Fradi futball újság (2000)
2000 ősz / 6. szám
3 FRADI ÚJSÁG ..Fradi szobák'* a Hattyú házban A Hivatásos Labdarúgó alszövetség az I. kerületi Hattyú házban tevékenykedik. Az új székházban a szobák falain a magyar futball nagy egyéniségeinek fotói, különféle ereklyék láthatók. És a 11 szobát a magyar labdarúgás egy-egy nevezetes egyéniségéről, futballistákról, sportvezetőkről névvel is illetik. A Fradiból három hírességet ért az a megtiszteltetés, hogy szobát neveztek el róluk. Springer Ferenc az FTC alapító elnöke, aki 21 éven át(!) állt a klub élén, nos az ő portréja díszíti az egyik szobát. Megérdemli, hiszen vezetése alatt a kilencedik kerületi kis csapatot Európa hírű, nagy egyesületté „varázsolta". Az ő nevéhez fűződik az Üllői úti stadion felépítése és jó néhány sportdiplomáciai siker. Amikor 1920-ban elhunyt, nagy gyászban volt a magyar sporttársadalom, elsősorban az FTC tábora. Évekig nem választottak új elnököt, ezzel is éreztetvén azt, hogy milyen nagy űrt hagyott maga után... Emlékét az Üllői úti pályán egy óriási mészkőszobor mindmáig hirdeti. A szobor egy atlétát ábrázol, amely a testnevelést szimbolizálja - a talapzaton pedig Springer arcképe, kőbe merevedve látható... A másik fradista, akiről termet neveztek el: Schlosser Imre, a századelő legnépszerűbb magyar labdarúgója. Hét ferencvárosi bajnokcsapat tagja volt és hétszeres gólkirály! 68 alkalommal volt válogatott. Első és utolsó válogatottsága között 21 év telt el! Fradisták futballmezben, című könyvemben többek között ezeket írtam róla: Egy játékos, akinek a nevét minden labdarúgást kedvelő ember ismeri. Korának legnagyobb futballcsillaga, a magyar labdarúgás első Európa szerte elismert klasszisa. Nemzeti érték volt. Félig tréfásan mondva, de komolyan ismételgették a „jelmondatot": Belgának Brüsszel, magyarnak Schlosser... A róla írt versek egyike is találóan jellemzi: Százezer ifjú eszményképe - szemem örömtől könnybe lábad... Slózi egy új korszakot írt be históriánkba - görbe lábad... Mert a karikaturisták legnagyobb örömére rendkívül görbe lába volt. Ezért még katonának sem vitték el! O volt az első magyar labdarúgó, akiről plakettet mintáztak, ezüst és bronz változatban árusították - a szurkolók nagy-nagy örömére. Népszerűsége ma már elképzelhetetlen. Mint a primadonnák kocsijából, az őt szállító konflisból is kifogták a lovat, és a szurkolók húzták azt nagy-nagy tisztelettel és Slózit éltetve! A ferencvárosi pálya és a mellette lévő Hét vezér utcát, a szurkolók elnevezték Slózi utcának... Az MLSZ 25. válogatottsága idején címeres mezes festményt készített róla és az a székházban, a falon pom pázott. És természetesen ő is megkapta a híres bordó bársonysapkat. Az MLSZ ezt a válogatott futballistáknak 1905-től adta, és minden válogatottság után egy úgynevezett aranygombot lehetett a sapka zsinórjára rávarrni; ebben pompáztak a válogatott játékosok, ami még arra is jó volt, hogy sapkával a fejükön, ingyen látogathatták a mások mérkőzéseit... Az évek múlásával egyre többen kapták, de azután az első világháborús időszakban ez a szép szokás megszűnt. (Aki látni akarja, nos egy példány a Fradi Futball- múzeumban megtalálható.) Schlossert idős korában még az a megtiszteltetés is érte, hogy a 100. osztrák-magyaron ő végezhette el az ünnepélyes kezdőrúgást! 1959- ben hunyt el, a Farkasréti temetőben nyugszik. Sírkövén egy futball díszeleg... Alberl Flórián az egyetlen magyar Aranylabdás futballista. Természetesen ő sem maradhatott ki a termekkel megtiszteltek közül. Flóri pályafutása alatt 537 Fradi-meccset játszott. Csak zöld-fehér mezben szerepelt (1958-1974). Pályafutása alatt 383 gólt szerzett! Ezzel az elmúlt fél évszázad ferencvárosi gólkirálya! Háromszor volt gólkirály, négyszer bajnokcsapat tagja és vezéregyénisége. 1966-ban és 1967- ben ő volt Magyarországon az ÉV LABDARUGÓJA! 1967- ben az a megtiszteltetés érte, hogy Európa legjobb labdarúgójának választották! 1968- ban, Rióban a Világválogatott gólját ő lőtte a brazilok kapujába! Európa-válogatott is volt, 1972-ben Dél-Amerika ellen. A nemzeti tizenegyben 75 alkalommal viselte a címeres mezt. Két világbajnokságon vett részt, Chilében, ötös holtversenyben VB gólkirály volt. Két bronzérmet is őriz: a római olimpiáról (1960), és a spanyolországi Európa-baj- nokságról (1964). Klubszinten két WK-döntőben is játszott, 1965-ben arany, 1968-ban ezüstérmes. A szurkolóknak pedig mindmáig „aranylábú"... Népszerűsége a világ minden táján észlelhető és tapintható. Ő a „Császár", és amíg futball lesz a Földön, neve örökké aranybetűkkel íródik. Hatvanadik születésnapjára pedig portréja is bekerül az FTC szoborparkjába... Nagy Béla Száz éve már... 1900. december 2. Soroksári út: BTC-FTC 9-1 Thompson-Pásztói, Maros-Fekete, Békés G., Malaky M.- Boda, Kőhalmi, Pogány, Horváth, Malaky J. Az első nagy vereség a korszak legjobb magyar csapata ellen következett be. „Az első félidőben a két csapat majdnem egyenrangúnak látszott és igazán szép és érdekes játékot produkált. Az első goalt vagy 25 percnyi játék után a BTC csinálja, mit azonban nemsokára a ferencvárosiak visszaadnak, szép passzjátékkal a kapuig vivén a labdát és ott védhetetle- nül lövik be." A 2-1-es félidői eredmény a fradistákra nézve hízelgő volt, de azután a mieink elfáradtak és sorra kapták a gólokat. „A nyolcadik goal után a ferencvárosiak kapusának meg- sántul a lába, ki is vitték a pályáról. A ferencvárosiak így tizen maradván, a BTC is kiállította egyik játékosát, Skrabákot és így folytatták tovább a játékot." A sportszerű gesztust biztosan sokan megtapsolták a fair mérkőzésen, amit egyébként Pobuda Tivadar - Pobuda Tibor fényképész édesapja - vezetett... 1900. december 16. Soroksári út: Műegyetem-FTC 3-1 Az FTC „football-osztálya" 1900. december 3-án alakult, így tulajdonképpen ez volt az első meccse az újdonsült szakosztálynak. 1900. december 23. Soroksári út: FTC-Újpesti Football Club 2-1 „Az 7900. évi budapesti mérkőzések befejezője volt e match, mely az FTC Soroksári úti pályáján folyt le a közönség nagy érdeklődése mellett. A Millenáris pálya közönségének számos törzsalakját láttuk ez alkalommal a ferencvárosiak pályáján. Ezt örömmel kell konstatálnunk, mert ebből egyrészt az látszik, hogy nálunk ma már a footballnak oly biztos közönsége van, melyet a hideg és a fagy sem képes visszatartani, másrészt pedig az, hogy a Ferencvárosi Torna Club egy éves szorgalmas, céltudatos működése alatt a reklám nagy dobja nélkül is képes lett a pesti sportközönség szélesebb rétegeiben érdeklődést kelteni maga iránt."
