FTC Centenáriumi újság (1999)
1999 / 5. szám
18 FTC CENTENÁRIUMI ÚJSÁG A CSAPATTAL TARTOTTAK Nagy Mihály Bizony, a derék andorraiakat is meglepte, hogy milyen szép számmal érkeztek zöld-fehér sálakkal és zászlókkal felszerelkezett magyar szurkolók a már tét nélküli Principat-Ferenc- város UEFA-kupa selejtező visszavágójára. Az egyik csoportot Nagy Mihály, a klub feltétlen híve és egyben régi szponzora vezette. Az ő, illetve cége, a Green and White Land támogatásával kelhetett útra többek között a futballcsapat két pályaedzője is.- Jártál már azon a vidéken? - kérdeztük az erősen ferencvárosi érzelmű üzletembertől.-Még soha. Magyar ember számára kissé szokatlanok az andorrai körülmények, érdekes ország, éppen ezért senki nem bánta, hogy ott is jártunk.- Mivel mentetek ki?- A csapat repülőgépével. Hosszú volt az út, reggel fél 7- kor már a repülőtéren találkoztunk, s örültünk, hogy este fél 9-kor elfoglalhattuk a szállodai szobákat. Párizs érintésével Toulouse-ba repültünk, jónéhány kilométert pedig buszszal tettünk meg felfelé a szerpentineken. Szerintem választhattunk volna egy kényelmesebb útvonalat is. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy kinttartózkodásunk alatt végig nagyszerű hangulat uralkodott a játékosok és szurkolók körében is.- Csak egy ideális ellenfél kellett hozzá...- No igen, a biztos továbbjutás tudatában miért is uralkodott volna el bárkin is a letargia.- Szóba elegyedtetek a többi szurkolóval is?- Természetesen. Egy százfős Fradi-tábor jött össze, a srácok megpróbáltak az Üllői útihoz hasonló miliőt teremteni, zúgott a „Hajrá, Fradi!”, még egy kisebbfajta tűzijátékot is rendeztek. Akadt, aki Barcelonáig repült, onnan kocsit bérelt, s úgy jutott el odáig, volt, aki a barcelonai tengerparti nyaralását szakította meg a meccs kedvéért. Egy mikrobusznyi drukker Pesttől szorongta végig a ki tudja, hány kilométert, hogy élőben láthassa a fiúkat. Egy ilyen lefutott meccsen... Mutass még egy klubot, amelyikért ekkora áldozatokra képesek a hívek.- Ha jól emlékszem, nemcsak a csapat 8-1-es győzelmét ünnepeltétek meg.- Jagodics Zolit is ott köszöntöttük fel 29. születésnapja alkalmából, s kapott tőlünk ajándékba egy zöld békát is.- Talán nem véletlenül, hiszen te vagy a tulajdonosa a Soroksári út melletti Zöld Béka vendéglőnek.- Igen, de a helyiek szerencseállata szintén a zöld béka, így az apropó kétszeresen is adott'volt. Egyébként szállodai szobatársam is meglepett eggyel, éppen akkor, amikorén is ugyanezzel akartam őt megajándékozni. Még brekegni sem tudtunk a röhögéstől.- Az útról filmet is készítettetek.- Végig forgattunk, a harmincperces útfilmben természetesen a gólok is láthatóak lesznek. Szeptember végétől bárki megrendelheti a Fradi-Múzeumban. A rosszemlékű athéni kiránduláson is több csoportban vettek részt ferencvárosi szurkolók. Az egyik húszfős különítmény Deák László ősfradista vezetésével jutott el a görög fővárosba. A megany- nyi drukker mellett ezzel a társasággal tartott az akkor még társadalmi elnök Benedek Fülöp, az ex-pireuszi megasztár, Détári Lajos, és Szokolai László pályaedző is.- Korábban a madridi BL- mérkőzésünkre én is szerveztem egy utat a Go and See irodán keresztül - meséli Deák úr -. Aztán az öregfiúk barcelonai utazását is velük intéztük, s mivel mindenki mindennel meg volt elégedve, ismét hozzájuk fordultunk. Természetesen most sem adódott semmilyen probléma.- Csak az a meccs ne lett volna...- No igen, az a 0-4 fejbekólintott mindannyiunkat, de amúgy a kedd estét leszámítva, vasárnaptól szerdáig csodálatos napokat töltöttünk Athénban.- Hol volt a szállásotok?- Nem a csapattal laktunk, de a mi hotelünkre sem szólhattunk egy rossz szót sem, ott szállt meg a Panathinaikosz elleni BL-meccsre készülődő Steaua Bukarest is.- Détári Döme is veletek utazott, nyilván a szabadidőtöket is jobbára együtt töltöttétek. Felismerték még a helyiek?- Mi az hogy? Erre mi sem számítottunk. Egy cseppet sem kopott meg Döme nimbusza, amerre csak mentünk, szinte mindenki felismerte, odaintett neki, sokan a vállát is megveregették. Még ma is nagyon szeretik őt.- Athén nevezetességeire is jutott idő?- Szégyelltük volna magunkat, ha nem jutottralna. Az Akropoliszhoz mindenkinek kötelező felmennie. Az egyik b'arátom poénból megjegyezte, hogy “okosak ezek a görögök, mert soha nem fejezik be ezt a kamu építkezést...” De félre a tréfát, a város történelmi nevezetességeit soha nem hagyom ki, ha ott járok. De vacsoráztunk egy jót a Piacán, s persze a beachen is süttettükegy kicsit a hasunkat.- A görögök nem tartoznak a leghiggadtabb, hűvösebb szurkolók közé. Nem ért benneteket semmilyen atrocitás?- Azt leszámítva, hogy a görög B-középből a 8 méter magas elválasztó kerítés fölött hat rakétát átlőttek a Fradi- táborhoz, semmi. Az egyiket landolás után közvetlenül egy magyar srác visszadobta, lett is felzúdulás odaát. De a rendőrök nagyon korrektek, óvtak minket, a stadionban és a stadionhoz vezető úton is oda-vissza, a csapathoz hasonlóan külön kíséretet kaptunk.- A visszaút már nem lehetett túl vidám...- Azt hiszem, egy ilyen vereség után az lett volna furcsa, ha valaki dalra fakad jókedvében. Bízom benne, hogy a következő idényben több alkalmunk nyílik hasonló utakat szervezni, s akkor majd visszafelé is jól érezhetjsük magunkat. n- gy FTC CENTENÁRIUMI ÚJSÁG A Ferencvárosi Torna Club hivatalos lapja Felelős kiadó: Dr. Szívós István, az FTC ügyvezető elnöke Felelős szerkesztő: Nagy Béla Művészeti szerkesztő: O & O Design Bt. Fényképek: Pozsonyi Lajos, Magdics László, Fradi fotótár A kiadvány az FTC hivatalos nyomdájában, a PRINTSELF Kft. gondozásában jelent meg. Felelős vezető: Dr. Kassay Árpád
