FTC Centenáriumi újság (1999)
1999 / 17. szám
5 FTC CENTENÁRIUMI ÚJSÁG Hat bajnoki cím- de a Fradival „csak” ezüst Bár játékos korában csupán egy évet töltött a Ferencvárosban és edzőként is mindössze egyetlen idényben dolgozott a zöld-fehéreknél, dr. Kalocsay Géza neve minden fradista számára sokat mond. A ma már nyolcvanhat éves egykori kiváló labdarúgó és edző az egyik legidősebb élő ferencvárosi sportoló. Kalocsay Géza a kárpátaljai Beregszászon született, és ott kezdte pályafutását is. A középiskola elvégzése után a prágai Károly egyetemen folytatta tanulmányait - szülővárosa ugyanis akkoriban Csehszlovákiához tartozott. A fővárosba meghívta próbajátékra a Sparta, amely akkor is az ország egyik legjobb csapata volt, és azonnal leigazolta. A népszerű prágai együttesben öt évig játszott, és bekerült a csehszlovák válogatottba is. Tagja volt annak a csapatnak, amely az 1934-es olaszországi világbajnokságon döntőt játszott a házigazdákkal. A diploma megszerzése után Franciaországba szerződött, ahol az Olympique Lille gárdájával az első évben bajnokságot nyert, a másodikban kupadöntőt játszott. A második világháború kitörése után hazajött az időközben ismét Magyarországhoz került Beregszászra. Innen igazolt a Kispesthez, ahol nagyon jól ment neki a játék. Nem véletlen, hogy felkeltette a Ferencváros érdeklődését is, és a magyar válogatottba is meghívott kétlábas csatár a következő évben már zöld-fehér mezben ontotta a gólokat. Az 1940—41-es bajnokságot tizenegy pont előnnyel nyerte a Fradi, többek között dr. Kalocsay Géza remek játékának köszönhetően. A gólerős szélső azonban csak egy évet töltött az Üllői úton, az új évadot már Újpesten kezdte, ahol játékos-pályafutása utolsó két'évében futballozott. Fiatalon hagyta abba a játékot, mert mint jogászt, kinevezték az ungvári bíróságra. A kárpátaljai városban egy egykori labdarúgó volt a polgár- mester, aki megkérte a neves futballistát, hogy munkája mellett foglalkozzon a helyi csapattal. 0 szívesen végezte ezt a feladatát, és néha még maga is beállt játszani a másodosztályú együttesbe. Sikerrel járt a munkája, hiszen a csapat feljutott az NB l-be, ám a szovjet támadások miatt félbeszakadt a bajnokság. Kalocsay Géza Budapestre jött, s az itteni bíróságon dolgozott. A magyar fővárosban találkozott a kitűnő edzővel, Sebes Gusztávval, akivel hajdanán többször is farkasszemet nézett a Sparta—Hungária Közép-Európai Kupamérkőzéseken. A szerény keresetű jogászt ő csábította vissza az edzői pályára, aki ettől kezdve évtizedeken át számos klubnál ért el kisebb-nagyobb sikereket. Az első csapata az NB ll-es Nyíregyháza volt. Ezután dolgozott többek között Pápán, Debrecenben, az NB l-es Szegedi Honvédnál, az Izzónál, a Pécsnél. Az 1954-es svájci világbajnokságra Sebes Gusztáv szövetségi kapitány, mint a legfiatalabb edzőt kivitte magával Kalocsay doktort. Ezután kezdődött a szakember igen sikeres külföldi edzői pályafutása. Irányította a Partizán Belgrádot, ahol játékosa volt a később edzőként nemzetközi karriert befutó Bora Milutinovics, valamint a Belga Standard Liége gárdáját; az utóbbi együttessel bajnokságot is nyert. Hazatérve, Újpesten tevékenykedett, majd az afrikai kitérő - Algír - után a lengyel Górnik Zabrze következett, és a bányászcsapattal kétszer is aranyérmet szerzett. Ekkor kereste meg a szép eredményeket elérő mestert a Ferencváros. A zöld-fehérekkel egy évig foglalkozott, és ezalatt a gárda bejutott az 1970-es egyidényes bajnokság döntőjébe. Kalocsay Géza edzősködése idején került be a Fradiba a később stabil csapattaggá váló Kű Lajos, Mucha József és Vépi Péter. Az FTC-től Székesfehérvárra, a Videotonhoz vezetett a kiváló szakember útja, majd az MTK-tól vonult nyugdíjba. Persze a nyugállomány Kalocsay Géza számára nem jelentett ténylegesen nyugodt öregkort, hiszen rövidesen már a pakisztáni válogatott szakveze- tőjeként dolgozott. A két év egyiptomi munka két újabb bajnoki címet hozott a mesternek, és ezekkel az érmekkel fejezte be rendkívül sikeres edzői pályáját.- Mindig a legjobb csapatoknál edzősködtem, és így mindenütt a dobogós helyezés megszerzése volt a feladat - emlékezett eredményekben gazdag munkásságára - Kalocsay doktor. - Tolmácsra sehol sem volt szükségem, ugyanis négy nyelvet ismerek jól a magyaron kívül. Prágában megtanultam csehül, és aki egy szláv nyelvet tud, az könnyen elboldogul a többivel is. A németet az iskolai tanulmányaim alatt sajátítottam el, franciául lille-i játékosként tanultam meg, és beszélek angolul is. így aztán nem okozott gondot sehol sem a futballistákkal való kommunikáció. Bár hat bajnoki címet nyertem a csapataimmal, igazán büszke arra vagyok, hogy hagyományt teremtettem minden egyesületnél; pályafutásom során végig arra törekedtem, hogy minél több fiatalt építsek be a csapatba. Én soha nem kértem, hogy vásároljanak nekem játékosokat, inkább külön is foglalkoztam a fiatalokkal, és ez a munka később mindenütt bőségesen megtérült az adott klub számára. Az egykori kiváló szakember nehezen viseli, hogy a hajdan remek magyar labdarúgás ilyen gyenge manapság. A legnagyobb bajnak azt tartja, hogy alig vannak feljövő tehetségek, pedig régebben egymást szorították ki a válogatottból! Úgy véli, hogy a kiút csak az utánpótlás-nevelésen keresztül vezet. A hangsúly a képzésen van, mert egy futballista pályafutását nagy mértékben, a gyermekkorban kapott képzés határozza meg. Ha az időjárás engedi, a nyolcvanhat éves dr. Kalocsay Géza gyakran kilátogat az edzésekre, és néha a mérkőzésekre is. S bízik abban, hogy láthat még jó magyar focit... (margay) Egyik gól szebb volt, mint a másik 1930 tavaszán nem valami jól ment a fradistáknak. A közönség is egyre fogyott, sokan elpártoltak a csapattól. A Kispest elleni meccset is mindössze háromezren látták. Aki viszont kinn volt az Üllői úton, sok-sok Fra- di-gólnak tapsolhatott - a zöldek 9-1-re győztek! A 40. percben már 6-0-ra vezettek a zöld-fehérek, s a gólgyártásból a T-betűs csatársor tagjai (Táncos, Takács II, Turay, Toldi, Kohut.) a továbbiakban is kivették részüket. 7-0 után esett a kispestiek egyetlen gólja, de ezt is fradista rúgta: Takács I. lábáról védhetetle- nül vágódott a labda a hálóba... Schlosser Imre, aki ekkor már a Kispest edzője volt, így nyilatkozott:- A Ferencváros szenzációsan játszott és teljesen megzavarta védelmünket. Egyik gól szebb volt, amint a másik. Slózi, a Fradi hajdani gólkirálya pedig nagyon értett a gólokhoz... Fradi futballmatiiié 1927. szeptember 4-én szokatlan időben játszották a Ferencváros- Kispest bajnoki mérkőzést. „A délelőtti mérkőzés nem bukott meg. Dacára annak, hogy kora reggeltől esett az eső, mégis több mint 6000 néző ment ki az Üllői úti pályára, hogy megnézze a Ferencváros első otthoni bajnoki mérkőzését. A pénztáraknál tolongtak, a tribünökön zajongtak, kiabáltak, mintha csak délután lenne. Helyesen jegyezték meg többen: ez a közönség akkor is kijön, ha este tízkor vagy reggel ötkor kezdődik a Fradi mérkőzése! A délelőtti mérkőzésen Szedlacsek tizenegyesével indult a gólgyártás, igaz, félidőig csak 1-1 volt az eredmény. Szünet után más, újszerű mezben jött ki a Ferencváros. Öt percig álltak a félvonal körül, mert nem volt labda, nem tudtak kezdeni..." Aztán az új mezben és a megkerült labdával még három gólt rúgtak a fradisták és végül 4-2-re győztek. Takács II mesterhármasát a szegények nem látták 1933 márciusában az Üllői úton rendezték a Ferencváros- Kispest mécsesét. „Hideg szél csapdosta az érkezők szemébe a már^ ciusi havat. De a nézősereg kedvét nem szegte, mely a komisz időt és a hétköznapot tekintetbe véve, igen tekintélyes számban lepte el a nézőteret. A szomorú idők, a kegyetlen pénztelenség jele, hogy a pálya kerítésén kívül közel ezer futballrajongó didergett, s a hóviharban türelmesen várta, míg a II. félidő elején megnyílt a kapu, s betódulhatott az állóhelyre." A szó szerint szegény szurkolók azonban a II. félidőben már nem láthattak Fradi-gólt. Takács II. mesterhármasával már az első játékrészben eldőlt a mérkőzés és szünet után már csak egy kispesti gól esett Honvéd-év... 1950-ben a Honvédnak kétszer is kiabálhatták szurkolói a Baj-nok csa-pat! kitüntető titulust. Ugyanis az 1949-50-es bajnoki év végén, a tabella élén fejezték be a mérkőzés-sorozatot. Csak a tavaszi idényben 44 gólt szereztek! 1950-ben - a naptári éves bajnokságra való áttérés miatt - egyidényes őszi bajnokságot tartottak. Ezt szintén a - drasztjkusan megerősített - Honvéd nyerte. Az őszi idényben a 67 gólt szerző Honvédnak 32-őt a Fradiból „átigazolt" Budai II—Kocsis jobbszárny szerzett!
