FTC Centenáriumi újság (1999)
1999 / 21. szám
FTC CENTENÁRIUMI ÚJSÁG 11 Az a híres 1953-as „Európaverö" magyar ifjúsági válogatott. Álló sor balról: Környei, Nagy I., Tichy, Szimcsák, Szabó L., Bukovi G., Rajna. Elöl: Pál T., Karácsonyi, Irtási, Balogh, Nagymáté Klasszis volt a javából. Korának egyik legnagyszerűbb, egyben legpechesebb labdarúgója. Szabó László, hiszen róla van szó, a Ferencváros egykori menője, a legendás Szabó, Dékány fedezetsor jobbhalfjaként csodás perceket szerzett a sportág, s mindenekelőtt a zöld-fehér színek rajongóinak. Az idősebb Fradi-drukke- reknek máig Lacika, a fiatalabbaknak Laci bácsi, éppen az MTK elleni derbi napján, szeptember 11-én ünnepelte 65. születésnapját, s ez alkalomból a klub - példás hagyomány- tisztelet (!) - felkérte, hogy végezze el a kezdőrúgást. Szabó Laci szemében könny csillant, amikor az örök- rangadón a kezdőkörbe állva, klasz- szikus mozdulattal indította útjára az imádott játékszert, a publikum hitesebb korú része pedig hosszasan tapsolta a felejthetetlen „pengét". Nagy Béla, az FTC hűséges és kiapadhatatlan forrással rendelkező krónikása, széles mosollyal az arcán nagyot sóhajtott, amikor az Üllői úti klubházban meglátta Szabó Lacit, mondván, személyében nagy idők tanúja toppant a szobájába. Pillanatokon belül sorolták is az akkori Fradi összeállítását: Gulyás - Rudas, Kispé- ter, Dalnoki-Szabó, Dékány - Kertész, Orosz, Mátrai, Mészáros (Vile- zsál), Fenyvesi. S micsoda mázli, az említett együttesből dr. Fenyvesi Máté az egyesület ügyvezető-elnökeként, Orosz Pál pedig az utánpótlás vezetőjeként találkozhatott az egykori játszótárssal. Mindenki legnagyobb örömére. Elvégre Szabó, Orosz, Fenyvesi, s az akkor még centert játszó Mátrai Sándor szinte egyidőben került az első csapat keretéhez. A legcudarabb időben, az '50-es évek elején, amikor a kommunisták által EDOSZ, illetve Kinizsi névre „keresztelték" a népszerű egyesületet, s a játékosok, a számukra oly idegen, s kellően utált piros-fehér mezben voltak kénytelenek pályára lépni. Erről az időről Szabó Lacinak van egy kitörölhetetlen élménye. íme: „Bécsben a Rapiddal játszottunk a hagyományos húsvéti tornán, s a vezetőink megkérdezték, melyik mezben akarunk játszani. Kapásból rávágtuk, hogy zöld-fehérben, hiszen már eszméletlenül régen szerepelhettünk az imádott szerelésünkben. Na erre itthon kitört a balhé! Akkori elnökünket, Száraz Pista bácsit, s szegény Ónody Lajost elővette a hatalom, s súlyos büntetést kaptak a „fegyelmezetlenségért". Ez volt az egyetlen alkalom, amikor zöld-fehérben játszottam, hiszen pályafutásom, legalábbis a sérülésemig, éppen beleesett a legőrültebb kommunista érába. Ennek ellenére felejthetetlen időszak ez az életemben, s például Kispéter Miskára, nem csupán labdarúgó képességei, hanem emberi tartása miatt is felnéztem. Szabó Laci születésnapja mellett még egy aktualitás, az örökrangadó kapcsán. A remek jobbfedezet éppen az MTK Hungária körúti stadionjában sérült meg a franciák elleni utánpótlás válogatott meccsen 1956 márciusában. Szanaszét szakadtak a térdszalagjai. Ettől datálódik a kálváriája. Pedig akkor kezdődhetett volna a karrierje. S nem csupán a Fradi szurkolók, hanem a szakemberek szerint is. Nem véletlen, hogy Szabó Lacit egyöntetűen a legendás Bozsik Cucu utódjának tartották. S milyyen az élet, Szabó és Bozsik remek viszonyban voltak, a válogatott portyái során pedig rendre egymás mellett ültek a repülőn. Az akkori kapitány, Sebes Gusztáv azonban előszeretettel riogatta Bozsikot emígyen: „Cucukám, lassan szögre akaszthatod a csukát, mert itt van mögötted a gyerek." Éppen ezért hatott a meglepetés erejével, amikor Sebes az emlékezetes 1954-es svájci világbajnokságra mégis Kovács Imrét vitte magával Szabó helyett. A nagyhatalmú kapitány ezt azzal indokolta, hogy Kovács rutinosabb, az akkoriban 20. évét taposó fradistánál. Aztán jött a rettenetes sérülés a franciák ellen, s a szaklap másnap Szabó Laci akkori sógora, az azóta sajnos elhunyt Parti János piros keretes és Szabó fekete keretes fotójával jelent meg. Egyébként a családban komoly hagyománya van a sportnak, hiszen Laci nővére, Szabó Ági, több mint 100-szoros válogatott kosárlabdázóként, a „colos" sportág máig elismert egyénisége. A gyerekek közül Szabó Laci első házasságából van egy 34 éves lánya, neki köszönhetően pedig egy 8 éves unokája. A második frigy az örökvidám és hűséges Ági asszonnyal köttetett, akivel immáron 25 éve élnek - természetesen a törökőri kedves gyerekkorhoz oly közeli Gizella úton, a Népstadion tőszomszédságában. Az immáron 24 éves ifjabb Szabó Laci nevéhez, apja bánatára nem futball, hanem atlétikai sikerek fűződnek, anno a tízezres maratonin például 2. lett, míg 21 éves Ági lánya evezősként nyert ob-t és Budapest-bajnokságot is. Törökőr és Ferencváros. E két helyszín elválaszthatatlan Szabó Lacitól. Nem véletlen, hogy a hajdani sztár a mai napig Zugló, Törökőrnek nevezett negyedében található Várna utcai borozóban és az Üllői úti stadionban anekdotázik legszívesebben. A 65 éves Szabó László, az idősebb Fradi-szurkolók kedvence, a nagy bohém, ekképp beszélt születésnapján: „Megható volt ismét az Üllői úton a pálya közepére sétálnom, s eszembe jutott rengeteg barátom, s természetesen a családom. Nem szégyellem, párás lett a szemem a tömött lelátók, az imádott aréna láttán. Többszörösen balszerencsés voltam pályafutásom során, sérülésemet követően pedig a haverokat és a kisfröccsöt sem vetettem meg, mégsincs bennem keserűség. Elvégre hozzájárulhattam ahhoz, hogy a klub túlélje a viharos vörös időket, csak éppen fájdalmas, hogy a generációnkból egyre kevesebben vagyunk. De legalább a Fradi él, s amíg én élek, imádni fogom ezt a nagyszerű egyesületet." Mit lehet ehhez hozzátenni: remélhetőleg a 65 esztendős Szabó László még sokáig imádhatja rajongott klubját. Spéciéi, az MTK elleni örökrangadó után megtartott Üllői úti koccintás utón az ünnepeltnek nem vezethetett máshová az útja, mint a törökőri, Várna utcai borozóba, ahol két négyzetméternyi kisfröccs és számos barátja várta a hajdani zsenit. Bánki József TECHEM Kft. A PECHES KLASSZIS Kezdorugas 65 évesen
