Fradi futballmúzeum 21. Fradi futball-félévkönyv '95 (Budapest, 1996)

Egy rendfenntartó emlékei

Paramétereimből és habitusomból kifolyólag nem tartom valószínűnek, hogy normális esetben beférnék egy őrző-védő cég alkalmazottai közé. Az óvodában például mindig elvették a homokozóvödrömet, mely sokk, azt hiszem, egy életre meghatározta szórványos verekedéseim végkimenetelét. A Fradi-Ajax meccs biztosításáért felelős In-Kal Securitynak azonban az UEFA-előírá- sok folytán 400 tagú csapatot kellett elővezetnie. Néhány telefon és egy ismerős be- ajánlása pedig elégnek bizonyult, így ha némi segítséggel is, de felvettek a biztonsági emberek közé. Magyarázatként talán elég annyi, az idei BEK-sorozatot megelőzően utoljára egy évvel ezelőtt kellett ekkora tömeget mozgósítaniuk.

Az In-Kal Security tulajdonképpen egy családi vállalkozásból nőtte ki magát, s noha a céget a fiatalabb Lasz György alakította, azért az első számú vezető ma már az időközben belépett papa. Idősb. Lasz tizennyolc éves korától negyedszázadig, azaz 25 évig egyenruhásként múlatta idejét és abszolút kisrendőrként kezdte a bűnüldözést. Számtalan előléptetése, beosztása után végül a médiaszakértői posztnál, majd a BM sajtóosztályának dirigálásánál kötött ki. Három évvel ezelőtt az állandó hajsza, a kialvatlanság és a permanens stressz következtében elérte őt is a rendőrök népbetegsége, s egy szívinfarktus után leszerelt, ámbátor a szakmában azóta is azt terjesztik róla, hogy csupán egyenes maradt a gerince, ebbe roppant bele.

A biztonságiak találkozója négy és fél órával a meccs előtt esedékes. A nagy, központi parkolóból nyíló kiskapun egyesével tódulnak a jelentkezők a stadion oldalába. Zömükön a cég fekete szerelése, kiállásuk eleve meghatározza munkájuk lényegét, a rendfenntartást. Súlyban talán a legsatnyábbak közé tartozom - nyolc- vanegynéhánnyal ilyen közegben ne nagyon ugráljon az ember így szerényen meghúzódom a tömegben. A regisztráció során a többséget már névről ismerik a be- léptetők, a „ Te, aztán nehogy megint az legyen, mint múltkor!"kezdetű utalások jelzik,

az emlékezetes akciók ebben a munkakörben is rögzülnek.

Miután félkörbe terelnek bennünket, elkezdődik az eligazítás, s már az első mondat mellbevágó: „Gyerekek, dolgozni jöttünk ide, mindenki készüljön fel arra, hogy egy percet sem fog látni a meccsből!" Körülnézek, az arcokon azonban nincs különösebb meglepetés, pedig bevallom, arra gondoltam, hogy mi a francnak jönne ide az ember, ha nem azért, hogy bejusson a meccsre? Aztán hallani, kifogtuk a legkeményebb UEFA-ellenőrt, akiről tudvalévő, kéjjel büntet, ráadásul minden szabályszegésre ugrik, tehát a tiltott listán szereplő tárgyak, illetve azok fellelhetési helyei következnek. „Szép szóval többre megyünk, mint erővel- hangzik az ukáz -, vegyétek tudomásul, mi vagyunk a Fradiért, a nézőkért, s nem fordítva!" A legkényesebb pont persze az, amikor a brigádvezetők .kiválasztják a tömegből embereiket, ugyanis itt dől el, ki megy a kapuhoz, ki pedig a pályára. Nem mindegy... „Apám, csak belülre kerüljek, adnak érte 1300-at, aztán még látnám a meccset”-fohászkodik az égiekhez a mellettem álló gardróbszekrény nagyságú pofa. „Egyébként téged még nem láttalak, én két hónapja vizsgáztam önvédelemből”-fordul felém. „Fekete öves vagyok”-mondom pofátlanul a gardróbnak, s látom a szemén az elismerést, kemény ellenfélnek tarthat. Végül pe- che van, a parkolóba kerül, ott csak a kiáramló hangokat élvezheti, a játékot nem. Amikor a VIP-terasz biztosítását készítik elő, hátulról megint benyög valaki egy előrejelzést: „A protokoll jó hely, azért a Kuncze talán nem fog verekedni." Végül rám akasztanak egy mellényt, három és fél órával a meccs előtt mindenki a helyére indul. Szerencsém van, békésen ténfereghetek területemen, a játékoskijáró környékén. Én lent vagyok a pályán, a többiek pedig fent a tribünön meg a bejáratnál, így talán a rend- fenntartó helyett helyesebb volna a rend- lenntartó. A többiek újra átvizsgálják a WC- ket, az ülések alatti zugokat, nem rejtett-e el valami okosságot valaki. Az eredmény negatív. Jön a kisfőnök, az ifjabb Lasz, a csoportvezetőt kikérdezi a feladatokról, sulykolja a dolgokat. Utoljára még körbejárja a te34