Fradi futball újság (2000)

2000 ősz / 3. szám

14 FRADI ÚJSÁG Az FTC labdarúgó-szakosztálya augusztus 28-án tartotta centenáriumi mérkőzését - de ezt megelőzően ünnepi összejövetel volt a pályán lévő birkózócsarnokban. A zsúfolásig telt, szépen feldíszített - zöld-fehérben pompázó - teremben dr. Szabadi Béla államtitkár úr, az FTC elnökhelyettese tartotta az ünnepi beszédet, amelyet lapunkban Önöknek és az utókornak is rögzítünk. Tisztelt Vendégeink! .-A Fepiivárosi Torna Club conten»umi programjai az el­múlt efctendőben kezdődtek meg, az I gyesület szakosztályai a kcjponti ünnepségek mellett önállóan is megemlékeztek az eddig elért sportsikereikre jubile­umi programok szervezésével. Most a labdarúgó-szakosztály rendezvényére kerül sor, azé a labdarúgó-szakosztályé, amely az elmúlt 100 év során rengeteg örö­met szerzett a klubnak, s már-már megszállottan ragaszkodó szurko­lóinak, szimpatizánsainak ország­határon belül és kívül egyaránt. Külön kiemelem, hogy a lab­darúgó-szakosztály eredményei­nek köszönhetően, a magyar és nemzetközi labdarúgás egyik meghatározójává vált. Kedves Ferencvárosi Futballis­ta Családtagok! Száz évvel ezelőtt az FTC élén álló sportbizottság úgy határo­zott, hogy megalakítja az önálló, ahogy akkor mondták, a „foot­ball osztályt". Az alakuló ülést 1900. de­cember 3-án, a Ferencvárosi Pol­gári Körben tartották - az erről írt jegyzőkönyv a Fradi Futballmú- zeumban, napjainkban is látha­tó. Az osztály főnökét Kárpáti Bélának, első kapitányát Horváth Ferencnek, első intézőjét Malaky Mihálynak hívták. Az osztály első tevékenykedése korszakalkotó volt a magyar labdarúgás törté­netében: az FTC javasolta az MLSZ létrehozását és indítvá­nyozta a bajnokság kiírását! R övid időn belül mindkettő megvalósult - így az FTC szakosztályának a nevéhez fűződnek ezek a sporttörténeti kezdeményezések, melyek meg­valósítása szervezett keretet biz­tosított a magyar labdarúgás szá­mára. Ami pedig a 100 év alatt elért Fradi futballeredményeket illeti, nos szerénytelenség nélkül mondható, hogy ez nemcsak számunkra felemelő olvasmány. A teljességre való törekvés nélkül villanásnyi időre, csak a legki­emelkedőbb tények: az FTC már 1903-ban megnyerte első bajno­ki címét és napjainkban a 26. aranyéremnél tart! Ez magyar csúcs, mint ahogy az is, hogy az FTC az egyetlen magyar csapat, amely mindenkor az első osz­tályban szerepelt! A Fradi abban is listavezető, hogy a Magyar Ku­pát a legtöbb alkalommal, össze­sen tizennyolcszor nyerte el. Elő­ször 1913-ban, legutoljára 1995- ben. A „régi idők" nagy sikerei kö­zül csak kettőt emelek ki a sok közül, így az FTC volt az első ma­gyar csapat, amely nagy nemzet­közi túrát bonyolított le és az ak­kori ötszörös magyar bajnok an­gol földön is - elsőként a magya- Fok közül - győzni tudott. Mind­ez 1911-12. telén történt és e si­ker nyomán az európai futball közvélemény ekkor ismerte meg az FTC nevét. Másodszor pedig 1929-ben Montevideóban saját stadionjá­ban győzte le az olimpiai bajnok Uruguay válogatottat! A 3-2-es Fradi győzelemről, mint világ- szenzációról beszéltek, így szá­molt be arról a nemzetközi sportsajtó is. Pedig addigra már a Ferencvá­ros szerzett egy nagy nemzetközi babért. 1928-ban - a magyar csapatok közül elsőként - meg­nyerte a Közé-európai Kupát, a KK-t, a kontinens akkori legran­gosabb trófeáját! A következő évtizedben is nagy sikereket ért el a Sárosi, Tol­di, Takács II. fémjelezte Fradi. 1932-ben Blum Zoltán edző irá­nyításával a csapat 100%-os' baj­nokságot nyert: azaz 22 mérkő­zésből mindig győztesen hagyták el a pályát. Toldiék, Turayék, Kohuték, Lázárék - hogy csak néhány ne­vet említsek - ötször játszottak KK-döntőt és 1937-ben, a Lazio otthonából, Rómából hozták ha­za a híres kupát! V iharos évek következtek, amikor a hatalom urai a nagy népszerűséget igye­keztek úgy is tompítani, hogy a Ferencváros nevét, színét meg­változtatták zöld-fehérről piros­fehérre, és csapatát, játékosait szétszedték, s akkor a közönség néma ellenállásként a csapat mögé sorakozott fel és nem volt ritka egy-egy mérkőzésen a 30-40 ezres nézőközönség sem. Kispéter Mihály nevét kell min­denképpen megemlítenem Ru­das Ferenc mellett, mert ő volt az, aki összefogta ezen időszak fiatal Fradi labdarúgóit. A klub­hűségről és a klubszeretetről so­kan tettek ekkor tanúbizonysá­got, így Dékány dr., Orosz dr., Fenyvesi Máté, Dalnoki Jenő és sokan mások. Csúcsok, kiemelkedő hazai és nemzetközi eredmények. Az FTC nevével hányszor, de hány­szor párosultak... A hatvanas években négy baj­noki cím, közte az 1962-63-as elsőség, amikor 14 év után nyer­tek aranyat Rákosiék. Vagy az 1967-es bajnokság, amelyet majdnem veretlenül nyert a gár­da. Híres csatársorát: Szőke, Var­ga, Albert, Rákosi, Fenyvesi - kí­vülről tudta a Lakat-legénység tagjainak nevét az egész futball­társadalom. A legnagyobb sike­rek ekkor azonban a nemzetközi porondon mutatkoztak: kétszer is WK döntőt játszott a Fradi. 1965-ben a magyar csapatok közül elsőként elhódította az UEFA Kupa „ősét". 1968-ban pedig 1 gólon mú­lott minden - akkor nem sikerült, „csak" ezüstérmeket vehettek át Páncsicsék. P edig Mátrai Sándor után Al­bert Flórián is kupaátvételre készült. Egy díjat ebben az évben mégis átvehetett: a sokat emlegetett és a magyar futball­ban egyedülálló - az európai leg­jobbnak járó - Aranylabdát! Csak most hányadszor mond­tam már: a magyar futballban egyedülálló... És kétszer még ezután is örömmel mondhatom: a magyar futball történetében egyedülálló módon a Ferencváros 1975-ben veretlenül jutott a KEK döntő­ben! A 25 évvel ezelőtti Ferencvá­rosi Géczi, Bálint, Mucha, Rab és a többiek világhírű csapatokat ki­verve, nagy elismerést kiváltva, ezüstérmes lett. Az 1965-ös Mészáros József edző vezette WK győztes, az 1968-as Lakat Károly vezette gár­da és az 1975-ös Dalnoki Jenő vezette híres „Csikó-csapat" tagja­inak a nevét a stadionban rende­zendő ünnepségen egyenként fel­soroljuk és az aranynevekhez bi­zonyosan vastaps párosul - még­hozzá olyan fergeteges, mint a Bajnokok Ligája küzdelmei köz­ben, amikor a Ferencváros Euró­pa legjobbjai ellen is helytállt. És ugye megint mondanom il­lik: a magyar futball történeté­ben a Fradi volt az első csapat, amely beverekedte magát a Baj­nokok Ligájába! Reméljük, hogy lesznek még követői, de a Fradi­tól egyet már senki nem veheti el: az úttörő dicsőségét... T örténelme során a Ferenc­város futballistái nemzetkö­zi trikolor győzelemre való jutását elősegítették, összesen 143 „A" válogatottal rendelkezik a Klub, világválogatottba hárman kaptak meghívást - Albert, Novák, Szűcs. Az olimpiákról hat labdarúgónk tért haza arany­éremmel, az ő dicsőségüket a Népligetben a centenáriumi ün­nepségen felavatott Olimpiai Bajnokok Sétányán álló mell­szobrok örökítik meg. Ezen kívül az olimpiai dobogó egyéb fokán végzett még 11 FTC labdarúgó. Kevés olyan klub dicsekedhet olyan popularitással, mint a Fe­rencváros. E mlékezzünk a Népstadion­beli kettős rangadókra, ahol 70-80 ezer néző előtt ját­szotta mérkőzéseit a csapatunk. Ezeknek a sikereknek a ková­csai azok az edzők, szakembe­rek, akik évtizedek során elsőd­legesen a saját utánpótlásból biz­tosították a felnőtt csapat számá­ra a folyamatos játékosállo­mányt. A szép eredményeket nem akármilyen labdarúgókkal értük el. Mindegyikük nevét a króni­kák őrzik, most gondoljunk csak arra, hogy Géczi István és Juhász István mindhárom európai kupa­döntőn játszott, hogy Novák De­zső két olimpiai aranyérme után edzőként bajnok- és kupagyőz­tes aranycsapatokat kovácsolt és a Bajnokok Ligájába vezette a Ferencvárost. Hogy Dalnoki Jenő - első olim­piai bajnok labdarúgónk-játékos­ként, edzőként mily mély ragasz­kodással viseltetett a Ferencváros iránt. És ugye a káprázatos Nyilasi Tibor, aki „Ezüstcipős" pályafutása után edzőként is sikerkorszakot nyitott az Üllői úton. Éppen az ő 1992-es bajnok- csapatának tiszteletére viliódzott az első Üllői úti tűzijáték, a fe­lejthetetlen Fradi Fiestán. Ma is­mét lesz tűzijáték - immár a 100 évben valaha élt Fradi futballis­ták, edzők, vezetők tiszteletére és emlékére. A labdarúgó szakosztály fel­tételrendszerét a többi szakosztályhoz hasonlóan 1973. óta az FM keretében mű­ködő intézmény látja el. Büszkék vagyunk létesítményeinkre, hi­szen a jövő labdarúgói, nemzeti válogatottjai az európai színvo­nalú népligeti bázison nevelked­hetnek, de fokozott figyelmünk kíséri, és állandó fejlődésen megy keresztül az Üllői úti stadi­on is, ahol a kor követelményei­nek megfelelő fejlesztéseket ké­szítjük elő, illetve valósítunk meg. Itt épül és reményeink szerint még ebben az évben átadásra kerül Magyarország első belépte­tő- és megfigyelő-rendszere, és arra törekszünk, hogy ez a stadi­on alkalmas legyen a nemzetkö­zi követelmények előírásainak is. A klub irányítása az elmúlt két esztendőben nehéz örök­séggel vette át az Egyesüle­tet, ezen belül a labdarúgó szak­osztályt is. Sokan kishitűen nem bíztak a felemelkedésben, mert a gazdasági és a morális válság olyan mély volt. Következetes munkánk eredményeképpen a kibontako­zás megkezdődött, melynek első jelei már mutatkoznak. Az a cé­lunk és azért dolgozunk, hogy a Ferencváros régi dicsőségének fé­nyében napjainkban is világra szó­ló sportsikereket érjen el, hogy egyre több örömet szerezzen a hazai és az országhatáron kívüli honfitársaink számára. Isten éltesse a 100 éves Fra­di futball-szakosztályt! FTC CENTENÁRIUMI ÚJSÁG A Ferencvárosi Torna Club hivatalos lapja Felelős kiadó: Dr. Szabadi Béla, az FTC elnökhelyettese Felelős szerkesztő: Nagy Béla Művészeti szerkesztő: Orbán László Fényképek: Pozsonyi Lajos, A kiadvány: az FTC hivatalos nyomdájában, a PRINTSELF Kft. gondozásában jelent meg. Felelős vezető: Dr. Kassay Árpád

Next

/
Oldalképek
Tartalom