FTC Centenáriumi újság (1999)

1999 / 8. szám

8 FTC CENTENÁRIUMI ÚJSÁG Mí+ J,*w ,^<c.<8#­Sk.uk m* Y1LAGVAL0GAT0TTAK VOLTAK 1968. november 6-án a riói Maracana-stadion- ban játszották a Brazília-Világválogatott mér­kőzést. Erre a gálára a magyar labdarúgók kö­zül négy játékost is meghívtak. Farkas János a Vasast, Albert Flórián, Novák Dezső, Szűcs La­jos a Ferencvárost képviselte. Ezen a nem mindennapi fotón három fradista is látható a Világválogatott kezdő tizenegyében! Álló sor balról: Schultz, Beckenbauer, Seszternyov, Szűcs, Marzolini, Dzsajics, elöl: Overath, Amancio, Novák, Jasin, Albert. A Világválogatott egyébként kék mezben és fe­hér nadrágban játszott. Egy ilyen mez a Fradi Futballmúzeumban is látható - Novák Dezső ajándékozta a Ferencvárosnak... Karnevál a Maracanában Novák Dezső- Mikor és kitől tudtátok meg, hogy a világválogatott tagjai vagytok? Albert: - Az MLSZ vezetői ér­tesítettek, hogy meghívást kap­tam a riói gálára. Novák és Szűcs: - Mi már a mexikói olimpiai döntő után. Dettmar Cramer, a világváloga­tott edzője közölte velünk, hogy hamarosan találkozunk, számít ránk. Ez az olimpiai aranyérem mellé újabb „aranyhír” volt...- Rióban hol laktatok? Kik vol­tak a szobatársak? Albert: - A világhírű Copaca- banához közel, egy csodás lu­xusszállodában. Szűcs: - Nekem külföldön majd’ mindig Flóri volt a szoba­társam, így Rióban is. Novák: - Én szegény, azóta elhunyt Farkas Jancsival laktam. Kár, hogy ma nem lehet közöt­tünk.- A mérkőzéssel kapcsolatos emlékekről néhány mondat­ban. .. Albert: - Éjjel tizenegykor száztízezer ünneplő néző előtt kezdődött ez a különös mérkő­zés. A szurkolók már a meccs előtti órákban tomboltak, igazi karneváli hangulat volt. Életem­ben ekkor játszottam először a világhírű stadionban. Óriási él­mény volt.- A magyar labdarúgás első világválogatott-gólszerzője vol­tál! Hogyan született meg ez a számunkra sporttörténeti jelentő­ségű gól? Albert: - Mivel tudok szerbül, szóltam Dzsajicsnak, hogy pró­Szűcs Lajos bálja a rövidsarok felé adni a labdákat. Ezekből egyet sikerült értékesíteni. Novák: - Ilyen gálamérkőzé­sen, amikor nincs tét, lehet szé­pen játszani. Ez is egy ilyen, a futball szépségeit bemutató ki­lencven perc volt. A brazilok egyébként úgy győztek kettő- egyre, hogy az utolsó percben érték el második góljukat. A kö­zönség tombolását, örömét le­hetetlen leírni. A pályán is olyan hangulat uralkodott, hogy soha nem fogjuk elfelejteni. Szűcs: - Beckenbauer és Overath mellett én játszottam a Albert Flórián középpályán. Különösen Gersont kellett „figyelnem”. A brazilok közül egyébként Pelé mellett Rivellino játéka tetszett. Azt pe­dig, hogy az egész esemény ho­gyan tetszett, nem kell külön részleteznem. Csak az a kár, hogy nem készült róla vide­ofelvétel...- Mérkőzés után milyen em­léktárgyakat kaptatok? Novák: - Megkaptuk a világ- válogatott mezét és melegítőjét, ezen kívül egy sétálócipőt meg egy névre szóló karórát...- Milyen volt a hazaút? Albert: - A mintegy tízórás repülőút hamar eltelt, ugyanis jó társaságban utaztunk. A gépen a turistaszakaszban volt a he­lyünk, de nem sokáig voltunk egyedül. Beckenbauer, Schulz, Overath Cramer edzővel.ott­hagyta az első osztályú helyét, és csak úgy melegítőben, az ülések karfáira ülve beszélget­tünk, sörözgettünk - egészen Lisszabonig. Azon külön jót de­rültek, amikor elmondtuk, hogy mi már úgy megszoktuk a gépe­ken a turistaszakaszt, hogy nem is éreznénk jól magunkat az első osztályon...- Idehaza milyen volt a fogad­tatás? Novák: - A repülőtéren ké­szült egy interjú. Ezen kívül, azt hiszem, ha a szolid jelzőt mon­dom, igencsak túlzók. Bizony, más országok világválogatottjait jobban megbecsülték. Pedig hát mi, magyarok voltunk a legtöb­ben ebben az 1968-as világválo­gatottban! Ami a fradistákat ille­ti, ők még csak köszöntöttek, va­lószínű tudták, hogy belátható időn belül egy magyar klub sem fog három világválogatottat adni... Nagy Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom