Nagy Béla: Fradi futballmúzeum 11-12. KK-tól a KEK-ig. Mozaikok két kupaküzdelem krónikájából (Budapest, 1993)
A MAGYAR KUPA alapításának eszméje nem új keletű dolog. Már néhány esztendő óta beszélnek róla, hogy az Angol Kupa mintájára, mely páratlan népszerűségre tett szert, nálunk is alapítson az MLSZ egy örökös vándordíját. Pozitív intézkedés 1906-ban történt, mikor a tanács az intézőbizottságot, a bizottság pedig Steiner Hugót, az MLSZ főtitkárát kérte fel a Magyar Kupa szabályterveinek kidolgozására. Az eszmét már akkor is általános rokonszenwel fogadták, de a megvalósulás késett. Végre ez évben, mikor az „Ezüstlabda” az FTC ötszöri győzelmével végleg megnyeretett, elérkezett a legalkalmasabb pillanat. A tanács utasította az intézőbizottságot, hogy a szabálytervezetet haladéktalanul tárgyalja le és terjessze a tanács elé. A kupamérkőzéseknek a magyar footballsportba való illesztése kétségtelenül nagy fontosságú dolog. Alkalmat fog adni a legkülönbözőbb osztályú csapatoknak az első csapatokkal való találkozásra. A Nemzeti Sportban 1909 nyarán megjelent sorokhoz csak annyit, hogy magának a kupának a létrehozására, a lap gyűjtést indított és kérte, hogy a „szurkolótábor nyújtson segédkezet a díj megalapításához”. A Kupa kiírását az MLSZ 1909. augusztus 13-i ülésén „szentesítették”. A szabályzat 44 pontból állt! A fradisták nagy bánatára a 36. pont - 64 évvel később(!) - időszerűvé vált: „Amennyiben a Magyar Kupa a birtokba vevő egyesület őrizetében tűz vagy más baleset által megsemmisülne vagy megsérülne, az illető egylet az MLSZ-nek megtéríti annak eredeti értékét vagy a teljes helyreállítási költséget. Amennyiben a Magyar Kupa elveszne (1973-ban ez következett be! A szerk.), míg az illető egyesület felelős érte, az MLSZ-nek annak eredeti értéke megtérítendő.” A szabályzatban kimondták azt is, hogy „A Magyar Kupáért csak az a csapat mérkőz- hetik, amely a bajnokságért is játszik. Külön játszik a vidék és külön a főváros addig, míg a minősítő küzdelemben a 4-4 legjobb fővárosi és vidéki egylet összekerül. Ezek küzdenek ezután a döntőig. Az első helyet elért csapat tagjai aranyérmet és kis ezüst kupákat kapnak, a második ezüstérmet, a harmadik pedig bronzérmet.” Aranyérmek! Kiskupák! Még az eredeti Magyar Kupa sem volt sehol... Az első sorsolást ettől függetlenül megtartották. 1909. szeptember elsején - a benevezett 28 egyesület részére - a Rákóczi út 9. sz. alatti MLSZ irodában elkészítették az első „kupamenetrendet”. A selejtező mérkőzések 1909- ben, a többi találkozó 1910-ben került lejátszásra. Hogy melyik volt az első Magyar Kupa mérkőzés? Bizony nem számított falrengető eseménynek, dehát sporttörténeti tény, hogy az első Magyar Kupa meccset 1909. november 21-én az Amerikai úti pályán a Litográfia FC és a Vívó AC játszotta. íme a Nemzeti Sportból a szűkszavú „tudósítás”. „Lit. FC-Vívó AC 2:1. A Magyar Kupa örökös vándordíjért játszotta a két csapat. A Litográfia revanchot vett a VAC-on a bajnokságban való legyőzéséért, bár most is jobb volt a mezőnyben ellenfelénél. Mindkét fél igen durva volt.”. A gólszerzők nevét nem, de a bíróét tudjuk: Havas Lajos volt. Még egy Magyar Kupa mérkőzés volt ebben az évben: 1909. december 6-án a Margitszigeti pályán: Törekvés-URAk (Újpest-Rákospalotai Atlétikai Klub) 3:2 „Az URAK váratlanul jól tartották magukat. Két gólt érnek el, amit még az első félidőben a Törekvés nemcsak, hogy kiegyenlíti, de a vezető gólt is eléri. A második félidő eredmény nélkül folyik.” (Nemzeti Sport) A Magyar Kupa szabályok már az első kiíráskor lehetővé tették, hogy egy csapat mérkőzés nélkül jusson a következő fordulóba. Ehhez nem kellett más, csak az, hogy ellenfele 4
