Fradi futball újság (2000)

2000 tavasz / 2. szám

15 FRADI ÚJSÁG Apa és lánya Deli & Deli Deli. Egykor jól csengő név volt a labdarúgó NB l-ben. Deli. Ma jól csengő név a női kézilabda NB l-ben. Apa és lánya - András és Rita. Előbbire bizonyára jól emlékeznek azok, akik már az ötvenes-hatvanas években is jártak futballmeccsekre. A Tatabányai Bányás balszélsőjét ugyanis hosszú időn át Deli Andrásnak hívták.-Az 1956-os bajnokságban mutatkoztam be a Bányászban, és 1967-ig ját­szottam ott - emlékezett pályafutására a hajdani kiváló csatár. - A száznyol­cvannyolc NB l-es bajnoki mérkőzésen harmincnyolc gólt rúgtam. Voltam ifjúsági és B-válogatott, és a hatvanas évek elején megnyertük a Tatbányával a közép-európai csapatok számára kiírt Ruppan-kupát. A magyar bajnokságban egy bronzérem volt a legjobb eredményünk, ezt a sikert Lakat Karcsi bácsi edzősködése idején értük el.- Sajnos, én már nem láttam őt játszani - mondta lánya, Deli Rita, aki a Herz-FTC kézilabdacsapatának és a magyar válogatottnak az erőssége. - Arról viszont már kicsi koromban hallottam, hogy milyen jó futballista volt. A mai napig jó érzés, amikor azt mondják nekem Tatabányán, hogy ja, te vagy a Deli András lánya. A gyorsaságát szokták emlegetni az idősebb szurkolók, meg a jó beadásait. Nagy kór, hogy akkoriban nem volt még videó, mert szívesen megnézném aput játék közben. Különösen a bajnoki bronzérmes társaságra lennék kíváncsi, mert az idősebbek szerint az nagyon jó csapat volt. A család alapvetően sportcentrikus, így aztán magától értetődő volt, hogy Ritát már egészen fiatalon érdekelte a sport. Elsősorban a labdajátékokat szerette, de szívesen síelt is. A szülei sohasem erőltették, hogy sportoljon, vis­zont minden segítséget megadtak neki ahhoz, hogy sikeres sportoló lehessen. Ma is jólesően gondol vissza arra az időre, amikor negyedikes tatai gimnazista korában naponta fuvarozták edzésre, Budapestre a Spertacushoz, majd vissza Tatabányára. Ahogy mondja: nélkülük nem biztos, hogy eljutott volna oda, ahol ma tart. Az édesapa szerint hamar feltűnt, hogy Rita nagyon tehetséges gyerek, és középiskolás korában már a fővárosi nagycsapatok is felfigyeltek rá. A szülők a mai napig ott vannak szinte minden meccsen, és nem csak Magyarországon.- Befutott, érett játékos, aki higgadt és jól lát a pályán. Van benne „spiri­tusz", vállalkozókészség - jellemezte Ritát a papa. - Bár játszott már jó csap­atokban, szerintem a Ferencváros a legjobb együttes, ahol megfordult pálya­futása során. A Fradiban bízik benne az edzője, és ez sokat jelent a számára. Jól érzi magát a zöld-fehéreknél, szeret ott lenni, és őt is szeretik a társai és a szurkolók. Deli András bevallotta, hogy nagyon kritikus Ritával szemben, s ha nem úgy játszik, ahogy szeretné, bizony, elmondja neki a véleményét. Igaz, az utóbbi két esztendőben nem nagyon volt erre szükség... Szeretné, ha lánya végre mag­yar bajnok lenne, azaz a Fradi két év szünet után ismét aranyérmes lenne. Ami pedig a 2000. év nagy eseményét, az olimpiát illeti, bízik benne, hogy a mag­yar válogatott felállhat majd a dobogóra - soraiban Deli Ritával. A Ferencváros átlövője nagyon örül annak, hogy a szülei lelkes szurkolói. Amikor otthon van náluk, Tatabányán, mindig téma a sport. A meccseken történteket meg szokták beszélni, és nem csupán dicséretet kap... Persze nem­csak a kézilabda kerül szóba, hanem a labdarúgás is, ugyanis nővére hatéves kisfia és a papa rendszeresen gyakorolják a futball alapelemeit.- Nagyon sokat jelent, hogy bármilyen problémám adódik, rájuk mindig lehet számítani - magyarázta Rita. - Apu annak idején ugyanúgy átélte azokat a helyzeteket, mint én, hiszen egy csapatnál nagyjából hasonlóak a gondok és az örömök, függetlenül a sportágtól. Az ő tapasztalata gyakran segít átlendülni a nehézségeket. S hogy a végén egy kis aktualitásról is essék szó: Deli András szerint fejben volt fáradt a Fradi Dunaújvárosban, a kupameccsen, s ezért szaladt bele a súlyos vereségbe. Rita pedig úgy vélte, a kupakudarcot gyorsan el kell felejteni, és a bajnoki mérkőzésre az őszi, idegenbeli győzelemből kell erőt meríteni. Reméljük, a nagy rangadó után mindkét Deli elégedetten beszél majd a Népligetben történtekről... FRADIZMUS Dölle Zsolt beszélget Szálé Lászlóval- Gyakran emlegetik manapság a fradizmus kifejezést, többnyire sűrű melldöngetés kíséretében. Mit jelent ez a fogalom? Meg tudnád határozni?- A fradizmus egy szép eszme, olyasmi, mint a szocial­izmus: megvalósíthatatlan.- Nem valami hízelgő hasonlat, de a fradizmus miért volna megvalósíthatatlan?- Mert az ember tökéletlen lény, még a fradista is. Bár kétségtelen, hogy a Homo Fradikusz már majdnem tökéletes, de azt azért nem mondhatjuk rá, hogy angyal. Különösen nem a lelátón, s még kevésbé az újpesti szurkolók szemében. Nem jó a példa azért sem, mert a Fradinak nem kell a bőség és az egyenlőség társadalmát fölépítenie, csak bőséggel ontania kell a gólokat és kerülni az egyen­lőséget, különösen fociban, mert ott az egyenlő csak egy pontot ér. A klubnak mindössze annyit kellene megsz­erveznie tehát, hogy csapatai szurkolók sokaságának buzdításától kísérve az esetek túlnyomó többségében legyőzzék ellenfeleiket fociban, kézi-, kosár-, vízilab­dában, tornában, tekében stb. A többi jön magától, a Fradi még mindig népszerű, és korszerű létesítményekben várják a szurkolókat. Ez nagy dolog, de hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a Fradinak milyen gyönyörű pályái, sportcsarnokai vannak, uszodája, szép klubháza. Tegyük gyorsan hozzá: Törököt fogtunk, ne eresszük. (Dr. Török Lajos főigazgató úr). Csak az hiányzik, ami mindennek értelmet ad. A fradizmus most a fűben és a kövekben van, meg a múzeumban, ahol szob­rok, plakátok, tablók, serlegek, trófeák, a száz éves múlt megannyi nagyszerű ereklyéje őrzi.- Benned honnan van a fradizmus?- Apámtól örököltem. Akkora fradista volt, hogy - Ferenc lévén - Fradi bácsinak nevezték. 0 még a háború előtti Fradin nőtt föl, s az ötvenes években sem nevezték soha ÉDOSZ-bácsinak vagy Kinizsi-bácsinak.- Hogyan oltott be Téged a Fradival? Mit mondott?- Semmit. Szűkszavú volt, a természetes dolgokról végképp nem beszélt. Azt se mondta, hogy légy magyar, és azt se, hogy percenként legalább húszszor vegyek levegőt. Dölle Zsolt „Emelem poharam az FTC felvirágoztatására..." „Mint ennek a fővárosnak polgármestere, az én fötisztviselő barátaimmal együtt büszkeséggel nézek ezekre a férfiakra, aki e dicsőséget a magyar sportnak megszerezték. Büszkeségem még inkább fokozódik, ha arra gondolok, hogy immár a klubnak is tiszteletbeli tagja vagyok (élénk éljenzés és taps), így most már a klubnak a dicsőségéből egy rész engemet is megillet. Mindezeknél fogva, amikor szívem mélyéből üdvözlöm az FTC-t, illetőleg azokat a férfiakat, akik ezt a dicsőséget a klubnak és a magyar sportnak megszerezték, poharamat emelem az FTC felvirágoztatására, hogy azokat az eredményeket, amelyeket eddig azzal a kitűnő szorgalommal, azzal az erős munkával, összetartással elért, hogy ezeket a jövőben is sikerüljön folytatni." Bárczy István polgármester 1909-es pohárköszöntőjéről nincs fényképünk, de napjainkban Dölle Zsolt, a klub névadó szakosztályának vezetője és Szálé László jeles újságírónk így emelte poharát az FTC felvirágoztatására... SJHUNGÁRIA KBIZTOSÍTÓ RT az Allianz Csoport tagja j (margay)

Next

/
Oldalképek
Tartalom