FTC Centenáriumi újság (1999)

1999 / 12. szám

12 FTC CENTENÁRIUMI ÚJSÁG Nagyon aggódtunk érte. Amikor a Hungária körúton, pár perccel az MTK rangadó vége előtt összecsuk­ott, majd eszméletlenül elterült a gyepen, sokan azt sem tartották ki­zártnak, hogy komoly tragédia tör­tént. Miért is nem kért cserét, miu­tán kapott egy rúgást a fejére, mi­ért kellett egy ilyen sérülés után a továbbiakban kockáztatnia? Nem, annyit nem ér, nem érhet az egész! Mint kiderült, valószínűleg az ominózus fejsérülést okozó rúgás következtében a mérkőzés hajrájá­ban rosszul lett, szédült. Mégsem futott oda az edzőkhöz, hogy nem bírja tovább, inkább lejönne - mert a Fradinak már nem volt több cse­réje és akkor ugye emberhátrányba kerül a csapat. Mentő szállította kórházba... Aztán a következő hé­ten már ismét a kezdőcsapatban játszott a Gázszer ellen, s a mezőny egyik legjobbjának bizonyult. Az esetből kiindulva korántsem véletlen, hogy Lendvai Miklóst adottságai és mentalitása révén többen is a megtestesült fradiz- mushoz, Simon Tiborhoz hasonlít­ják.- Mii szólsz az összevetéshez? - kérdeztük tőle.- Én is hallottam már, hogy Simihez hasonlítgatnak, s ez hatal­mas megtiszteltetés a számomra. Rendkívül fontos ember a csapaton belül, pszichikailag meccs előtt és közben is sokat segít a játékosok­nak fanatizmusa, és kiválóan együtt tudnak működni Vlak mes­terrel. De ahhoz, hogy ugyanolyan jó futballista legyek mint ő, még rengeteget kell tanulnom.- De idehaza ez a megalkuvást nem ismerő, az elsőtől az utolsó percig kitartó akarat már önmagá­ban is elegendő a kiemelkedéshez.- Igen, ez tényleg így van. Egy európai élcsapatnál azonban a hozzám hasonló mentalitás termé­szetes, ezt saját bőrömön tapasz­taltam. Ám mivel odakint a játék irama eleve gyorsabb, ott csak a labdabiztosabb játékosok érvénye­sülhetnek.- Neked nem sikerült?- Nem jutottam túl sok lehető­séghez. De tisztában vagyok vele, hogy sok mindenben kell fejlőd­nöm, hogy egy Bordeaux-szintű gárdánál kezdőember lehessek. Talán a magyar klubok azért sem versenyképesek a nemzetközi po­rondon, mert 3-4 játékos hiába fut- ballozik gyorsabban az itthoni át­lagnál, ha a többiek túl sokat tart­ják a labdát, s ezzel lelassítják a játékot.- Éppen a fejlődésed szempont­jából nem jártál volna jobban, ha kint maradsz és mondjuk valame­lyik középcsapatban folytatod?- Szerintem nem. Sőt, biztos vagyok benne, hogy jól döntöttem, amikor idejöttem az Üllői útra. Egyrészt nagyon szeretem a Fe­rencvárost, az itt eltöltött hét hó­nap alatt végképp megértettem, mi is az a fradizmus. Mindig hitet tud adni, hogy ahová csak megyünk, mindenhol rengetegen szeretik ezt a klubot. Arra is roppant büszke vagyok, hogy pont a centenárium évében lehetek a Fradi játékosa. Másrészt itt is biztosítva vannak azok a feltételek, mint az európai középcsapatok többségénél. Akkor miért kellett volna vegetálnom egy belga, svájci vagy egy francia kis- egyesületnél, ahol még közönség sincs? Arról nem beszélve, hogy itt is bőven akad kitől tanulni.- Korábban is idekerülhettél volna...- Mór tavalyelőtt is felmerült, hogy jövök, ám az akkori vezetők csak hitegettek. Egyszerűen arra sem méltattak, hogy visszahívja­nak, ezért majdnem lemaradtam a többi lehetőségről is. De én csak azokra az emberekre haragszom, a Fradira nem. Ezért nagyon örül­Lendvait a Fradi-tábor befogadta. A képen a ferencvárosi hölgyszurkolók „vezérével" Szigetiné Etelkával. tem, hogy tavaly nyáron ismét megkerestek.- A szerződésed alapján 2000- ig a Bordeaux játékosa vagy. Mikor kell visszamenned Franciaország­ba?- Ha visszahívnak nyáron, az is lehet, hogy náluk folytatom, vagy ismét kölcsönadnak máshová. Az áram 150 és 180 millió forint körül mozog, csak akkor maradhatnék a Fradiban, ha a bordeaux-i vezetés is beleegyezik abba, hogy továbbra is itt játszhassak kölcsönjátékos­ként. De most még nem foglalko­zom a jövővel, csak arra koncent­rálok, hogy a Fradi minél jobban szerepeljen a bajnokságban.- A te mércéd szerint mi számí­tana jó eredménynek?- Ezt az aranyérmet már csak az MTK veszítheti el, de mi me­gyünk előre, ahogy az erőnkből te­lik. Kitűnő volt az alapozás, hi­szünk az edzőkben, szerintem a fe­jek is kitisztulnak. Egy második he­lyezéssel már nem lennék csaló­dott. A szív ajándéka...

Next

/
Oldalképek
Tartalom