Fradi futball újság (2000)

2000 tavasz / 3. szám

11 NAGY BÉLA: A ferencvárosi „mesterlövészek'' örökranglistája __________________________FRADI ÚJSÁG______________ Á FRADI FETBALLÉVSZÁZAD SZÁZON FELÜLI GÓLSZERZŐI Koródy a 20. percben belövi az első gólt." (Nemzeti Sport) Koródy az FTC első olyan közép­csatára volt, aki szinte az egész pó­lyát bejátszotta. Gyorsan vezetett el­lentámadásainak köszönhette nagy gólerejét. Pataki feltűnéséig a válo­gatottban 15-ször szerepelt és nagy lövéseivel ott 7 gólt szerzett. Az FTC- nek összesen hét bajnokcsapatában játszott. Orosz Pál A klub történetében az egyik leg­sikerültebb igazolási „hadjárat" az 1953-as volt. Ekkor került egyesüle­tünkhöz Mátrai, Fenyvesi és Orosz is. Bár Orosz Palinak a válogatottsággal balszerencséje volt - „csak" olimpiai, B-, utánpótlás és ifi válogatott volt -, de ki vitatná, hogy az FTC mindenko­ri kitűnőségei között helye van. A gólerős, nagyszerűen fejelő és oszto­gató csatár első gólját így örökítették meg a Népsportban: „A 17. percben Fenyvesi szöglet­rúgása után a sztálinvárosi csapat vé­dő megtorpannak és a teljesen fede­zetlenül hagyott Orosz mintegy 3-m- ről félmagasan a bal sarokba lövi a labdát." Mindez 1953. május 16-án az Ül­lői úti pályán a Bp. Kinizsi-Szálin Vasmű Építők bajnoki mérkőzésén történt. Dr. Fenyvesi Máté A népszerű balszélső első gólját a Honvéd aranycsapatának rúgta. Igaz, a nagy ellenfél már 5.-0-ra vezetett és a népligeti pálya óramutatója az utolsó percre ugrott, amikor „Orosz a felezővonalon valamivel túlról mere­dek labdával szökteti Fenyvesit. A balszélső elfut az őt támadó Lóránt mellett, majd pedig az eléje futó Grosics fölött mintegy 30 méterre a kaputól átíveli a labdát. A labda pon­tosan középen hull az üres kapuba, 5:1." „Tüske" első Üllői úti gólja: „A 23. percben Gyurik a Dózsa térfelén a 16-os előtt elrúghatná a labdát, de késlekedik, s rövid felszabadító rúgá­sa Fenyvesiben akad el. A szélső gyorsan felismeri a helyzetet, a bal- összekötő helyén kiugrik, s a kifutó Henni mellett elég éles szögből, mintegy 8 m-ről félmagasan a kapu bal sarkába lő, 1:1." Sajnos a végeredmény ezúttal is az ellenfélnek kedvezett: Bp. Dózsa-Bp. Kinizsi 5:3. Mindkét Fenyvesi-gól 1953 márciusában esett. A kis „Fenyő" góljai azonban oly­kor aranyat értek. Gondoljunk csak az 1965-ös VVK- döntőre... Deák Ferenc 1947 augusztusában került a Fra­diba, első gólját pedig volt csapata, a szentlőrinci gárda kapta. Az Üllői úton 10 ezer néző előtt a Ferencváros 5:1-re győzött a SZAC ellen, és az öt gólból négyen Deák „Bamba" szer­zett. Az elsőt a 40. percben: Sinka labdájával kiugrott és a kifutó Polócz mellett 8 m-ről a kapu közepébe küldte a labdát. Az álmosan kezdő Fradi ezzel a góllal egyenlített, majd a II. félidőben jött a folytatás. Az utol­só negyedórában Deák hozzálátott a gólgyártáshoz.- Még szerencsénk, hogy Deák Feri idejében felébredt - jegyezte meg egy irodista. - Mi lett volna, ha csak a mérkőzés utón jut eszébe, hogy ő már a Fradiban van és szabad neki gólt lőnie a SZAC hálójába... Deák rúgott is összesen négyet! Aztán a következő években is az ál­landó góllövők között melegették. Az FTC 1948—49-es bajnokcsapatának is ő volt a gólkirálya. Ebben a bajnoki évben 59 gólt szerzett, amely minden idők bajnoki gólrekordja! Pogány László Pogány már 1974 augusztusában bemutatkozott a Fradiban, de néhány mérkőzés után katonai behívót ka­pott, így igazolásához képest első gólja alaposan „elkésett" ... 1977. március 19-én Kaposvárott lőtte első ferencvárosi gólját. A budapesti zöld­fehér gárda 2:0-ra győzött és a má­sodik gól Pogány nevéhez fűződik. Dalnoki Jenő edző a 67. percben cserét határozott el és Ebedli helyett Pogányt küldte a pályára . Az edző­nek - mint oly sokszor- ezúttal is „bejött" a csere, hiszen a kis Pogány 1 percnyi játék után gólt szerzett! Előbb két szép csellel becsapott kép kaposvári védőt, majd amikor 17 m- re járt a kaputól, felvágták. A sza­badrúgást Martos Pogány elé gurítot­ta, aki 16 m-ről félmagasan lőtt a jobb sarokba. Meg kell említenünk, hogy éveken át Pogány lőtte a Fradi tizenegyeseit is, így a százon felüli gólok számát ezzel is könnyítette. Már amennyire könnyű tizenegyest lőni... Branikovits László Az ifiből gólkirályként felkerült „Albert-hasonmástól" sokat vártak a szakemberek, szurkolók egyaránt. A sikeres kezdet már a második bajno­ki mérkőzésen biztosított volt. Brani­kovits 1967. március 12-én, első vidé­ki NB l-es mérkőzésén gólt szerzett. (FTC-Pécs 2:0) „A 76. percben Ráko­si szögletét Konrád kifejelte, röviden. A labda Branikovits előtt pattogott, s ő 11 m-ről ballal kapura lőtt. A nem túl erős lövés nyomán a kapu bal ol­dalába került a labda, 2:0." Branikovits nevéhez fűződik a z új FTC-stadion első gólja! Most ezt idéz­zük: „A 22. percben Bálint mesterien indította Branikovitsot. A csatár a 16- oson belül előbb elvétette a labdát, majd mielőtt Csetényi közbe tudott volna avatkozni, újból birtokba vette és 14 m-ről lőtt. A labda a kapu kö­zepe tóján a hálóban kötött ki, 1:0! Sporttörténelmi gól: a zöld-fehérek új stadionjában ez volt az első FTC- gól. Az Üllői úti közönség csaknem 11 év után újra tapsolhat Fradi-gól- nak..." (1974. június 1. FTC-MTK 2:1.) Tóth Potya István Tóth Potya első mérkőzését az FTC-ben éppen volt egyesülete ellen játszotta: 1912. szeptember 2. Üllői út: FTC-NSC 13:1! „Az egész mérkőzés középpontjá­ban Tóth az NSC volt reprezentatív csatára lévén, ki jelenleg az FTC-nek van igazolva. Ki egymásután kétszer, majd a második félidő elején még egyszer tette a labdát, szép hosszú lö­vésekkel volt csapata kapujába." Tóth Potya igen sok gólt lőtt nehéz szögből, az alapvonal közeléből. Amikor később a Fradi edzője lett, Kohuttal sokat gyakoroltatta ezt, és így még szögletből is születtek gólok... Szokolai László Élvonalbeli csapataink 1977 nya­rán a Bajnokok Tornája elnevezésű mérkőzéssorozaton szerepeltek. Va­lamennyi találkozó semleges pályán volt, a Fradi például Tapolcán küzdött a Haladással. Az új igazolású csatár Szokolai László szerezte meg a veze­tő gólt: közelről a bal sarokba rúgta a labdát. A jó folytatás elmaradt, hi­szen az l:-es döntetlen eredmény utáni tizenegyes párbajban a mieink alulmaradtak. (Szokolai nem volt a 11-es rúgok között.) Szoki első bajnoki mérkőzésen lőtt gólja is szomorú emlékű találko­zón történt: (Vasas-FTC 4:1) 2:0-ás Vasas vezetés után Takács átadásával Pogány az alapvonalig futott, átívelte a labdát Mészároson és Szokolai há­rom lépésről a hálóba fejelt. Az egyenlítés már nem sikerült, sőt újabb Vasas gólok következtek. Szo­kolai teljesítményéről viszonyt meg­állapították, hogy egyedül az ő meg­mozdulásai jelentettek gólveszélyt... Sokszor törte magát a kapu előtt, és öt év alatt alaposan felzárkózott a ferencvárosiak góllövőlistáján. 1982 őszén ő lőtte a legtöbb gólt a Ferenc­város csapatában, így az e célra fel­ajánlott Cooptourist kupát Szokolai László nyerte! Rákosi Gyula Talán sokan emlékeznek, hogy 1957 nyarán a „kis Fradi" sorra nyer­te az Esti Kupa mérkőzéseket. (Az el­ső csapat Ausztráliában portyázott.) Nos, az Esti Kupa döntőben az FTC el­lenfele az MTK jó erőkből álló csapa­ta volt. 1:0-ás félidő után a 46. perc­ben gyönyörű támadás végén újabb gólt ért el a Ferencváros: Tar­soly-Dalnoki volt a labda útja. A jobb szélső beadását Rákosi előreve­tődve mintegy 6 m-ről fejelte a kapu jobb oldalába, 2:0. Napjainkban Rákosi hogyan em­lékezik erre a góljára?- Előtte soha nem fejeltem ilyen gólt, sőt utána sem. Igaz több alka­lommal próbálkoztam, de sohasem sikerült. Egyszer Dorogon előrevető- dés közben kitörték három fogamat - ettől végkép elment a kedvem a csukafejesektől. Rákosi Gyula első bajnoki gólja 1957. október 27-én a Népstadion­ban, a Haladás elleni meccsen szüle­tett.- Friedmanszkytól kaptam egy jó labdát, kiugrottam és kb. 12 méterről laposan lőttem hálóba a labdát. Ket­tős öröm is ért ezzel a góllal, hiszen kiegyenlítettünk, és első bajnoki mérkőzésemen gólt szereztem. Az Üllői úton nőttem fel, így nekem az első itt lőtt hivatalos gólom is felejt­hetetlen. 1959 júliusában a Vorwärst Berlin ellen kapásból lőttem a háló­ba. Kocsis Sándor A nagyon tehetséges Kocsis Sanyi már a Fradi ifiben is a gólerős játéko­sok közé tartozott, akinek különösen fejesei voltak „életveszélyesek". Ami­kor az első csapathoz felkerült, azon­ban elég „csúnya" góllal mutatkozott be: „A 19. percben Kocsis fut a jobb­szélen. Majdnem a partvonaltól hiel­ten bead: Salamon II későn veszi ész­re, hogy a labda a kapu felé csavaro­dik, későn nyúl érte és estében már csak beljebb tudja ütni." (1946. de­cember 8. Üllői út: FTC-Pereces 3:1) Kocsis az FTC-ben kezdte, majd 1950 nyarától a Honvédben folytatta pályafutását. Az ötvenes évek magyar aranycsapatának egyik gólgyárosa, az 1954-es VB gólkirálya volt. Mike István Mike 104 mérkőzésen szerepelt a Fradiban és 108 gólt rúgott! Ez a nagyszerű átlag is bizonyítja, hogy Mike nem akármilyen csatár volt. Lö­vései nagyrészt célba találtak és így nem tartozott a kapusok kedvencei közé... A Fradiban Mike első gólja az 1945. június 9-ei Ferencváros—Zugló bajnoki meccsen született: „A 25. percben beadását Sárosi nagyszerűen perdíti Mike elé és a kö­zépcsatár habozás nélkül a bal alsó sarokba lő". Ebedli Zoltán Első hivatalos gólját az 1973-as Hungária körúti örökrangadón sze­rezte. Egy szöglet után Szőke bombá­ját Varga, az MTK kapusa kiütötte. Ebedli rácsapott és nehézszögletből, 15 m-ről fordulásból bevette a jobb felső sarkot! A 20 éves Ebedli Zoli gólöröme határtalan volt-feliratko­zott az örökrangadók gólszerzői közé... Első Üllői úti gólját még távolabb­ról lőtte. 1975-ben a Kaposvár elleni bajnoki mérkőzésen egy 17 m-ről le­adott szabadrúgása vágódott a sorfal mellett a kapuba. Zúgott a szurkolók vastapsa... Szőke István Szőke első gólja tulajdonképpen már az 1965-ös FTC-MTK (6:1) mér­kőzésén megszületett. Óriási lövésé­be beleértek, így öngólnak könyvel­ték el... (A Népstadion villanyújságján egyébként Szőke neve szerepelt gól­lövőként.) Az első „jogerős" gólra ezután majd egy évet kellett várnia: 1966. szeptember 25-én az FTC a Népstadionban a Pécsi Dózsát fo­gadta. A mieink 3:0ra győztek és a háromból az egyiket Szőke szerezte. „A 40. percben Varga a bal szélen becselezte magát az alapvonal men­tén, nagyszerűen talált Szőke elé, aki az ötös másik sarkáról belsővel a bal kapufa mellett a hálóba helye­zett." Egy hét múlva már nem ilyen ele­gánsan helyezte a labdát kapuba. Az MTK elleni örökrangadón olyan bő- dületes erővel bombázott, hogy a labda fennakadt a hálótartó vason... Tizenegyesei, szabadrúgásai is él­ményszámba mentek, és Szőke köz­tudottan az FTC egyik legjobban lövő csatárának számított. Kemény Tibor Kemény az FTC amatőrcsapatából került a profi Ferencvárosba. Izsák Zsazsa volt a tanítómestere, aki nyu­godt szívvel ajánlhatta Blum Zoltán­nak a lelkiismeretes játékost. Ke­mény külföldön szerezte első ferenc­városi gólját: 1933. augusztus 12. Boroszló: Ferencváros-Boroszló vá­logatott 8:1. Az első két gól Toldi és Kemény akcióiból született: „A 10. percben Kemény beívelt s Toldi fejéről hálóba száll az első gól, 1:0. A 20. percben Toldi kapufalövéssel fejezi be a roha­mot, s a visszapattanó labdát Kemény a hálóba küldi, 2:0." Kemény Tibor első bajnoki mér­kőzésén elért góljának az időpontja: 1933. szeptember 10. Üllői út: Ferencváros-Szeged 2:1. „A 4. perc­ben már a Fradi támad. Táncos ad be, bent egy kis zavar, Toldi Kemény elé játszik és a szélső megtalálja azt a kis lyukat, ami a védők és a léc között van. Gól! 1:0". A tudósítás szerint Ke­mény volt a csatársor legjobbja. Ez nagy dicsőségnek számított, hiszen ez a csatasor szerepelt: Táncos, Takács II, Sárosi, Toldi, Kemény! h

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom