Fradi futball újság (2000)
2000 ősz / 2. szám
5 _________________________FRADI ÚJSÁG S zép születésnapi ajándék Tévednek, akik úgy gondolják, Vass László vadonatúj környezetbe csöppent az Üllői út környékén. A labdarúgócsapat nyáron érkezett pályaedzője élete nagy részét a Népliget túlsó oldalán töltötte. Az Építők SC-ben futballozott, majd edzősködött, közel az FTC-stadionhoz. Ahová követte korábbi, váci és fehérvári főnökét, Csank Jánost. A bemutatkozás jól sikerült, az ötvenedik születésnapját nemrég ünneplő szakember ajándékba kapta a 4—0-s szezonnyitó Haladás elleni sikert. Lőrincen, a Kistexben nevelkedett, az ifista korszakát pedig már a Bp. Honvédban húzta le Vass László. Amikor korosztályából kiöregedett, ígéretet kapott arra, hogy bevonultatják, s csapatánál tartják. Ám ebből nem lett semmi. A behívó ugyanis megérkezett - a karhatalmi erőkhöz. Leszerelése után 1970-ben az Építők SC-hez került. Itt kilenc évig futballozott, többek között az FTC igazgató-menedzserével, dr. Páncsics Miklóssal is játszott együtt. Pályafutása befejezése után edzősködni kezdett a klubnál. A serdülőket oktatta, aztán dolgozott a Malév SC-nél, Hernódon, majd a nyolcvanas esztendők közepén visszatért a Népligetbe. Palicskó Tibor mellett dirigálta az Építőket, aztán a mesterrel együtt Vácra ment. Később Palicskó Diósgyőrbe szerződött, Vass pedig maradt, egészen 1995-ig. Közben jó néhány évet lehúzott Csank János segítőjeként. Amikor „szinte állandó" társa szövetségi kapitány lett, külföld felé vette az irányt. Három szezont Kuvaitban dolgozott. Aztán hazatérése után, tavaly ismét egymásra talált a Csank-Vass páros. Székesfehérváron dolgoztak együtt, a Videotont vezették vissza az élvonalba.- Kevesen tudják, de marasztalni akartak a Videotonnál - árulta el Vass László. - Az új vezetőség engem akart vezető edzőnek, ami rendkívül jól esett, ám elhárítottam a felkérést. Ugyanis megkért Csank János, hogy kövessem őt a Fradihoz, s igent mondtam neki. Remélem, az élet is bebizonyítja, hogy jól döntöttem.- Klubedzői pályafutása úgy fest, mintha végigkísérné Csank Jánosét?- Erre a kérdésre nevetve szokta válaszolni Jani, hogy ő annak idején Vácott csak örökölt. Ám komolyra fordítva a szót, nem véletlen, hogy több mint egy évtizede együtt vagyunk. Nemcsak a pályán, azon kívül is hasonlóan gondolkodunk.- Az örökös párosból ön mindig a háttérben próbál maradni...- Nincs ebben semmi extra, valamifajta eltervezett dolog. Csak annyi, hogy nem az a tolongó fajta vagyok. Jól tudom a Fradinál nehéz lesz körön kívül maradni. A klub és a csapat mindig az érdeklődés középpontjában van. Hatalmas kihívás az ország legnépszerűbb egyesületénél dolgozni. Itt csak az első - legrosszabb esetben a második - helyet díjazzák, a többi semmit sem ér, nagy feladatot vállaltunk. Az egyik legfontosabb, hogy elérjük, ismét sokan legyenek az Üllői úti lelátókon, a csapat pedig kihasználja azt a lélektani pluszt, amelyet az jelent, hogy az ellenfelek félve jönnek ide. Milyen jó lenne, ha a Fradi otthona újra oroszlánbarlangnak számítana, s a klub címerében található három e-betű: erkölcs, erő, egyetértés jellemezné a focicsapatot. Ha ezt sikerül elérnünk, boldog leszek. S azt hiszem, hozzám hasonlóan, sok százezer, millió ferencvárosi drukker is. Réső Gyula Dragónernek bajnoki cím az álma A rajt dupla ünnepet jelentett Dragoner Attilának. A Haladás elleni századik magyar bajnokiját játszotta, éspedig régi-új csapatában, a Ferencvárosban. Ahová kéteszten- dős német légióskodás után tért vissza a válogatott futballista. Mégpedig nagy reményekkel: bajnokcsapat tagja szeretne lenni. A Honvédban nőtt fel, régi és mai irodistákkal - Horváth Ferenc, Mátyus János, Tóth Mihállyal - együtt. Élvonalbeli focista Sopronban lett, ahonnan a Stadler FC-hez, majd a BVSC-hez vezetett az útja. Aztán három esztendővel ezelőtt igazolt (először) az Üllői útra. Ez az idény azért is vált emlékezetessé számára, mert ekkor született meg Dávid fia. Aki aztán követte a családját Németországba, ahová egyéves ferencvárosi múlt után szerződött a védő. 1998 nyarán a másodosztályú Fortuna Köln focistája lett.- A Kölnben eltöltött huszonnégy hónap felemásra sikeredett. Az elején és a végén nem volt gond, ellenben a köztes időszak sokszor a poklot jelentette - mesélte Dragoner Attila. Az első bajnokiján, a bemutatkozás káprázatoson sikeredett, harmincöt méterről talált az ellenfél hálójába. Az első félév többi meccsein sem lehetett rá panasz, miképpen az idei tavaszon sem vallott szégyent. Ám a közben eltelt egy év alatt kevés bizalmat kapott. A csapat tréner, Toni Schumacher furcsa nézeteket vallott, nem örvendett nagy népszerűségnek. Az egykori világbajnok kapust végül télen botrányos körülmények között, az egyik meccs szünetében rúgták ki. Ezután az együttes, amelybe újra visszakerült Dragoner, hiába táltosodott meg, az óriási hátrányt nem tudta ledolgozni, kiesett. A légiós hazafelé vette az irányt.-Japánból és Izraelből is kaptam konkrét ajánlatot, mégis nemet mondtam - folytatta történetét Dragoner. - A csábító klubokról nem sokat tudtam, ezért elutasítottam őket. A német- országi tapasztalataimból tanultam, s csak akkor veszem újra külföld felé az irányt, ha megfelelő erősségű csapatba hívnak.- A Fradit megfelelő szintű együttesnek tartotta? Csiszár és Dragoner a négygólos győzelem után...- Itthon csak velük számoltam, s boldog voltam, amikor a vezetők rábólintottak tervemre, ami azt jelentette, hogy újra az Üllői úton futballozhatok. Bár a csapat a nyáron szinte teljesen kicserélődött, ott leszünk a dobogón, s remélem annak is a legfelső fokán. Azért jöttem vissza nagy szerelmemhez, a Fradihoz, hogy végre bajnoki címet ünnepelhessek.- A szintén visszatért Lipcsei Péterrel együtt vezető szerep vár önre. Nem fél a feladattól?- Egy cseppet sem, sőt ösztönöz, hogy kulcsszerephez juthatok. Annál a Csank Jánosnál, akihez életem egyik legkedvesebb emléke fűz. Amikor a Fradi edzője szövetségi kapitány volt - az atlantai olimpiai szereplés után - nála mutatkozhattam be a válogatottba. Jó lenne, ha ismét felejthetetlen élmény fűzne össze a tréneremmel, vagyis a bajnokság végén az aranyérmet ünnepelhetnénk. R. Gy.
