Fradi futball újság (2000)
2000 tavasz / 2. szám
8 FRADI ÚJSÁG a „légióskirály” fiuzi9 „Szergej, maradj! Szergej, maradj!" - hasított bele az éjszakába a rigmus. 1992 júniusában tízezren éltették a Ferencváros orosz légiósát az Üllői úti stadionban, a tizenegy szűk esztendő után elhódított bajnoki cím alkalmából rendezett, mindmáig felejthetetlen Fradi-fiesztán. Nem sokkal előtte még a sportpályákon és a sportpályákon kívül is a „Ruszkik, haza!" kiáltás volt a megszokott, erre jött egy futballista az egykori Nagy Testvértől, s az ország kedvence lett. Szergej Kuznyecov 91-től 96-ig állt az FTC alkalmazásában, ezen idő alatt három bajnoki aranyérem, három kupagyőzelem - és külön kérte, hogy megemlítsem, hogy az azt követő években még két öregfiúk bajnoki cím - részese lehetett a zöld-fehér színekben. Családjával Budapesten telepedett le, jelenleg egy sport- tevékenységgel foglalkozó cég tulajdonosa, s az NB III alföldi csoportját vezető Csongrád együttesének vezető edzője.- Gondolom, gyakorta idézed vissza azokat a boldog szép napokat, amikor a Ferencvárosban a társaiddal együtt sikert sikerre halmoztatok.- Felejthetetlen emlék az az öt esztendő, amit az Üllői úton töltöttem. Fantasztikus hangulat uralkodott az öltözőben, a klubnál, imádtak bennünket a szurkolók. Csodálatos időszak volt, szívesen emlékszem minden egyes pillanatára.- Ha jól tudom, az első évben csak kölcsönben játszottál Nyilasi Tibor együttesében.- A Kispest akkori elnöke, Louis de Vries menedzser rendelkezett a játékjogommal. Amikor a Fradival megnyertük a bajnokságot, hívott is a Honvédhoz, hogy remek kis gárdát toborozott össze, ott a helyem, egyébként a következő esztendőben meg is nyerték a bajnokságot. Csakhogy én a varázslatos Fradi-fiesztán felém áradó szeretet hatására úgy döntöttem, maradok az Üllői úton. Azután az este után egyszerűen képtelen lettem volna más magyar egyesületben futballozni.- Valószínűleg nem bántad meg, hogy maradtál...- Nem hát, hiszen Nyilasi Tiborral további kupákat, Novák Dezsővel újabb bajnoki címeket nyertünk, pályára léphettem a Bajnokok Ligájában. Utána határoztunk úgy a feleségemmel, hogy a gyerekekkel együtt Budapesten maradunk. Rengeteget köszönhetek a Ferencvárosnak, de Kuznyecov 1 és fia azt hiszem, én sem maradtam adósa a klubnak.- Mióta azonban abbahagytad a játékot, elég keveset hallottunk rólad. Mivel foglalkoztál a pályafutásod befejezése után?- Belefogtunk egy családi vállalkozásba, de hamar kiderült, a kereskedelem nem az én világom, fel is hagytunk vele. Megalapítottam a mostani cégemet, itt már testre szabott feladatokat kell megoldanom: orosz és ukrán csapatok magyarországi edzőtáborozásait intézem, orosz és ukrán játékosokat ajánlok magyar csapatoknak.- És a mai PNB-ben akadnak olyanok, akiket te hoztál ide?- Sajnos, egyenlőre nincsenek. Legutóbb Simon Tibiéknek, a BVSC- nek hoztam volna egy remek góllövő csatárt, de nem volt rá pénz a Szőnyi úton.- Régóta tervezed, hogy edzőként is elhelyezkedsz valahol?- Még a Szovjetunióban elvégeztem az ottani Testnevelési Egyetem szakedzői szakát, s a közeljövőben a magyarországi B-licenszes diplomát is szeretném megszerezni. Gondoltam, mindenképpen alulról kell kezdenem. Tárgyaltam korábban más alsóbb osztályú csapatokkal is, de Gödön és Pásztón nem láttam az előrelépés szándékát és lehetőségét. Csakhogy ahol nincsenek meghatározott és értelmes célok, ott nem tudok és nem is akarok dolgozni.- S hogyan kerültél végül éppen a negyedoszlályú Csongrád gárdájához?- Az ottani szakmai igazgató, Sándor István hívott. Rengeteget köszönhetek neki, szakmailag és emberileg kiváló főnököt ismertem meg személyében. Élmény vele dolgozni, s a városban is adottak a feltételek, hogy már idén magasabb osztályba léphessünk.- Vannak ismertebb játékosok is a keretben?- Csehi István, Udvari Szabolcs korábban megfordult az élvonalban is, de a többiek is rendkívül tehetségesek. Két ukrán, egy szerb légiósunk van, sokra hivatott ez a társaság. Nem véletlen, hogy az NB III teljes mezőnyét tekintve mi szereztük a legtöbb pontot. Ráadásul a Szeged visszalépése után a megyében mi vagyunk a legjobb, a legmagasabb osztályban szereplő csapat.- Valószínűnek tartom, hogy a he- 1 lyi szurkolók körében is népszerű vagy. Kérdezgetnek még a ferencvárosi évekről?- Természetesen. Csongrádban is rengeteg híve él a Ferencvárosnak. Gyakran faggatnak arról, mi történik mostanában az Üllői úton. Mindig azt válaszolom, hogy az a mostani helyzet csak átmeneti, olyan, mint egy betegség, amelyből fel lehet, fel kell gyógyulni. Bízom benne, hogy a klub kilábal a bajból, s nemsokára olyan eredményeknek örülhetnek majd a drukkerek, mint amikor még én is tagja lehettem annak a nagyszerű csapatnak.- Kijársz egyáltalán az Üllői útra?- Az elfoglaltságom miatt csak ritkán, hiszen a napok túlnyomó többségét Csongrádon töltöm. Ha pedig hazamegyek Pestre, a családom az első. De néha azért nagyon jól esik elbeszélgetni a régi csapattársakkal, Simivel, Szűcs Misivel, Nagy Norbival. Az az igazság, hogy a mai Fradiból a többieket nem is ismerem...- Fiadat, a kis Szergejt komoly tehetségként tartják számon a szakemberek, a Fradi szurkolók is szerették. Miért vitted el az Üllői útról Finnországba?- Lehetek őszinte? Sajnos, nem láttam igazi perspektívát, hogy itt A Fradi-fiestán maradjon. Franciaországból és Belgiumból is megkeresték, sőt, az angol Charltonnál is felvetődött a szerződtetése. Végül azért kötött ki Finnországban, mert onnan jó esélyekkel juthat ki Angliába. Egyébként csapata, a Jokerit a finn bajnokság meghatározó együttese, tele válogatottakkal, biztos anyagi háttérrel. Szergej 17 éves, van még ideje, egyelőre ő az első számú cserecsatár a bajnoki címre törő csapatban. Ott is biztosított a fejlődése.- 0 is érdeklődik a Fradi felől?- Ahányszor csak felhívjuk egymást. Tudod, bárhová is vesse az élet, neki is zöld-fehér vér folyik az ereiben. Akárcsak az apjának. A két „Kuzi" OPEL GOMBOS 1039 Budapest, Szentendrei út 237. Tel.: 160-9138, 160-9147, 250-4765
