Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 36. Fradisták futballmezben 1. 1900-1926 (Budapest, 2000)
kezdeti évtizedeiben ez óriási mérkőzésszám! (184 bajnoki, 103 nemzetközi, 95 hazai díjmérkőzés). Majd kétszáz gólt szerzett! 108 bajnoki, 84 egyéb = 192 gól! Első mérkőzését 1902. február 23-án, a Millenárison játszotta: BTC-FTC 5-1. Utolsó mérkőzése: 1919. december 14. Üllői út: FTC—33 FC 0-0. A Sporthírlapban így írtak róla 1917-ben: „30 éves gyógyszerész. Tizenöt éve futballozik. Az FTC-ben kapusként kezdte szereplését. Aztán játszott a csapat minden posztján! Hatalmas technikája és az a körülmény, hogy minden helyen jól állta meg a sarat - rendkívül értékes volt csapatának. Ma már futballkarrierje alkonyán áll. Mindamellett nagy lövőképességéből mit sem veszített, s beadásai ma is mintaszerűek. A régi FTC-gárdából ő az egyedül rendszeresen játszó a háború folyamán. Fiatalos lelkesedése, ambíciója lelket tudott önteni az ifjú legényekbe, s nagy része van abban, hogy a zöld-fehérek jól szerepelnek.” Weisz természetesen nagyon népszerű volt a maga korában - olyannyira, hogy az 1903-as örökrangadó után a szurkolók berohantak a Millenáris pályára és a két gólt is szerző Weisz Ferencet vállaikra emelve vitték az öltözőbe! A Fradi történetében ő volt az első „vállon vitt" futballista... Weisz a magyar válogatottban 17 alkalommal szerepelt: először 1903-ban, utoljára 1917-ben, mindkétszer az osztrákok ellen és mindkétszer győztes meccsen. A nemzeti színekben csak három gólt szerzett, de az egyik az ellenfél őszinte ámulatát is kiváltotta:- Az első félidőben olyan dolgot láttam, amit képzelni sem hittem. A kapu előtt, oldalról az egyik magyar játékos 30-35 méternyi távolságról lőtt kapura és a labda a gólfa mellett sivítva a kapu oldalában állott meg. Ilyen szép gólt életemben nem láttam! Nos, ezt a szép gólt Weisz szerezte az 1910-es, első magyar-olasz válogatott meccsen, a Millenárison... 23. Bródy Sándor (1884-194?) - fedezet Első mérkőzése: 1902. február 23. Millenáris: BTC-FTC 5-1. Utolsó mérkőzése: 1914. május 10. Üllői út: FTC-BTC 1-0. Az FTC-ben összesen 307 mérkőzésen játszott! (151 bajnoki, 92 nemzetközi, 64 hazai díjmérkőzés). Góljainak száma: 17 (11 bajnoki, 6 egyéb). Bajnokcsapat tagja: 1903, 1904, 1906-7, 1908-9, 1909-1910, 1910-11, 1911-12,1912-13). Kupagyőztes csapat tagja: 1903, 1904, 1906, 1908, 1909 (Ezüstlabda), 1913 (Magyar Kupa), 1909 (Challenge Cup). A magyar válogatottban 17 alkalommal játszott (1906-1913) -1 gól. * Bródy az 1929-es dél-amerikai túra idején Sao Paulóban így nyilatkozott az ottani Magyar Hírlap szerkesztőjének: „1900-ban eljött hozzám régi barátom, akivel a Pannónia ifjúsági csapatában már 1896-tól együtt rúgtuk a labdát, és kért, hogy lépjek be az FTC-be. A IX. kerületben, a Ferencvárosban laktam, és azt hiszem, hogy senkinek az életében még döntőbb szerepe nem volt a kerületnek, ahol lakott, mint az enyémben. Beléptem az FTC-be, amelynek azon a vasárnapon csapatot kellett kiállítania. Betettek szépen a harmadik csapatba. Játszottam, ahogy akkor Isten tudnom engedte. Délutánra már egy másik játékos helyére kerültem a második csapatba. Még azon a héten az első csapatban játszottam! Később megválasztottak - szegény korán elhunyt Berán helyére - csapatkapitánynak. Az maradtam egészen a háború kitöréséig. Az én időmben nyolc magyar bajnokságot nyertünk! A klubban nagy szeretetben éltünk, úgy, mint a testvérek. Aztán 1914-ben elmentem egy kicsit a háborúba... Fogságba estem és csak évek múltán láttam meg ismét a Franzstadtot...” A hadifogság után még egyszer mérkőzésre kérték: 1921. március 22-én, a Hungária körúti pályán, az FTC-UTE rangadón játszott - ez volt a 307. mérkőzése. Bródy visszavonulása után amatőr edzőként még segítette az FTC veterán játékosának, Tóth Potyának, a későbbi profi edzőnek a felkészítő munkáját, majd vándorbotot vett a kezébe és a megélhetés miatt Svédországba ment hivatásos trénernek. 17
