Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 11-12. KK-tól a KEK-ig. Mozaikok két kupaküzdelem krónikájából (Budapest, 1993)

semmi hátrányt vagy előnyt az, hogy melyik budapesti pályán kell játszaniuk, ha már a szabályok szerint a kupa döntőjét a fővárosban kell lejátszani. Aztán a Sporthírlap értékelése szerint a rossztalajú pályán is jó meccs kerekedett: „A mérkőzés kupaküzdelem, a labdarúgás igazi hírverése volt! Nemcsak a küzdelmet, hanem a játékot is, annak szépségeit is élvezhette a közönség. A Ferencváros ugyan Onódy góljaival már 2-0-ra vezetett, de a kolozsváriak nem adták fel és óriási lelkesedéssel ját­szottak- végül pedig egyenlíteni tudtak!” + Amikor vége volt a mérkőzésnek, vitéz Ginzery Dénes, az MLSZ társelnöke hango- sanbeszélőn keresztül kihirdette, hogy a mérkőzést a Magyar Kupa szabályai értelmében megismétlik. Egyszersmind a futópályán felsorakozott két csapat tagjait üdvözölte és meg­köszönte nekik a mutatott remek küzdelmet. Üdvözölte Kolozsvár csapatát is abból az alkalomból, hogy mint amatőr csapat, legtovább maradt állva a Magyar Kupa küzdelme­iben és így a szabályok értelmében elnyerte a Corinthián-díj védelmét a következő évre. A kolozsváriak részéről Szaniszló Zoltán csapatkapitány vette át az értékes díjat. Amíg a játékosok a mérkőzés porát, izzadtságát mossák le magukról, a pályán megin­dult a tárgyalás a Magyar Kupa döntőjének megismétlése ügyében. A Magyar Kupa sza­bályainak értelmében most már a Kolozsvártól függött, hogy hol kívánja lejátszani a má­sodik mérkőzést. Az MLSZ elnöksége részéről a pályán tartózkodott Barcsay János ügy­vezető, Ipolyvölgyi Ferenc főtitkár, Gyarmathy Mihály főpénztáros és Kulcsár Sándor, a Magyar Kupaügyek legfőbb intézője és egyesbírája. A Kolozsvárt Boga Ödön elnök, Sza­niszló János intéző és Soponyai János fővárosi megbízott képviselte.- Mit szólnátok ahhoz, ha a második mérkőzést is a fővárosban játszanátok le - kezdte a megbeszélést a futballpálya fűvén Barcsay János. Ezeket a szavakat Boga Ödönhöz intézte. A KAC elnöke rövid ideig gondolkodott, aztán ezt válaszolta:- Sajnálom, aligha lehet erről szó, mert a katonai szolgálatot teljesítő játékosaink sza­badsága hétfőn lejár, továbbá a hivatalban lévő játékosok is csak keddig kaptak szabad­ságot.- Természetesen a szövetség költségére maradna itt a Kolozsvár? - szólt közbe Ipoly­völgyi Ferenc főtitkár. Az elnök nem válaszolt azonnal, gondolkodott. Látszott rajta, hogy minden lehetőséget jól átgondol, Barcsay szólalt meg újra:- Öt perc időt adunk, ezalatt szíveskedjetek dönteni az irányban, hogy mit kívántok! Boga Ödön, Szaniszló János és Soponyai János különvonult tanácskozásra. Alig egy perc múlva már így szólt Boga elnök:- Flatároztunk. Azt kérjük, hogy a mérkőzést játszhassuk le éspedig a KEAC-pályán, tehát Kolozsvárott. Az elnökség megbeszélése bizony nem végződött olyan gyorsan, mint a kolozsváriak elhatározása. Hosszú percek után végül Kulcsár Sándor kivált a többiek közül és máris hangzott a döntés:- A Kolozsvár kívánsága jogos és ezért úgy döntöttünk, hogy a megismételt mérkőzést július 2-án délelőtt fél 12-kor Kolozsvárott, a KEAC- pályán kell lejátszani a két csapatnak. A ferencvárosiak a döntésnek megfelelően vonatra is szálltak és egy nappal előbb el­utaztak. A mérkőzés iránt óriási volt az érdeklődés- pedig a hádihelyzet érződött, nagyon puskaporos volt a levegő... És a Fradi táborban kicsit ideges is, hiszen az első félidőben a hazaiak vezettek! A Fradi első vidéki Magyar Kupa döntős gólját Sárosi Gyurka szerezte. A Ferencváros kitűnő másodikfélidei játékával megérdemelten győzött. Győzelmét na­37

Next

/
Oldalképek
Tartalom