Fradi futball újság (2000)

2000 tavasz / emlékalbum

14 A dr* Török-birodalom Beszélgetés dr. Török Lajossal, az FVM Sportlétesítmények főigazgatójával A Bajnokok Ligája idején egy nagy mosoly volt a klubház... Balról: Nagy András, Nagy Béla, dr. Török Lajos, Tatár Imre- Főigazgató úr, a mai napot - hogy az alkalomhoz illően fennköll legyek - eljegyezte az öröm és a bánat egyaránt. Ezen a napon avat­tuk föl büszkén az új stadiont, de szomorúan is, mert kikaptunk a Vasastól. S ezen a napon látta meg ön is a napvilágot Keszthelyen, mint egészen kis gyermek. Nincs-e abban egy csöppnyi személyi kultusz, hogy a saját születésnapjára telte a sla- dionavatól?- Nincs, mert én csak tizenhárom éve vagyok itt, akkor, 1974-ben még a boldogult emlékű Klára Jenő volt a létesítményvezető, aki egyébiránt igen jó alapokat rakott le, volt mire építeni.- 5 ön épitett is serényen, föl­sorolni sem könnyű...- De azért nem is olyan nehéz, mert az ember örömmel gondol az eredményekre. A legfontosabb talán a Ganz-MAVAG terület megszerzése volt, aztán a Népligeti pályák kialakítása, a stadion felújítás és a különféle létesítmény rekonstruk­ciók. Természetesen ezeket egyedül semmilyen főigazgató nem érhette volna el, csak a munkatársaknak azzal a kitűnő csapatával, akikkel van szerencsém együtt dolgozni. Fekete Hajnalka, a titkárnőm például az intézmény 1973-as alapítása óta itt van, miként a műszaki főigazgató-helyettes is, aki szakmunkásként lépett a Ferencváros szolgálatába.- Az alábbi leg-ek közül melyek érvényesek a Török-birodalomra: legszebb, legnagyobb, legkorsz­erűbb, legértékesebb, legkom­plexebb sporttelep?- Legszívesebben mindegyiket választanám, de a létesítmények nem egységes sem szervezetileg, sem feladatkörét tekintve, sem minőségi­leg. Három nagy részből áll. A leghíresebb az Üllői úti sportcen­trum, ide tartozik a stadion, a birkózócsarnok és a vízi sportlétesít­mények: a Latorca utcai, és a bala- tonboglári. Külön egység az FVM Oktatási Központ, benne a gödi és a Lejtő úti továbbképző központ meg a Népligeti hotel a teniszpályákkal. A legnagyobb egység a Népligeti telep, mely több mint tizenhárom hektárt foglal el. Ebben az új sportcsarnok az, amely szépségben, korszerűségben a közönség és a sportolók kiszol­gálásában egyaránt a topon van. De tudja, mi a legszebb ebben az egész Népligeti sporttelepben? A hangja. Akkor szeretem legjobban, amikor gyerekzsivajtól hangos. Nem Török­birodalom ez, hanem 1500-2000 utánpótláskorú sportoló fiatal biro­dalma. Ez a fő feladata. De több is ennél. Mondhatjuk, zöldövezeti rekreációs központnak is, melyet több ezer ember látogat, a sportolók és szurkolók mellett sok „civil" érdeklődő is. A kellős közepén vagyunk egy zöldövezeti fejlesztési programnak, melynek végén a Népliget a test mellett, a szellem fejlődését is szolgálja, az utánpótlás­nevelés mellett a felnőttek „egészség-utánpótlására", javítására is alkalmas lesz, sőt nagyszabású szabadtéri kulturális ren­dezvényeknek is helyet tudunk majd adni.- A hírek szerint templom is épül.- Csak egy kis 80-100 fős kápol­na. Sok ezer ember megfordul itt, vannak, akik szinte egész napjukat itt töltik, jó, ha van egy ökumenikus istentiszteleti hely, ahol a hívők val­lásukat gyakorolhatják.- Azért ez mifelénk megle­hetősen szokatlan.- Mifelénk igen, de például Spanyolországban ez teljesen általános. Mondom, egy komplex rekreációs központot építünk, amely egy kicsit kultikus hely is, akár a régi görög stadionok. Ennek része a faragott székelykapu, a kopjafák sora, s elsősorban az olimpiai bajnokok sétánya. A szobrok felada­ta nemcsak a múltidézés, azok az emberek nemcsak a Fradinak, hanem az országnak is kiemelkedő személyiségei voltak, sportolói és emberi példájukra igyekszünk ráirányítani fiataljaink figyelmét. Akik erre járva megerősödhetnek abban a tudatban, hogy az út fölfelé előttük is nyitva, s csak rajtuk áll, elérik-e ugyanazt, amit nagy bajnokaink.- Ugyanezt szolgálja nyilván a híres Fradi Múzeum is.- Valóban, az az Üllői úti székháznak egyik legfontosabb tere, a múltat idézi, de a jövőre is nyitott - akárcsak a nagy nyugati kluboknál mindenütt. Nagyon remélem, mai sportolóink föladják nekünk a leckét, s előbb-utóbb A Múzeum szűknek bizonyul, annyi trófeát nyernek a fradisták a következő években. Sajnos azonban nemcsak a jövő tár­lói üresek, sok minden hiányzik a háború előtti évekből is. Az ötvenes évek itt sem múltak el nyomtalanul; rengeteg szép emlék és a dicső tet­tekről tanúskodó relikvia pusztult el ebben az időben. Ezen a szomorú tényen még Nagy Béla akadályokat nem ismerő gyűjfőszenvedélye sem tud minden esetben fölülkerekedni.- Beszéljünk a jövőről. Mivel gazdagodhat még a Népliget?- Új nagyberuházásokat nem tervezünk, inkább a minőségi fejlesztés a cél. Épül egy 33 méteres uszoda lelátóval, néhány 25x40 méteres műfüves pálya, egy pavilon a parkban, 30 férőhelyes szállóval. Tervezzük a nagy szálloda felújítását, egy új, korszerűbb kondi­cionáló termet, továbbá a nagy öltözőépület tetőterének beépítését, ahol így lenne hely irodáknak és egy nagyobb konferenciateremnek is. A zöldövezeti program fontos eleme a fűtéskorszerűsítés, az olcsóbb, takarékosabb energiafelhasználás jegyében és természetesen fák és cserjék telepítése minden lehetséges helyen.- Gondolom, ez különösen kedves a szívének, hiszen ha jól tudom, eredeti foglalkozása agrármérnök és nem pályafüvesítésből doktorált, hanem növényvédelemből.- Valóban, mielőtt „idevezényel­tek", a keszthelyi egyetemen dolgoz­tam 25 évig, s korábban sohasem gondoltam volna, hogy még egy ilyen csodálatos munkával ajándékoz meg az élet. És nincs megállás egy percre sem. Az idén befejeződik a gödi Továbbképző Központ teljes fölújítása - mely egyszerűen csodálatos -, s kezdődik a Lejtő úti továbbképző korsz­erűsítése, mely öt év múlva lesz egyszerűen ugyanolyan. Évek óta tervezzük a többfunkciós jégcsarnok megépítését a Gyári út felőli részen, sajnos eddig még nem „mozdult rá" a vállalkozói tőke, márpedig anélkül ez nem megy. Nem halasztható viszont sokáig az Üllői úti sportcentrum rekonstruk­ciója, mely, ha elkészül, lesz egy 21. századi nívójú, 32 ezer nézőt befo­gadó stadionunk. Ha nem, pár év múlva nem rendezhetünk itt nemzetközi tétmeccset, mert nem felelünk meg az UEFA előírásainak.- Ahhoz a korszerű stadionhoz sok pénz kell, ahhoz a nemzetközi meccshez jó csapat. Vajon lesznek-e?- A rekonstrukciót vállalkozói pénzek bevonásával képzeljük el, és természetesen nem nélkülözhetjük az állami támogatást sem, hiszen milliárdos projektről van szó.- Nem káros-e ebből a szempont­ból, hogy az elnök-miniszter kihar­colta, a Fradi-létesítmények ne kerül­jenek az ISM-hez?- Nem, ez semmiféle megkülön­böztetést nem jelent, az FTC-stadion éppúgy állami tulajdonban van, mint az összes többi. Ami a csapatot illeti, azt ne tőlem kérdezze. Mi csak a színpadépítők meg díszletmunkások vagyunk, nem színészek. Nekünk az a feladatunk, hogy az előadásokhoz a színészek­nek is és a nézőknek is a lehető legjobb körülményeket megteremt­sük. És bizony nekünk a legborzasz­tóbb látni, hogy minden nagyszerű, csak az előadás esetenként nézhetetlen.- Ne fejezzük be ilyen szomo­rúan: Isten éltesse Török Lajost a létesítményfejlesztések végső hatá­ráig. Szálé László AVIS AVIS AVIS

Next

/
Oldalképek
Tartalom