FTC Centenáriumi újság (1999)

1999 / 10. szám

FTC CENTENÁRIUMI ÚJSÁG 13 A népszerű polgármester, Vértes Árpád bízik a zöld-fehér egységben Hévíz, a Fradi-város A hfres hévízi Fradi templom a megnyitáskor az FTC zászlajával díszítve N em túlzás, nincs Magya­rországon még egy olyan hely, mint a gyógyfürdőjéről neveze­tes Hévíz, ahol a zömé­ben német ajkú turisták annyit „fradiznának”. Még a tornából felmen­tett bácsik és nénik is kénytelenek olykor szembesülni a zöld-fehér klub nagyszerűségével, hiszen a zalai polgármester, Vértes Árpád, megszállott Ferencváros-szurkoló. Mit szurkoló, több annál: hagyo­mánymentő és hagyományteremtő ultra-zöld úriember, 55 esztendő­sen. A városban épült a közismert Fradi-templom, a polgármester né­hány hete itt mutatta be a klub kró­nikása, Nagy Béla által jegyzett „Fradi-ország” című kiadványát, és ugyancsak a hévízi első ember meghívására az FTC öregfiúk csa­pata rendszeresen fellép az ottani teremtornán. Ottjártunkkor Vértes úr ekképp fogadta küldöttségünket: „Örülök, hogy itt vagytok, és remé­lem, ez a látogatás, ez a villámtor­na is hozzájárul ahhoz, hogy újra egységes lesz a Fradi-tábor. Min­dig erről voltunk híresek, ezért iri­gyeltek bennünket más csapatok szurkolói. Nem szabad, hogy ele­meire hulljon ez a csodálatos klub, s hogy ez ne következhessen be, a magam részéről mindent megte­szek. Az meg evidens, amikor a ZTE-vel játszik a csapat, csak itt ebédelhetnek a fiúk, no meg a szur­kolók is. Amíg élek, ebben a város­ban ápolni fogom a Fradi-hagyo- mányt.” Csapatunk kapitányaként, szó­ban, képben, dalban egyaránt Kű Lajos funkcionált, míg a pályára lé­pett együttesünket a Fradi hajdani labdarúgói, Martos Győző, Máté János, Vad István, Rácz László és e sorok írója mellett az ökölvívó vi­lágbajnok, Erdei Zsolt, az egykori öttusázó, Maracskó Tibor, a Tatabá­nya és a Videoton volt kapusa, Tő­kés László, Hermann István, az FTC korábbi bunyósa, továbbá Várkonyi Sándor és Németh Zsolt újságírók alkották. A Fradi—Hévíz nyitótalál­kozón csak egy pillanatig jött zavar­ba a polgármester, hiszen eredeti­leg mindkét gárda zöldben feszített, ám amikor Vértes Árpád a térfélvá­lasztáskor meglátta Kű szilfid alak­ját, kitört belőle a „Hajrá Fradi". Azaz, a „Bürgermeister”, aki kü­lönben a közeli Tűrje szülötte, akár­csak az egykori center, Szigeti (Schmidt) Ferenc, olykor túlzások­tól sem mentesen dicsőíti a kör­nyezetvédő színű egyesületet, de ezt mindenki elnézi neki, még a családja is. Egyébként Vértes Árpá­dot 76 százalékkal - az országban a második legjobb mutatóval - vá­lasztották újra Hévíz polgármester­ének, akit igencsak szeretnek a he­lyiek. Főként az úgynevezett közép- osztály tagjai, mivel az első ember, számos alapprobléma megoldása közepette, a köztisztaság és a köz- biztonság mellett a családok meg­erősítését, az oktatás minőségének javitását, a kisvállalkozások segíté­sét tekinti elsődleges feladatának. Komoly bánata, akárcsak boldogult emlékű Lakat Karcsi bácsié, hogy a bor színe nem zöld. Viszont, ha üdítővel kínál, az csak kivi lehet. A Városházán található II. emeleti szobájában ott virít a Fradi-címer, ezen kívül relikviákkal teli klasszi­kus ferencvárosi sarok található a hivatalban, az pedig ezek után kön­nyen kikövetkeztethető, milyen színben pompázik Vértes úr háza. Mindenesetre a szenvedélyesen futballozó Kű Lajost még a népsze­rű polgármester sem volt képes le­cserélni, pedig televíziós interjúval is kecsegtette őt. Rácz Lászlót vi­szont nem volt szabad lehozni, hi­szen a Dinamo Kijev egykori menő­je a Hévíz ellen 5-2-es győzelem­ből négy, míg a keszthelyi old bo- yokkal vívott 6—3-as sikerből három góllal vette ki a részét, így méltán lett a torna legjobb játékosa és gól­királya egyben. Rácz mellett sokan vették körül a nemrég visszavonult FIFA bíró Vad Istvánt, akinek moz­gása még másnap is témát adott a társaknak. A hajdani center ugyanis megígérte, amennyiben sikerül gólt lőnie, Áfás számlát kér a találatról, ám mivel ez nem sikerült neki, ké­sőbb hatalmas derültség közepette ő fizethetett egy kört a népes társa­ságának - borsos számláért. Máté Jánost a Liverpoolban lőtt feledhe­tetlen góljáról, Martos Győzőt pe­dig főként Blohinról faggatták a je­lenlévők, ám a szerencsés szituáci­ónak megfelelően a Kijev egykori Aranylabdás balszélsőjéről Martos helyett Rácz László, a korábbi csa­pattárs autentikusabb véleményt formálhatott: „Oleg Biohint emberi­leg sokan nem kedvelték a Dinamó­nál, ám azt mindenki elismerte: óri­ási futballista. Olykor hajlamos volt a sztárallűrökre is, ám a szigorú Valerij Lobanovszkijnál nem lehe­tett okoskodni, mert még a legna­gyobb csillagok is könnyen a kis- padon találhatták magukat, ha nem azt csinálták, amit a szakvezető el­várt. Blohin, bár néha többet en­gedhetett meg magának másoknál, soha nem lépte át a Lobanovszkij- féle, igen szűk tűréshatárt.” A kellemes kvaterkázásnak aztán a polgármester vetett véget, hiszen vacsorára invitálta a résztvevő csa­patokat vendéglőjébe, a Piroska csárdába. Túlzottan nem kellett sokat várni arra, hogy felcsendüljön a Fradi-induló, hiszen az már az előétel és a leves felszolgálása kö­zött megtörtént, a német vendégek nagy meglepetésére. De mit gon­dolnak, mi volt Vértes Árpád nótá­ja? Hát persze, hogy a „Zöldre van a, zöldre van a Városháza festve...” című (át)költött népzenei változat, ami azért már ismerősebbnek tűnt a „sváboknak”. A fergeteges banket­tet követően másnap küldöttségünk részt vett a Fradi, egészen ponto­san, a „Jézus szive” templomban a szentmisén, amelyet az apát úr zöld palástban celebrált. A szentély be­járata mellett különböző ferencvá­rosi emléktárgyak találhatók, ami a polgármester és Nagy Béla külön­leges kapcsolatának, valamint a Fradi-drukkerek adakozásának kö­szönhetően, folyamatosan gyarapo­dik. Mint ahogy mi is egy nagyszerű élménnyel gazdagodtunk, hiszen a polgármester úr és barátai részéről remek hangulatú hétvégét töltöttünk a zalai fürdővárosban. Bocsánat, Fradi-városban. Tehát, aki csak te­heti, s FTC-szurkoló, feltétlenül ke­resse meg a polgármestert. Bizto­san fogadja őket. Csak a kódot kell bemondani. Ugye, kitalálták, mi az? Bánki József Az FTC bajnoki mérkőzései vidéki csapatok ellen Attila (Miskolc) 14 12 1 1 46-9 Békéscsaba 44 19 3 12 71-51 Bocskai (Debrecen) 26 21 2 3 97-34 DVSC 49 29 10 10 99-44 DVTK 71 43 2 16 145-50 Dorog 43 29 6 8 107-50 Dunaújváros 16 7 6 3 29-21 Eger 10 8 2­25-8 Gázszer (Agárd) 3­3­4-4 Győri ETO 101 46 26 29 208-158 Haladás VSE 92 53 22 17 185-91 Kaposvári Rákóczi 10 5 3 2 21-10 Kassai AC 3 3­­20-1 Kolozsvári AC 6 4­2 21-8 Komló 21 15 5 1 51-13 Miskolci VSC 3 3­­7-0 Nagykanizsa 4 3 1­10-4 Nagyváradi AC 6 3­3 1-13 Nyíregyháza 11 9 2­22-7 Ózd 8 7 1­32-9 Pereces 2 1­1 3-4 Pécs-Baranya 4 2 2­14-6 PMSC 80 45 19 16 142-77 PVSK 6 5­1 17-5 Rákosszentmihály 1 1­­10-2 Salgótarjáni BTC 72 42 22 8 179-77 Salgótarjáni SE 2 2­­21-1 Sabaria 11 9 1 1 27-8 Siófok 23 14 4 5 4-22 Somogy (Kaposvár) 12 12­­73-16 Sopron 4 2 2­5-3 Stadler 8 5 3­16-4 Szegedi VSE 4 2­2 14-6 Szeged FC 95 58 15 22 244-113 Szf. MÁV Előre 6 4 1 1 9-2 Szolnoki Légierő 2 2­­9-0 Szolnoki MÁV 18 12 2 4 47-23 Tatabánya 75 35 28 12 148-85 Tokod 2 2­­1-1 Tiszakécske 2 2­­5-2 Ungvári AC 1 1­­5-0 Újvidéki AC 6 3 2 1 20-8 Vác 23 9 8 6 38-26 Veszprém 10 7 2 1 21-7 Videoton 59 28 16 15 99-65 Zalaegerszegi TE 45 25 10 10 101-46 1114 651 250 213 2529-1218

Next

/
Oldalképek
Tartalom