupa). A ma­gyar válogatottban 24 mérkőzést játszott. (1912-1927). Tagja volt a stockholmi olimpián a vigaszdíjat nyert válo­gatottnak. * Pataki Mihály az ősidők magyar labdarúgásának ki­emelkedő csillaga, az FTC első klasszis középcsatára, vagy ahogy akkor mondták: centercsatára. Pataki 1908- ban a régi Soroksári úti pályán, az FTC ifik között bonto­gatta a tehetségét. Még 17 éves sem volt, amikor bemu­tatkozott az első csapatban! Az ifjú csatár bemutatkozásá­ról a Budapesti Hírlap így írt: „Az FTC csapatában új csil­lagként tűnt fel Pataki centercsatázó, aki szép fair játéká­val, a kapu előtti helyzetek ügyes kihasználásával Koródy méltó helyettesének bizonyult." (Élete első bajnoki mec­csén két gólt szerzett!) Pityke hamarosan a csapat gólgyárosa lett. A Pityke becenevet a II. csapat egyik játékosától, Varga Józseftől kapta, s a jeles csatár még idős korában sem tudta, hogy miért lett Belőle „Pityke"? A Pityke név egyébként 1913. áprilisában már az FTC-WSC mérkőzés tudósításában is nyomtatásba került: „Az FTC csapatában messze kimagaslott Pityke bravú­ros játéka! Az első félidő 17. percében Pityke lőtte az FTC első gólját, bravúros dribling után gyönyörűen plasszíro- zott labdával." (Sporthírlap) Volt Patakinak egy legendás szokása: sokszor játszott fehér cérnakesztyűben. Ezt mindenki az úri viselkedésé­vel, sportszerűségével hozta összefüggésbe. Nem is nyi­latkozott erről senkinek, így ez a hit idős koráig élt. Ne­kem a hetvenes években azonban elmondta, hogy csak akkor viselt fehér cérnakesztyűt, ha borongós, hideg idő volt, mert így óvta ízületeit, hiszen majd minden nap he­gedült, és ugye az egészséges ujjaira szükség volt... Az igazi szerelem azonban a Fradi és a foci volt. Sok sikeres mérkőzés hőse volt, az egész csatársor játékát irá­nyította - közben pedig százszámra szerezte a gólokat. Még a húszas években is ő a csapat sztárjátékosa. „Pata­ki Mihályt a Széchenyi kávéházban, a Fradi tanyáján talál­juk. Ha a szerénység szobrát akarnák kőbe faragni, úgy a népszerű Pitykét kellene mintául venni. 32 éves nőtlen, az írógépüzlet társtulajdonosa. Komolyság, okosság sugár­zik ki szemeiből. Finom, abszolút durvaságmentes játéka mellett ő a technika, az irányítás, a művészi futball meg­testesítője. Ha az egyetemen a futball művészetét tantár­gyul iktatnák be, ő lenne a leghivatottabb tanára. Élete legkedvesebb emléke az osztrákok felett aratott stockholmi 3—0-as győzelem. Ez volt az olimpiai vigasz­díj döntője. Ezen a mérkőzésen játszotta ki Pataki élete legnagyobb formáját és Schlosserrel, Bodnárral együtt, ők hárman osztoztak a gólokon. Mérkőzés után a kis ma­gyar expedíció lélekben összeforrva, örömkönnyek között diadalmámorban önkéntelenül még a pályán zendített rá a magyar Himnuszra." (Nemzeti Sport - 1925) Pataki még játszott az FTC utolsó amatőr bajnokcsapa­tában, majd az első profi gárdában is - de amatőrként. Játékáért nem pénzt, csak egy ezüst sétapálcát kapott... Azután elérkezett a búcsú - 1928-tól már „nyugdíjba" vonult a közkedvelt csatár. Ezután Pataki nagy elméleti tu­dásával segítette a Ferencváros edzőit - egészen 1944- ig! Az FTC 1000. Üllői úti mérkőzésén, 1977-ben, egy olyan sportember is helyet foglalt a lelátón, aki már 66 évvel ezelőtt is ott volt a pályaavatón - Pataki Mihály. El­hoztuk az Üllői útra és az FTC—Békéscsaba mérkőzés előtt Harót János, az FTC elnöke tűzte fel kabátjára a klub aranyjelvényét. Könnyezve, csendesen csak ennyit mon­dott: - Köszönöm elnök úr! - Azután együtt végignéztük a 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom