Fradi újság (1998)
1998 / 6. szám
12 ATLÉTIKA Az FTC-ben az atlétikai élet már a kezdetek kezdetén kialakult, hiszen az első években nagyrészt a labdarúgók a nyári hónapokban különféle számokban versenyeket rendeztek. A MASZ az FTC atlétikai tagfelvételét 1903-ban elfogadta, a szakosztály hivatalosan is megalakulhatott. Addig már - 1902-ben - Manglitz Ferenc országos csúcsot ért el az 1 mérföldes gyaloglásban. Ez egyben az FTC első országos csúcsa (7:50.4), amelyhez négy év múlva az FTC első egyéni magyar bajnoki címe következett. Ezt is - az egyébként válogatott labdarúgó Manglitz - érte el a 30 km-es gyaloglásban, amelyet Aradon rendeztek (1906. szeptember 10.). 1906 arról is nevezetes, hogy külföldön ekkor ért el először elsőséget ferencvárosi atléta: Maros József Bécsben megnyerte a 12 km-es gyaloglást. A kezdeti évek egyik aranydátuma: 1907. augusztus 4. Az FTC által rendezett atlétikai viadal az első országos méretű atlétikai verseny volt. A Margitszigeti pályán 17 egyesület 130 atlétája vett részt! A szakosztály nagy fellendülése persze csak 1911 után következett be, amikor az új Üllői úti stadionban már külön atlétikai pálya is rendelkezésre állt. Bár az első időben zavaróan hatott, hogy a salakpálya kerülete nem volt szabályos méretű, a tizenhárom és fél méterrel hosszabb kerület ugyanis körülményessé tette a részRÉSZLETEK A CENTENÁRIUMI FRADI ÚJSÁG idők megállapítását a távfutó versenyeken... 1911-ben már több nagyszabású atlétikai versenyt rendeztek Schneider Béla vezetésével az FTC tisztségviselői. Az atlétikai élet súlypontja a Margitszigetről áthelyeződött az Üllői útra. Az már szinte természetesnek tűnt, hogy az első Magyarország-Ausztria atlétikai viadalt a MASZ 1912. szeptember 15-én szintén az Üllői úton rendezte. Az FTC atlétikai szakosztályában a tízes évek elején olyan hírességek szerepeltek, mint az ötszörös gerelyvető magyar bajnok Kóczán Mór, aki egyben mindmáig egyetlen olimpiai érmesünk. Az 1912- es stockholmi olimpián bronzérmet nyert! Ez az FTC sportolók által nyert első olimpiai medál! 1914-ben az első angol gerelyvető bajnokságon újabb sikere volt: 58,72 m-es dobásával megnyerte az angol bajnokságot! Szintén híres dobóatléta volt Toldi Sándor, aki diszkoszvetésben és súlylökésben remekelt. 1913-ban Bécsben érte el legjobb eredményét: 46,86-os dobását másfél évtizeden át nem tudták megjavítani! Mivel külföldön érte el, nem hitelesítették országos csúcsnak... Stolmár Károly neve a magyar gátfutás korabeli sikereivel fonódott össze. 1912-től 1922-ig hat alkalommal nyerte meg a 110 m-es gátfutás magyar bajnokságát. 0 szorította elsőnek 16 mp alá a magyar rekordot. A BAK atlétái testületileg léptek át a jó viszonyok között sportoló ferencvárosiak közé. 1913- ban az FTC-atléták már 112 győzelmet arattak a különféle versenyeken. A már említetteken kívül Palotai Ottó középtávfutó, Némethy Jenő, a magas- és rúdugró Brausz Mihály, a hosszútávfutó Grósz István, Kovács Nándor, hogy csak néhány nagy nevet említsünk. 1920-ban a MASZ jelvényrendszert vezetett be. A jelvények megszerzését meghatározott teljesítményekhez, szintekhez kötötte. Ebben az esztendőben a legmagasabb fokozatot jelentő aranyjelvényt, az egyetlent(!) Németh Jenő kapta. Szabiár Péter, a gyalogló kiválóság - nyolcszoros magyar bajnok - ezüstérmet vehetett át. A szakosztály életében az 1921—21—22-es évek aranydátumok, hiszen sorra születtek a magyar bajnoki aranyak. 1921-ben 6 egyéni bajnokságot nyertek (17 országos csúcsot javítottak!). 1922-ben minden eddigit felülmúló ferencvárosi siker született: a ragyogóan felkészült FTC atléták hét első és hét második helyet értek el az országos bajnokságokon! És ebben az évben Mekler Margit személyében ferencvárosi hölgyversenyző is megjelent az MTE versenyén. 1922 nemzetközi sikerei közül a legkiemelkedőbb, hogy ferencvárosi sportoló Párizsban ért el új országos csúcsot: Némethy 1500 m-es 4:04.2- es idővel ért célba. Sajnos Némethy az 1924-es olimpián nem indulhatott, Stolmár befejezte pályafutását, így csak Toldi Sándor képviselte a szakosztályt az ötkarikás játékon. Ö viszont mindjárt az első napon - ő vitte a magyar csapat lobogóját... Gyaloglásban Hóra és Szabiár, rúdugrásban Brausz Károly, súlylökésben Forbáth Sándor sikerei mutatták az FTC-ben folyó atlétikai élet kiválóságát. 1926-ban Hajdú 100 és 200 m-en remekelt, majd a hosszútávfutó Papp György is egyre többet hallatott magáról. 1927-ben a 3000 m-es távon 15:17.8-as idővel új magyar csúcsot is felállított. 1929-ben a legnagyobb esemény: a női szakág létrehozása. Első tagjai a TF-et végző testnevelő tanárok voltak: Kovácshegyi nővérek, Lukács Éva, Nadányi Ágnes - edzőnek pedig Dobler Antalt szerződtették. Az első szárny- próbálgatások után szép eredménynek számított, amikor Nadányi Ágnes 37,17-es diszkoszvető rekordja megszületett. Mintegy másfél évtizedig nem tudták megjavítani! Az első női atlétabajnok természetesen Nadányi Ágnes volt. A férfiaknál viszont szűkebb évek következtek, az egyesület nem rendelkezett olyan anyagi erőforrásokkal, amelyekkel élversenyzők boldogulását segíthette volna. 1934-ben azért volt egy szép bajnoki siker: a hármasugró Somló Lajos 14,38 métert ugorva bajnok lett, és ezzel jogot szerzett a torinói Európa-bajnokságon való indulásra - de sajnos sérülése ott nagyon akadályozta. Hosszú szünet után Selmeczi József személyében újabb FTC-s atléta került a csúcstartók táborába -1941, 1942-ben bajnokságot is nyert a 10 km-es gyalogló számban - és megjavította az 1 órás gyaloglás csúcsát is. Tordai Gyula magasugró bajnoki címe és Jánosi Rezső 10 km-es gyaloglásban elért aranyérme zárta ezt a korszakot. 1945 után a mostoha szerelésellátottság szinte teljesen megbénította az egykor szép napokat megélt szakosztály életét. A gyenge eredmények és az élmezőnytől való leszakadás jellemezték az FTC atlétikai életét 1945—49-ben. 1951-től az atlétikai szakemberek - Kalovits István, Németh Béla nagy erőfeszítéseket tettek, hogy a Kinizsi-atléták ismét az élvonalba kerüljenek. Nagy létszámú gárdával dolgoztak, de egy-két jobb eredménytől eltekintve ez kevéssé sikerült. Talán a szakosztály legnagyobb sikerét az jelentette, hogy válogatott versenyzőket neveltek ki a távolugró Juhász Ilona és a hármasugró Németh Róbert személyében. 1957 után elsősorban ifjúsági atléták szerepeltek eredményesen. Az egyetlen atléta, aki nemzetközi versenyeken is megállta helyét, ebből az ifjúsági gárdából került az élvonalba. Simon Attila a 3000 m- es akadályfutásban és a mezei bajnokságokon szerzett szép győzelmeket. Az 1962-es Eb- n ötödik volt, és kijutott a tokiói olimpiára is. 1965-ig még az élvonalban tartotta magát a szakosztály, de a sok nehézség, elsősorban a pálya problémák hatására szembetűnő hanyatlás következett be. Az FTC elnöksége az 1970-es közgyűlésen bejelentette, hogy a szakosztály működését ideiglenesen beszünteti. Négyéves szünet után - szerződtetett versenyzőkkel - a népligeti Fradi-pályán ismét beindult az atlétaélet. Az “újkori” bajnokok listáját Gresa Lajos 1975-ben indította be, aki egy évtized után nyert a Fradinak aranyat. Nem is
