Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 33. Fradi nosztalgia 2. A Soroksági úttól - Montevideóig (Budapest, 1999)
Mivel a mérkőzés utolsó perce történetesen a nap utolsó perce volt, így a Fradi első villanyfényes gólja éjfélkor esett! Rióban fehér labdával, szerzője a később legendássá váló Toldi Géza volt... Ekkor még mindössze 23. meccsét játszotta a Ferencváros csapatában. Ferencváros-Rio de Janeiro válogatott 3:3 július 7. Rio de Janeiro A kora hajnali óráktól kezdve szüntelenül szakad az eső, mégis 20 000 néző előtt folyt le a mérkőzés. A brazilok után pár perccel később jönnek ki a magyarok és üd- vözlik a közönséget, amit ez hálás és udvarias tapsokkal jutalmaz. Három óra harminckét perckor de Castro sípjelére kezdenek a csapatok. A Ferencváros: Amsel-Hungler, Papp-Lyka, Bukovi, Obitz-Táncos, Takács, Turay, Toldi, Kohut. Hatalmas iramú brazil támadásokkal kezdődik a mérkőzés. A 10. percben indul meg az első magyar támadás. Turay hosszú lövését Italia hátvéd küldi vissza, Bukovi a levegőben stoppolva adja rögtön Takácsnak, aki az egész brazil védelmen keresztülgázol és rettenetes erejű lövéssel, megszerzi a vezetést. Most már a magyar csapat fokozza a tempót, és egymást érik a csodásnál csodásabb támadások, és alig két perc múlva már bent táncol a második gól is. Lyka hosszú labdájával Táncos szökik meg, lerázza magáról a védelmet, centere jól száll Turay fejére és onnan még pontosabban a gólba. A brazil csapat minden embere a védelembe vonul és a magyar csapat valóságos béka-egér harcot folytat. Egymást érik a szebbnél szebb lövések, és ha most nem tizenegy ember áll állandóan a kapuban, úgy már háromszoros volna az eredmény. A 23. percben Turay gyenge labdája helyett Italia hátvéd a levegőbe rúg, de Takács résen van, és ügyesen kiugorva beállítja a félidő eredményét. Tipikus Taki gól volt. A magyar csapat most eredmény helyett közönségsikerre pályázik. Bemutatja a futball- iskola legtökéletesebb művészetét. Szebbnél szebb akciókkal, a driblizések, testcselek tömegével, remek húzásokkal valósággal kikészíti a brazil játékosokat, akik már csak vánszorognak a pályán. 30 FRADI NOSZTALGIA A II. félidőre általános megdöbbenésre, a válogatott 4 új emberrel veszi fel a további küzdelmet. Magyar támadásokkal indul a játék ismét, és már úgy látszik, hogy semmi sem állíthatja meg a Ferencvárost abban, hogy gólzáporral nyerje a mérkőzést, amikor közbelép a bíró, és botrányos ítélkezéseivel megbénítja a magyar támadásokat. A legtisztább gólhelyzetekben állítja meg a támadásainkat ofszájd címén, a legdurvább faultokat nem veszi észre, három teljesen jogerős tizenegyest nem ad meg a Ferencvárosnak, és valósággal vérszemet kap, hogy a magyar csapat még csak nem is protestál. Az 53. percben Amsei messze kinyúlva a fejek fölött, elkapja a labdát, ebben a pillanatban, a levegőben úszó Amseit Nicoli durván felvágja és Teofilo a földön fetrengő Amsei kezéből kitépi a labdát és bevágja. Mindenki, még a brazil közönség is a durva fault megtorlását várja, de a bíró gólt fütyül. A brazilok pedig most már mindent megengednek maguknak. Egymást követik a legdurvább elgáncsolások, kezelések, kézzel való lefogások. A 66. percben esik a második, majd két perc múlva a harmadik gól. Az utolsó pillanatban Kohut szédületes iramban száguld a félpályáról, már túl van a halfsoron is, amikor Esphanol páros lábbal ugrik belé. A rúgás, ha talál, feltétlen csonttörés. De Kohut elugrott és a földre rúgó hátvéd jajgatva terül el. Mint később megállapították, a lábszárcsontja tört el. Szinte csodálatos, hogy ebben a torreádorokkal folytatott küzdelemben, egyetlen magyar játékos sem sérült meg komolyabban, igaz, a háromgólos előnyt kellett ezért cserébe odaadni... Brazil válogatott- Ferencváros 2:0 július 11. Rio de Janeiro Kikaptunk. A ferencvárosi tizenegy hiába küzd elszántan, 11 emberrel még csak bírna, de ha az ellenfélnek 12. ember gyanánt segítséget visz a bíró, akkor minden hiába... Ennek dacára, a Ferencváros minden egyes játékosa tüneményesen játszott és legjobb tudását adta. A küzdelemben végig kezében tartotta az irányítást, felsőbbségesen kezelte a labdát, bár a szokatlan világítás sokszor megzavarta a legszebb kombinációkat is, de hiába a bíró... Arthur Moraes a
