Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 34. Fradi nosztalgia 3. Fradi-szívű Toldi Géza (Budapest, 1999)

ugyanezt a nyilatkozatot közölni. Mégsem járja, hogy az embert a közvélemény előtt verekedőként állítják be. Kis szünet után Toldi még mosolyogva hozzátette:- Ha megütöttem volna, hát tudna most trenírozni?...- Pályafutásod során volt-e komolyabb haragosod? Összevesztél, verekedtél-e játé­kostárssal vagy idegenekkel?- A pályán kívül nem nyúltam én egy ujjal sem senkihez. Sőt, más klubbeliekkel is jó viszonyban voltam - akkor a csapatok tag­jai barátságban éltek egymással. Tudtom­mal nem volt haragosom - de lehet, hogy egy-két játékvezető nem foglalta a nevem esti imájába... A nagy győzelem után a nézők elözön- lötték a Hungária úti pályát, és Toldit a vál­lukon vitték az öltözőbe. Aztán az öl­tözőben „a hatalmas ember eldőlt a pádon, elájult. Lehúzzák róla a ruhát, élesztgetik, borogatják. A doktor magyarázza: - gyo­morbetegséggel játszott a fiú..." A másnapi újságok azt írták, hogy Toldi Géza gom­bamérgezéssel játszotta végig a talál-kozót, sűrű hányinger közepette. Sőt, a le-látón ilyenek hangzottak el:- Micsoda gól, és hozzá még beteg sze­gény Toldi! Ezt már nem bírta ki egy Hungária-szur- koló:- És mi a baja?- Mi? Gyomormérgezése van, ha éppen tudni akarja. Olyan hányingere van, hogy alig áll a lábán.- Hányingere? Mitől van hányingere?- A maguk játékától...- Hogyan kaptál gombamérgezést?- Sehogy! Nem volt nekem gombamérge­zésem, csak a mérkőzés előtti este várat­lanul úgy alakult, hogy rokonaimmal kicsit többet ittam és másnap nagyon rosszul éreztem magam. Nem mertem az igazat bevallani - így ráfogtam a gombára. Ezt csak most, ötven év távlatából merem el­mondani, akkor nagyon „kikaptam" volna. A meccs alatt lelkiismeret-furdalásom is volt, éreztem, hogy „bűnös" vagyok. Hajtottam is, ahogy csak erőm engedte, küzdöttem, mint a megszállott ... A gólszerzés titkát a legveszélyesebb csatároktól tudakolták. Toldi így nyilatko­zott:- Az ember nem engedi magát elnyomni a kapu előtt. Ennyi az egész. Na persze aztán legyen lövőereje is az embernek. De a kapu előtti belemenés a legfontosabb, sokszor oly tumultusba vetem magam és lövöm, vagy fejelem a labdát, hogy utána hatot fordulok a tengelyem körül, és csak akkor tudom, hogy gól, amikor a fiúk odaszaladnak, és összecsókolnak vagy felemelnek félig áléit helyzetemből. Kérem, 16 FRADI NOSZTALGIA

Next

/
Oldalképek
Tartalom