FTC Centenáriumi újság (1999)
1999 / 2. szám
FTC CENTENÁRIUMI ÚJSÁG 15 Koké tervei Igazán eredményes bajnoki évadot zárt a nyáron a „tarcsi". A Kovács „Kokó” Gábor vezette alakulat ugyan „csak" harmadik helyen végzett a táblázaton, azonban nem kevesebb, mint 112 gólt ért el a pont- vadászat során, ami kiváló teljesítménynek tekinthető. Ám Koko mester nem is erre a legbüszkébb.- Számomra az a siker fokmérője, hogy összesen nyolc játékosom kezdhette meg a felkészülést az élvonalban - mondja. - Nyugodtan engedtem útjukra a srácokat, biztos vagyok benne, hogy a profi bajnokság kihívásainak is mindannyian meg tudnak felelni, ha valóban sor kerül a bemutatkozásukra.- Vegyük végig, kik ők és hol folytatják?- A Fradi első csapatánál végezte a nyári alapozást a kapus Nagy Tamás, Lilik Pál és Baranyai Tibor, no és Békéscsabáról visszarendelt Fü- löp Zoltán, aki tavaly ősszel ugye szintén nálunk játszott. Mogyorósi József váratlanul Újpestre igazolt. Felföldi Csaba és Márkus Tibor Siófokon kaphat szerződést, Bócz Tamás pedig a Kerület FC-hez került, de mindhármójukat csak kölcsönbe engedjük át a kluboknak, vagyis bármikor visszarendelhetjük őket, ha Nyilasi Tibor és teamje úgy látja jónak.- Nyilván azért szorgalmaztátok a kölcsönbe adásukat, hogy onnan visszatérve élvonalbeli tapasztalatokkal legyenek felvértezve.- Pontosan, itt van például Fülöp Zoli esete. A Viharsarokban töltött fél esztendő alatt sokat fejlődött, letisztult a játéka. Hiszem, hogy ez hosszútávon nemcsak a saját, de az első csapat hasznára is válhat.- A távozók listája tehát elég tekintélyes, maradt egyáltalán együttesed?- Ilyenkor nyáron a tartalékoknál mindig nagy a mozgás. Most is vagy harmincán vágtunk neki az alapozásnak, a bajnoki rajt előtti héten 14 fősre szűkítettük a keretet.- Röviden bemutatnád az új „lakó" tagjait?- A szakmai vezetés úgy döntött, hogy tavalyiak közül Lászka Balázs és Balázs Gergely továbbra is velünk dolgozik, Szathmári kapus, Zöld Zoltán, az első csapatnál kapusedző Hege fia, Hegedűs Gyuri, a Németországból hazaérkezett Géczi Thomas, Rajnai Attila, Nemes Iván és Odor Zoltán jött az ifik közül. Rajtuk kívül három 16 és fél éves csatárt, Szabics Imrét, Vajda Istvánt és Palásthy Norbertét is felhoztunk a tarcsihoz, mert úgy véljük, kiugróan tehetségesek. Fejlődésüket segítheti, ha kicsit felgyorsítjuk a tempót, s kihagyják az ifi A korosztályt.- Hogy érzed, ebből a társaságból is lesz nyolc olyan futballista, aki egy-két éven belül az első osztályban is szóhoz juthat?- Ezt ma még nem ígérhetem. Akkor leszek elégedett, ha legalább négy játékost jövőre is átadhatunk a profi szakosztálynak.- S mit vársz a megújult gárdától a bajnokságban?- Mindig hangsúlyozom, hogy nálunk elsősorban nem a táblázaton elfoglalt helyezés számít. Persze, nincs edző a világon, aki ne a győzelem reményében és elvárásával küldi pályára együttesét. De mi inkább az egyéni képzést és az elméleti oktatás helyezzük előtérbe. Ugyanazt a játékrendszert követjük, amellyel a nagycsapat is pályára lép, így azt érjük el, hogy szükség esetén, mondjuk kényszerhelyzetben bárki bármikor bevethető legyen. Ráadásul arról sem feledkezhetünk meg, hogy ennek az együttesnek az átlagéletkora fiatalabb a tavalyinál, éppen ezért balgaság lenne célként meghatározni, hogy nekünk mindenképpen a dobogós helyek valamelyikét kell megcsípnünk. Mindez persze nem jelenti azt, hogy ne nyerhetnénk meg akár a bajnokságot is, csak egyszerűen ezt nem lehet kötelezően elvárni a srácoktól.- Az ismerkedés időszaka alatt milyen benyomásokat szereztél új tanítványaidról?- Nincs okom panaszkodni. Eddig napi két edzést tartottam, kivéve a hegyi futások és az edzőmeccsek napjain. Örömmel tapasztaltam, hogy mindenki alázatosan végzi a feladatokat, vevők a munkára, s a hozzáállásukkal sincs semmilyen probléma. Remélem, idővel jó né- hányan meghatározó játékosaivá válhatnak a Ferencvárosnak. „En a csapatért vagyok felelős”- Miként értékeli azt, a Ferencváros jelenleg is érintő folyamatot, hogy idegenbe szakadt focistáink előbb- utóbb visszamenekülnek hasonló nyugati környezetből? Külföldről mostanában „csak" Lipcsei, Vincze, Telek, Nyilas és Lendvai tért vissza...- Mindegyikőjük esete más, általánosságban tudom megfogalmazni, mi a baj. A magyar játékos itthon alig várja, hogy kimessen, de kizárólag a pénzre gondol. Arra nem, hogy odakint bizony igenis pluszt kell adni, nem elég aláírni a szerződést s el- futballozgatni. Egy légióstól mindig sokkal többet várnak, és vele szemben minimális követelmény, hogy fizikailag épp olyan jó legyen, mint a többiek. A mieink már e ponton gondban vannak, hisz fel kell zárkózniuk. Az ehhez szükséges időt pedig érthetően nem adják meg nekik, s kikerülnek az együttesből, ha eleinte játszottak is.- Akkor, honi esettel előhozakodva, nem is bánkódik a román Miriuta miatt, aki állítólag elég ramaty fizikai állapotban van.- Vele nem akarok foglalkozni. Hét hónapig betegeskedett, s közben is jó fizetése volt. Úgy gondolom, erkölcsileg ő tartozott volna a Ferencvárosnak, nem pedig a klub neki.- Lendvait nagyon dicsérte a minapi sajtótájékoztatón. Hasonló okfejtéssel nála pozitív hozzáállásként lóghatjuk fel, hogy tavaly még nem akart visszajönni Magyarországra?- Nem biztos, hogy akkor helyesen döntött. Most ő is önkritikát gyakorolt. Ha itt jól játszik, könnyebben visszakerülhet Bordeaux-ba. Franciaországban természetesen most még nehezebb megfelelni. A vb- győzelem után magas a léc.- És az Üllői úton mit várna el tőle?- Alighanem magától is a maximumra törekszik. Azt tapasztaltam, más a habitusa, mint sok mai magyar focistának. Biztos, hogy a közönség szeretni fogja. Én nem próbálom majd csatárként szerepeltetni, mint tették azt Bordeaux-ban, ahol tavaly még Papin játszott - azaz nem gyenge a felhozatal. A középpályán lesz rá szükségem, ahol sokat ér kimagaslóan jó szerelőkészsége. Látni lehet rajta, hogy szinte robban, ő feltétlenül kifizetődő igazolás volt.- Lehet, hogy végső soron kedvezően alakultak a nyári játékosszerzéseik, mindazonáltal pénz híján ad hoc jellegűnek tűnt a bevásárlás.- Tény és való, az ideális csapat- építéshez az kell, hogy már május közepén megnevezhesse az ember, kik nem kellenek neki s kikre van szüksége, s tervezhetően eszerint alakulnak a dolgok.- Azért emlékszünk arra, ön már korábban is megmondta a magáét: a Vác elleni vesztes meccs után jó előre kijelentette, majd' nyolc játékosra nincs szüksége.- Érthetően indulatból mondtam, de az élet sok mindent megoldott. Vannak, akik rosszallóan beszélnek menedzserünkről, Páncsics Miklósról, mégis azt mondom, bravúr kellett ahhoz, hogy így érjen véget ez az átigazolási időszak. Megszereztük például a két, berken belül talán legkeresettebb játékost, a BVSC-s Füzit és Bükszegit, továbbá a válogatott Mátyus idehozatala is jó húzás volt.- Ha nem a főnökéről lenne szó, egy esetben akár kritizálhatná is Páncsics urat. Múlt héten úgy nyilatkozott, a kaiserslauterni Szűcs Lajos a Fradiba jöhetne, ehhez képest másnap a menedzser-igazgató pontosan az ellenkezőéről szólt, szerinte lel sem merült ez a lehetőség...- Annyi történt, hogy Lajos itt kezeltette magát Bodnár masszőrnél, s persze szóba került, mit tenne, ha továbbra sem számítanak rá. Kölcsönadására nem sok esély van, ezért egy vezető számára természetes, hogy nem téma a megszerzése. Az ügy egyébiránt egyik vonatkozása miatt érdekes. Udvarácz Milánnak nem esett jól, amikor arról olvasott, hirtelen újabb riválissal kellene megküzdenie. Időközben a hét végén kapott is egy ajánlatot Németországból. A Cottbus hívta, mégsem ment, mert a szavát adta. Ez karakán döntés volt, pláne, hogy ő igazolhat el innen a legkönnyebben, miután a saját kezében van a játékengedélye.- Hasonlóan pozitív hozzáállásra nagy szükség van most, amikor a klub 100. születésnapján mindenki bajnokságnyerést követel.- A sajtónak jól jön, hogy ezt hangsúlyozhatja. Számunkra ellenben nagy teher. Olyan nyomás alatt tartanak minket az utóbbi időben, hogy őszintén, nem is tudom, mi lenne a magyar médiákkal, ha nem lenne Fradi. Miről szólna például a híradók utolsó öt perce az időjárás-jelentésen kívül?- Azért ehhez a nem mindig építő jellegű kritikához és tokozott figyelemhez kellett a Dicobe-ügy, amely nem vetett jó lényt a klubra, nemde?- Én a csapatért vagyok felelős, mindenki a maga területén vállalja a felelősséget. Az persze tagadhatatlan, hogy rajtunk csapódtak le az indulatok, s a meccseken nyilvánított véleményt a közönség.-Az is a felelősségvállaláshoz tartozik, hogy bevalljuk, a csapatnak immár az amatőr andorrai Principattal kell előselejtezőt vívnia. Tényleg ezen a szinten állnánk?- Nehéz rózsásabbnak látni a helyzetet, mint amilyen valójában, ám ne feledjük, tavaly minket sorsoltak a Helsingborghoz, most pedig úgy esett, hogy szereztünk elég pontot, így az első kvalifikációs körben mi kaptunk gyengébb ellenfelet. Nem akarjuk lebecsülni ezt az ellenfelet sem, de valószínűleg az utazással gyűlik meg leginkább a bajunk. Jövő héttőn már elindulunk, hogy ne holtfáradtan játsszunk. Párizsba repülünk, majd Toulouse-ba, onnan pedig busszal tekergünk 200 kilométert a szerpentineken. Turisztikai szempontból élvezetes, de a kirándulást csak néhány szem Daedalon hatása alatt élvezhetjük. Ganczer Gábor Kurír TECHEM Kft.
