Fradi újság (1998)

1998 / 5. szám

1 12 FRADI ÚJSÁG KÉZILABDA - férfi Az FTC férfi nagypályás csapata 1944-ben kezdte a játék űzését, in­kább kedvtelésből, mint versenysze­rűen. Azután 1945 nyarán is alakul­gatott a gárda. Alakulgatott és ennek megfelelően az eredmények is szeré­nyek voltak. Az osztályozó mérkőzé­sekre benevezett FTC sorra veszítette el mérkőzéseit - valamennyit! A régi Fradinak tehát nem volt számottevő kézilabdagárdája. így csak az ÉDOSZ- korszaktól számíthatjuk születését. Az FTC-t 1950 februárjában ünne­pi közgyűlésen hivatalosan is átvette az ÉDOSZ. Ebben az időben volt az ÉDOSZ-nak egy nagypályás csapata, amely szintén az első osztályban sze­repelt, igaz, a tavaszi idény végén a 13. helyen állt. Ősszel a két ÉDOSZ- csapat mérkőzésén nagy meglepetés született: szeptember 4-én a Forinyák utcában az ÉDOSZ 8—5-re legyőzte a jobb erőkből álló ÉDOSZ Kalászt. Az érdekesség kedvéért feljegyezzük a két csapat összeállítását, hiszen be­lőlük „verbuválták” a későbbi Kinizsi­csapatot... ÉDOSZ: Beniczky—Nyúl, Wéber I, Molnár, Surányi, Purgai—Gundin- ger—Magyar, Kapás, Wéber II, Tor- mássi. Cs.: Vajda. É. Kalász: Vereczkei—FTegedűs, Flidas I, Jaczulák, Keszthelyi, Hor­váth—Kiss, Hidas II, Csontos, Benda, Pálinkás. Gólszerzők: Magyar 5, Gundinger, Kapás, Wéber II, ill. Hidas II2, Cson­tos, Benda, Pálinkás. Az ÉDOSZ-t ez a győzelem sem mentette meg a kieséstől. Az első osztályban való szereplés érdekében 1951-ben az azonos szakszervezet­hez tartozó két gárda egybeolvadt, így a januárban induló terembajnoksá­gon előbb ÉDOSZ Kalász, majd feb­ruár 4-től Kinizsi Kalász néven sze­repelt a csapat. Az 1951-es nagypá­lyás bajnokság rajtjánál - március 25-én már Bp. Kinizsi néven futott ki a legénység. Az összevonás után első győzel­müket április 1-jén a Fáy utcában aratták játékosaink: Bp. Kinizsi-Bp. Építők 5-4. A gólokat Csontos 2, Ka­pás 2 és Jaczulák szerezte. A bajnokság végén a Kinizsi a 7. helyen végzett a csoportjában, ezzel egyébként nem került az országos döntőbe, a bajnoksá­got ugyanis területi rendszerben bonyolították le. Amíg a ferencvárosiak nagy­pályán szerepeltek, ilyen ered­ményeket értek el: 1952-ben 10. hely, 1953-ban 6. hely, 1954-ben 8. hely, 1955-ben 8. hely, 1956-ban 7. hely, 1957-ben 9. hely. A nagypályás csapat a bajnoki mérkőzéseknél jóval nagyobb siker­rel szerepelt az MNK-ban. Kétszer is a döntőbe jutott, igaz, mindkétszer „csak" ezüstérmes lett. A nagypályás korszakot zárjuk le a két MNK-döntő résztvevőinek a megörökítésével: 1954. augusztus 28. Üllői út: Cse­peli Vasas-Bp. Kinizsi: 12-9. G: Tor- mássi 2, Selmeczy 2, Rimóczi, Pálin­kás, Nád, Skultéty, Csontos. Kinizsi: Kele—Kiss, Jaczulák, Nád, Skultéty— Rimóczi-Tormássi, Selmeczy, Cson­tos, Fiedler, Hambergen Csere: Be- niczki, Pálinkás. Edző: Gyöngyösi Kálmán. 1955. augusztus 20. Nép­stadion: Vasas-Kinizsi 11-5 G: Som, Skultéty, Halmos, Tormássi, Jaczulák. Kinizsi: Strucska-Köntös, Som, Berendi, Skultéty—Halmos— Tormássi, Jaczulák, Dékán, Selmec- zi, Hamberger. Cs: Beniczky, Vágvöl- gyi, Rimóczi. Edző: Magyar Ferenc. A kispályás bajnokságot 1951- ben írták ki először Magyarországon. Az első bajnokságban egyesületünk még nem nevezett csapatot, 1952- ben azonban az indulók között olvas­hattuk a Bp. Kinizsi nevét is. Az első kispályás bajnoki mérkőzésünket március 23-án az Üllői úton az Illat­szer csapata ellen kellett volna leját­szani, de a mérkőzés elmaradt, mert az Illatszer csapata a várakozási időn túl érkezett, a játékvezető pedig más beosztása miatt a mérkőzést már nem tudta levezetni. Később a találkozó két pontját O-O-ás eredménnyel a Ki­nizsi kapta. A játék nélküli győztes rajt után március 30-án a Fáy utcá­ban ténylegesen is lejátszotta első bajnoki találkozóját csapatunk: Bp. Építők-Bp. Kinizsi 10-8. Su­rányi 3, Benda 3, Nemetz, Tormási II. A Kinizsi összeállítása ez volt: Hor­váth II—Benda, Purgai, Ignatkó—Tö­rök, Surányi, Nemetz. Cs: Tormási II. Az első, játéktéren elért győzelem­re április 20-ig kellett várni, ekkor az Üllői úton: Bp. Kinizsi-Csepeli Va­sas 24-6! G: Tormási II 7, Benda 6, Góré 4, Lehel 3, Purgai 3, Ignatkó. A győztes csapat: Horváth II—Benda, Tormási II, Lehel, Góré, Purgai, Ig­natkó. A kispályás kézilabdázók vereség­gel fejezték be a csoportmérkőzése­ket, így nem jutottak az országos döntőbe. A bajnokság krónikájához tartozik a kis- és a nagypálya közötti rendszertelen állapot miatt kialakult furcsa helyzet. Volt, hogy egy játékos délelőtt a nagypályán, délután a kis­pályán küzdött csapata sikeréért... A kispályás csapat első sikere 1955-ben következett be, amikor a gárda a második helyen végzett! A klub történetének első kézilabda ezüstjét ők szerezték: Kele, Dékán, Bodnár, Som, Halmos, Berendi, Vág- völgyi, Nád, Jaczulák, Csontos, Tö­rök, Horváth, Tormássi, Nemesi, Skultéty, Kálnai. Az edző Mayer Mik­lós volt. És Mayer volt az edző egy év múl­va is, amikor a csapat bajnokságot ityert! Méghozzá nem is akárho­gyan... Az országos döntőben a Vö­rös Meteor volt az ellenfél. A mérkő­zést 1956. október 21-én botrányos körülmények között lejátszották, a Meteor játékvezetői műhibával 11­10-re nyert ugyan, de a mieink a mér­kőzést azonnal megóvták. Az óvást elfogadták, a mérkőzés eredményét megsemmisítették, újrajátszást ren­deltek el. A kitört forradalom miatt er­re nem kerülhetett sor. Hosszas vita után 1957 tavaszán mindkét csapat tagjai megkapták a bajnoki aranyér­meket... 1957-től megszűnt az országos bajnoki döntők rendszere, az I. osz­tályú bajnokságot ettől az időtől egy­ségesen oda-vissza alapon játszot­ták. Az FTC kezdetben a dobogós he­lyeken végzett - 1957-ben második, 1958-ban és 1962-ben harmadik volt. 1960-ben ha az FTC az utolsó meccsen csak 1 pontot szerez, akkor a Fradi a bajnok, mert a négyes holt­verseny esetén a mieinknek volt a legjobb gólaránya. A Spari győzött - így ők lettek a bajnokok, az FTC pe­dig a negyedik... De 1963-tól hete­dik, nyolcadik és 1966-ban 12. he­lyezés - kiesés! Négy év a második vonalban: 1967 NB II: 2. hely, 1968 és 1969: harmadik hely (NB I B), majd 1970-ben bajnokavatás - felju­tás az élvonalba! Jegyezzük meg azok nevét, akiknek mindez köszönhető volt: Gulyás, Havasi, incze, Ivanics, Juhász, Konkoly, Lettner, Liebe, Mi- kus, Osztóik, Reisz, Schmickl, Skou- mál, Szilágyi, Tátrai. Az edző Dékán Rezső volt. A hetvenes évek még nem hoztak világrengető nagy eredményeket, de 1980-ra már ezüstérmes lett a Hor­váth István edző által kialakított gár­da. ez a férfi kézilabda-krónikánk utolsó éremszerző, sikeres gárdája: Lettner, Hoffmann, Csizmadia, Bor- dács, Fodor, Homor, Kovács M., Mi- kus, Roczó, Tenke, Szilágyi, Szaba- dics, Végvári, Fritz. A sikergárda már nem sokat játszott együtt. Olyan nagy egyéniségek hagyták abba vagy tá­voztak el, mint a világválogatott Szi­lágyi, a sokszoros válogatott Szaba­díts, Tenke, Kovács, Lettner, Hoff­mann. Fodor János ekkor még har­colt színeinkért, sőt a nemzeti színe­kért. 1980-ban ott volt a moszkvai olimpián és ő is nagy részt vállalt a 4. helyből. 1986-ban pedig majdnem felkerült az FTC világbajnokainak márványtáblájára... A magyar válo­gatott tagjaként vb-döntőt játszott, és a klub történetének egyetlen ilyen ezüstjét hozta az Üllői útra! Később Svájcba szerződött - a ferencvárosi gárda pedig egyre gyengülve, sze­rény szereplésével már kevés örömet nyújtott. A férfi szakosztály 1995-ben meg­szűnt. KÉZILABDA - női Az FTC női kézilabdasportja ÉDOSZ néven indult! 1950-ben a nagypályás csapat az NB II Északi csoportjában az utolsó lett... Az új­jászervezett gárda 1952-ben - Bp. Kinizsi néven - már a 4. helyen vég­zett. Ugyanilyen helyezést értek el 1953-ban és 1954-ben is. 1955 - a legsikeresebb éve volt nagypályás lá­nyainknak. A Kinizsi a Nyugati cso­portban a 2. helyen végzett és ezzel az eredménnyel bekerült az országos bajnokság döntőjébe és ott a 3. he­lyet szerezték meg. Az MNK-döntő- ben pedig legyőzték a bajnok Bp. Vö­rös Lobogót, kupagyőztesek lettek! 1955. augusztus 20. Népstadi­ont!): Bp. Kinizsi-Bp. Vörös Lobogó 7-6! Gólszerzők: Sóthy 4, Lászlófiné 2, Gróf. A kupagyőztes csapat: Wolfné— Zsákainé, Bende, Jászberényi, Sza- bó—Gilliané—Bognár, Lászlófiné, Sóthy, Mázsár. Az edző Váradi Andor volt. 1957 bajnoki ezüst, 1958 bronz, 1959 negyedik hely. Ez volt az utolsó nagypályás bajnokság, 1960-tól a Szövetség határozata szerint csak kispályás bajnokságokat rendeztek. * A kialakulóban lévő kispályás csapat 1950-ben - II. osztályú beso­rolással - próbálgatta erejét, egyelő­re csak teremmérkőzéseken. 1951 sem hozott változást - az első kispá­lyás bajnokság mezőnyéből még hi­ányzott a Kinizsi. Ugyanúgy mint a férfiak, a hölgyek is 1952-ben kezd­ték a kispályás bajnokságot. Az első Mag™ Külkereskedelmi Bank Az értékmutató

Next

/
Oldalképek
Tartalom