Fradi újság (1998)
1998 / 6. szám
13 FRADI ÚJSÁG KRÓNIKÁBÓL™ akármilyent - sporttörténetit! A fedettpályás 600 m-es síkfutást 6.60-as idővel nyerte - ez egyben az FTC történetében az első fedettpályás atlétikai aranyérem. Gresa rövidtávon, Golács Miklós 10 000 m-en volt bajnokunk. A hetvenes évek ferencvárosi bajnokai döntően a váltókban szerepeltek, kivétel Deák Nagy Imre és Hrenek János, akik 1500 m-es síkfutásban is aranyérmesek voltak. A hölgyversenyzők is szépen szaporították bajnoki címeinket. A súlylökő Armuth Edit háromszor is első volt! A női csapatokban, váltókban Völgyi Zsuzsa, Fessler Zsuzsa, Pólya Éva, Pomázi Éva remekelt. Ők egyébként az FTC első hölgy csapatbajnokai (1977). A kilencvenes évekre az FTC-dobóhölgyek lettek az uralkodók. Zsigmond Kinga hat bajnoki címe a Fradi atlétikai történetében egyedülálló a női versenyzők között. Személyében az első olyan ferencvárosi atlétahölgyet is tisztelhetjük, aki színeinkből olimpián vett részt! (1992) A legújabb kor bajnokai: Preisinger Ágnes, Szabó Nikolett, Antal Katalin, Gránitz Andrea - sikeredzőjük pedig a dobóiskola kiválósága: Széles Lajos mesteredző. EVEZÉS A szakosztály hivatalosan 1910-ben alakult, de ezt megelőzően már évek óta evezőstúrákat szerveztek a korabeli fradisták. Elsősorban a vadvízi evezést művelték és 1912-ben például a 34 tag 12 007 km-t evezett. Az újpesti Népszigeten volt a szakosztály első otthona, az első háziversenyt is ott tartották. A családias légkör, a napoz- gatásos túrázás a többi szakosztályok sportolóinak meghívása voltak a jellemzői az első éveknek. Az evezősélet újabb fordulata a húszas évek elejére esik, amikor már a verseny- szerű sportolást is ápolták, elsősorban ifjúsági szinten. 1922-ben a Nagy-regatta újonc négyesében a ferencvárosi fiatalok haladtak át elsőként a célvonalon (Wolschütz, Perl, Oláh, Varga, korm.: Zoltán). Természetesen a túraevezés volt a fő szám. 1925- ben a ferencvárosiak 54 091 km-t eveztek és ezzel elnyerték a MESZ zászlódíját. Egy évtized múlva már 57 530 km volt a teljesített táv... A tagság létszáma ekkor már 118 főből állt, akik ösz- szesen 4183 vízreszállást produkáltak. A 118 tagból az egyik különösen nagy bravúrt hajtott végre: Szabó Gyula nyerte az 1934. évi egypárevezős magyar bajnokságot. Az FTC első evezős bajnoka a klubtól aranykoszorús díszjelvényt is kapott! Ami a hajók létszámát illeti: 39 db állt a fradisták rendelkezésére. Csak sajnos a hajók 1935-től fedél nélkül maradtak. Az 1936-os évkönyvben erről így írtak: “Szinte megoldhatatlannak látszó nehézségek elé került az evezős szakosztály. A székesfőváros az Óbuda kivezető országút építésével kapcsolatban az evezősház területének bérletét felmondotta és elrendelte, hogy evezőseink annyi szeretettel, ízléssel szinte tökéletesen felszerelt kis sporttelepe lebontassék.” A szakosztály vezetősége és tagsága azonban nem esett pánikba, kijárták a Főváros támogatását és telket kaptak a pesti Duna-parton, a Latorca utcánál. Az új FTC evezősház 1938-ra elkészült-a tagok is sokat dolgoztak rajta - és ünnepélyes átadásra került. Szendy Károly Budapest főpolgármestere adta át az új otthont, de a csónakházban rendezett díszülésen Usetty Béla dr. és a társegyesületek képviselői is üdvözölték az új hajlékhoz jutott FTC-t. Az ünnepség a Himnusz eléneklé- sével zárult (1938. szeptember 10.). Az első Latorca utcai bajnokok a kormányos négyesekből kerültek ki. Az időpont: 1943. július 24. A helyszín: a csepeli Du- na-ág volt. A fradisták végig vezettek és egy hajóhosszal nyerték a bajnoki címet. A győztes legénység: Márton, Kamarás, Nádas, Szunyogh, korm.: Szvancsok. 1944-ben folytatódtak a sikerek: öt számban is ferencvárosi bajnokokat avattak! Ebben az évben először nyert nyolcasban ferencvárosi hajó... “1000 m-nél a Hungária és az FTC hajó együtt halad. Onnan az FTC elhúz és mintegy másfél hosszal vezet. 1800 m-nél mindkét csapat pompásan hajrázik, de a különbség nem csökken a két legénység között." A háború után az első FTC evezős bajnoki címet Bazsár— Sándor kormányos nélküli kétevezős egységben értékel. Az 1948-as év nevezetessége, hogy Nádas Tibor személyében ferencvárosi evezős is kiküldetést nyer a londoni olimpiára. A kormányos négyes tagjaként negyedik helyezéssel tért haza. 1949. június 26-án az FTC a klub 50. születésnapja alkalmából jubileumi evezősversenyt rendezett az Árpád- híd és Margit-híd között. A nagyszámú közönség szép versenyeket láthatott, de sajnos ekkor ferencvárosi elsőség nem született. 1950-ben egy hölgyversenyzőnk - Sólyomné írt sporttörténelmet. A magyar bajnokságon mindössze két kétpárevezős indult: az egyikben a Vasaslányok, a másikban a Sólyomné (ÉDOSZ)-Sznákné (Ganz Hajó). A két evezősnő a bajnokságra hozta össze a versenyegyesülést és győzelmük az utolsó száz méteren született meg. így a Fradinak Sólyomné személyében női evezősbajnoka is létezik. 1951. nyarán a Bp. Dózsa és a Bp. Kinizsi evezősversenyén is győzött a kormányos négyes, sőt Fok Imre az egyesben is első volt. A helsinki olimpiára immár négy evezőst is neveztek a klub színeiből: Sándor István, Nádas Tibor, Riheczky Rezső, Márton László. 1953-tól új sportemberek erősítették a szép eredményekre hivatott szakosztályét. Az eredmények egyre örömtelibbek lettek, akár egyszerű versenyekről, akár a rangos bajnoki összecsapásokról volt is szó. Egy évtized alatt 44 magyar bajnoki címet nyertek az egyesület evezősei! (7 első, 7 második, 3 harmadik hely) A kormányos nélküli négyest pedig azzal tüntették ki, hogy a római olimpián ők indultak hazánk színeiben (Sátori, Zsitnik, Sarlós, Kiss). Az 1961-es magyar bajnokságon az FTC nyolcasa azzal keltett nagy feltűnést, hogy két hajóhosszal(!) legyőzték nagy ellenfelüket, a Meteor hajóját. Az országos sportversenyt is a fradisták nyerték: 1. FTC 84 pont, 2. Vasas 64 pont... 1962-ben a Budapest-baj- nokságot - majd egy évtizednyi szünet után - a Margitsziget mellett rendezték. Három célba érkező ferencvárosi hajónak is tapsolhatott a szépszámú publikum. A Malina-Zorkóczy kétpárevezős, a Sarlós, Kávay (korm.: Latinovits) kormányos kettős és a kormányos nélküli négyes - Gira, Dávid, Szentkereszti, Csulyák - nyert Budapest bajnoki címet. A fiatalok jó szereplése az országos bajnokságon is folytatódott. A legnagyobb bravúrt Zorkóczy Károly aratta, aki ifjúsági versenyző létére nyerte a férfi egyes magyar bajnokságot! A kétpárevezősben is biztosan nyert a Fradi két fiatalja: Zorkóczy és Maiina. A fradisták ebben az évben összesen nyolc magyar bajnoki címet nyertek - ők vezették az országos ranglistát! A sikerévek csúcspontja 1967 volt, amikor a szakosztály fölényesen, 82 ponttal nőtt a magyar evezőstársadalom fölé. Es következett a mexikói olimpia - evezőseink ezüstolimpiája! Sarlós György társaival remekelt... “Ezüstérem, evezésben! Minden érem egyformán értékes, de kormányos nélküli négyesünk második helye ezen az olimpián mégis többet jelent, mint ezüstérem egy nagy világversenyen. Olimpián ilyent még soha nem ért el magyar hajó! Kerek húsz évet kellett várni, hogy a londoni bronzérmesek után újabb érmes hajó legénységét üdvözöljük: Melis Antalt, Csermely Józsefet, Sarlós Györgyöt és Melis Zoltánt. A ferencvárosi Sarlós György a korelnök, aki Csermely Józseffel már világbajnoki negyedik, sőt Európa-bajnoki ezüstérmes is volt. De bizonyára az olimpiai döntő napja lesz életük legszebb emléke...” A hetvenes évekbeli visszaesés után a nyolcvanas évek ismét hoztak jónéhány ferencvárosi bajnoki elsőséget. A kormányos nélküli négyes Vavra, Pintér, Strochmayer, Kiss, majd 1984-ben a nyolcas győzelme okozott örömet. És még egy költözés: a Latorca utcai csónakházból a pest- erzsébeti Duna- ághoz költöztek az evezősök, régi otthonuk a kajakosoké maradt. A szakosztály utolsó bajnoki címeit a könnyűsúlyú négyes és nyolcas egységek érték el. Az FTC evezős-szakosztály megszűnésének az időpontja: 1988. december 31. TECHEM Kft.
