Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 30. Fradiország (Budapest, 1999)
KISKUNLACHÁZA A László nevű birtokos, személyraggal ellátott háza, lakóhelye, otthona. A Kiskun névelem a Kiskunságra utal. LAJOSMIZSE 1878-ban Lajos és Mizse pusztából Lajosmizse néven községet alakítottak. A Lajos helynév egy Lajosnak hívott egykori birtokosra utal. LILLAFÜRED A Miskolchoz tartozó üdülőtelep 1892-ben keletkezett - majdnem egyidős a Fradival! Az akkori földművelésügyi miniszternek, gróf Bethlen Andrásnak kezdeményezésére. nevét a miniszter feleségéről, báró llay Lilláról kapta. A Füred - a fürdőt jelenti. MÁTRAHÁZA Gyöngyöshöz tartozó üdülőhely a Mátra hegységben. A Rózsa dombnak hívott területen a Mátra Egylet (1927-1930) sajátos alakú, pagodára emlékeztető menedékházat építtetett, amelyet előbb Mátra Egylet menedékházának, majd rövidítetten Mátraházának kezdtek hívni. Az épületnév átvonódott az üdülőtelepre. MEZŐKÖVESD A Kövesd a kő, köves származékból keletkezett d- képzővel. A Mező előtag a táj mezőségi jellegével kapcsolatos. OROSZLÁNY Az Oroszlánkő névváltozat előtagja az Oroszlán, utótagja pedig a vár értelmében használt kő. Az oroszlán az erő és bátorság jelképeként használt állatnévből való. PALOTÁS A korábbi, Palotáshatvan helynév előtagjából önállósult. Ez utóbbinak értelme, az a Hatvan, amelyben palota van. PERECES Miskolchoz tartozó bányatelep. A bányateleptől északnyugatra emelkedik a 383 m magas Pereceshegy. Némelyek úgy vélik, hogy a telepet perec alakban körülvevő hegyekkel kapcsolatos. A miskolci vásárokról botra fűzött pereccel hazajáró bányászokhoz aligha lehet köze. PEREMARTON 1939-ben Berhidához csatolt település. Az utótagban a Márton névnek Mártó változata van. Az előtérben szereplő pere név vitatott. Talán a Pér helynévből keletkezett, kicsinyítő képzővel. PÉTERI A Péter személynévnek i-képzős származéka. Tulajdonképpeni jelentése Péteré. Mármint a helység. RÉPCELAK A Lak helynévnek falu, település az értelme. A megkülönböztetett szerepű Répce előtag a Répce folyó mellékére utal. A Répce és a Rábca eredetileg ugyanarra a folyóra vonatkozott a forrástól egészen a torkolatig. A 18. század végén azonban a Rábca és a Répce két külön folyónak számított. Ma a lolyónak a Ielülső, a kis Rábával való összefolyásáig tartó szakaszát Répcének, a kis Rábával való egyesülése utáni szakaszát pedig Rábcának hívják. SÁTORALJAÚJHELY A mai várostól nyugatra emelkedő jellegzetes, sátoralakú hegyek egyikének, a Sátor-hegynek egykor Sátorhalom volt a neve. Lábánál alakult ki a Sátortetőnek hivott település, amely a tatárjárást követően új, védettebb helyen épült újra - Sátoraljaújhely néven. TYÚKOD A középkorban volt egy Tyúkod nevű nemzetség - a helység az ő névemlékük. ZÁHONY Szláv eredetű: záhon - kerti, ágyas keskeny földsáv (Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára alapján)
