Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 30. Fradiország (Budapest, 1999)

HAZAI DÍJMÉRKŐZÉSEK névről - névre A Ferencváros vidéki városokban, helyiségekben több alkalommal mérkőzött, elsősorban Magyar Kupa találkozókon. Amire annak idején senki nem gondolt, vajon mit is jelent a helység neve, ahová utaztak, ahol mérkőztek... Nos, néhány helység nevének magyarázata - az etimológiai szótár alapján: APC Az apu névvel kapcsolatos, kicsinyítő, becéző kép­zős származékszó. BALASSAGYARMAT Balassa azzal kapcsolatos, hogy 1246-ban IV. Béla kivette a Hont várához tartozó Gyarmatot a vár kötelé­kéből és Detre fia Miklósnak, a Balassák ősének adta cserébe két liptói birtokért. A magyar Gyarmat törzsnek szálláshelyére utal. BALATONALIGA Balaton melletti vendégfogadó. Az Aliga csárdanév, amely később átvonódott a környéken épült teleülésre, a Biharpüspöki határból ismert Aliga csárda. BÁBOLNA Szláv eredetű, jelentése vénasszony dűlője, mezeje, rétje. BESENYŐTELEK Besenyők egykori szállásterületére vagy besenyő nemzetiségű birtokosra utal. CSONGRÁD Szláv eredetű, jelentése: fekete azaz földsáncokból álló vár. Csongrád vára körül alakult ki Csongrád vármegye. DABAS Királyi dobosok egykori településére utal. Kevéssé valószínű, feltevés szerint dobájos, dombos hely... DUNASZEKCSŐ A Szekcső a szökik ige képzős, szökős származéká­nak melléknévi igenevéből keletkezett. A középkorban volt egy sebesen, fodrozva haladó víz, szökő-zuhatag. A Duna előtag a Duna mellékére utal. GYÖNGYÖS A helység arról a patakról kapta a nevét, amely átfo­lyik rajta. A pataknév azzal kapcsolatos, hogy a part menti fákon feltűnően sok volt a fagyöngy. HATVAN A hatvan tőszámnévből keletkezett. Talán figyelembe vehetjük azt a megfejtési kísérletet, amely szerint a névadás indítéka a fő utca mindkét oldalán lévő har­minc-harminc telek volt. HAJDÚSZOBOSZLÓ A Szoboszló nevű személynek vásártartási joggal rendelkező birtokára utal. A Hajdú előtag azt fejezi ki, hogy Szoboszló hajdúváros. HÉVÍZ A meleg vizű forrásból táplált itteni tóra vonatkozik. (Hév: meleg, melegség.) Az 1795-tel kezdődő fürdő­hellyé fejlődő Hévíz 1946 előtt Hévízfürdő volt, Keszt­helyhez majd Hévízszentandráshoz tartozott. 1946-ban Hévízszentandrás és Egregy Hévíz néven egyesült. KAZINCBARCIKA 1947-ben Sajókazinc és Barcika községeket egyesí­tették és 1948-ig Sajókazincnak, majd Kazincbarciká­nak hívták. KISKUNFÉLEGYHÁZA Félegyháza - egy félig ledőlt templomtoronyra utal. A Kiskun előtag a Kiskunsággal kapcsolatos. 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom