Fradi újság (1998)

1998 / 3. szám

8 FRADI ÚJSÁG A legszebb ajándék az lenne... M indent el lehet mon­dani Schultz Leventé­ről, csak azt nem, hogy idén ő a szeren­cse fia. A fiatal középpályás végig­küszködött egy kiadós téli alapo­zást, a szakmai stáb és a szurkolók hada úgy vélte, tavasszal a kezdő­csapatban is rendszeresen helyet kaphat. Erre az utolsó héten az utolsó előkészületi mérkőzés utolsó per­cében - eleinte még sokkal súlyo­sabbnak tűnő - sérülést szenve­dett.- Pechem volt - fogalmazta meg a lényeget. - A Komárom el­len játszottunk a hátsó Üllői úti pá­lyán, mikor az egykori fradista, Szenes Sanyi egy összecsapásnál belülről rálépett a támaszkodó lá­bamra. Továbbvittem ugyan a lab­dát, de a következő lépésnél érez­tem, nagy a baj. Iszonyú fájdalom hasított a bokámba.- Többen is azt hitték, nem úszód meg, egészen biztos kés alá kell feküdnöd.- Magam is megijedtem. Bod­nár gyúró vitt be ultrahangra, majd a Sportkórházban Berkes doktor vizsgált meg tüzetesen. Hatalmas megkönnyebbülés lett úrrá rajtam, amikor közölte döntését, nincs szükség műtéti beavatkozásra.- Hogyan gyógyítgattad a lá­bad?- Egy hétre sínbe tették, majd következtek a lézeres és fizikoterá­piás kezelések. Jó néhány kilomé­tert pedáloztam a szobabiciklin, és rengeteg úsztam. Március második hetében már elkezdhettem az edzéseket is.- Tudod pótolni a kiesést?- Szerencse a szerencsétlen­ségben, hogy a felkészülés leg­végső szakaszában sérültem meg, így az erőállapotom nem romolha­tott sokat. Ha mondjuk január vé­gén vagy február elején dőlök ki a csatasorból, jócskán lenne lema­radásom. így viszont reményked­hetek, hogy a Vasas elleni bajnoki­ra már utolérem önmagam. Azt ígérték, hogy három heti intenzív munka után ismét teljes értékű le­hetek.- Már csak azért is, mert ugye március 22-én ünnepied a szüle­tésnapodat.- Igen, akkor töltöm be a 21. életévemet. A legszebb ajándék az lenne számomra, ha győztesen hagynánk el a játékteret, és itt szándékosan többes szám első személyben fogalmaztam.- Végül is az edzőmeccsek többségén a kezdő tizenegyben juthattál szóhoz...- Nagyon bízom benne, hogy visszakerülök a csapatba. Bár egy­előre annak is örülnék, ha a csere­padra leülhetek.- A bajnoki rajt lényében véle­ményed szerint meddig juthat el idén a Fradi?- A Siófok elleni vereség csak kisiklás volt. Ha a vetélytársakat, így most a Vasast is megverjük, mindenképpen dobogón végzünk, és az aranyéremre sem vagyunk esélytelenek. Levente! Isten éltessen sokáig!- Kösz! (n. gy.) JUTALOM A NAP VÉGÉN Március 12-e óta immáron Dragoner Attila, a Ferencváros vá­logatott középhátvédje is a büszke édesapák táborához tartozik. Aznap este 10 óra 20 perckor a szülőszobában felsírt Dragoner Dávid Philip, aki 3 kiló 65 dekával, 59 centisen jött a világra.- Lipcsei Petit nemrég ünnepeltük. Engedd meg, hogy neked is gratuláljunk!- Köszönöm szépen.- A két keresztneve közül Dávidnak vagy inkább Philipnek fogjátok hívni a kicsit?- Már az első ultrahangos vizsgálatkor megtudtuk, hogy fiút várunk. Klárival, a feleségemmel egyszerűen nem tudtunk dön­teni a két név között, ő a Dávidra voksolt, én pedig a Philipet szeretem jobban. Valószínűleg otthon Philipnek szólítjuk majd.- Hogyan viselte Klári az áldott állapotot?- Az utolsó időszak már nagyon nehéz volt, éjszakákon át alig tudott aludni, mindig felkelt a fájdalomtól. Kétnaponta járt kü­lönböző vizsgálatokra.- Ha jól tudom, a szülés március 2-ára volt kiírva. Volt egy kis hosszabbítás...- Igen, Klári már 42. hetes terhes volt, amikor 11 -én szólt az orvos, hogy vigyük be a cuccokat a kórházba, mert szülni fo­gunk. Az az igazság, hogy mivel elég nagy a baba, meg kellett várni, míg helyes irányba fordul. Ezért volt ez a 10 napos kése­delem. No, de ez legyen a legnagyobb baj.- Te is bementéi a szülőszobába?- Bemenni bementem, ám idő előtt ki is jöttem. Bevallom őszintén, nem bírom az ilyesmit. A végkifejletet már a folyosón vártam meg. Persze, ott meg sokkal jobban izgul az ember.- Ugye, ti sem álltok le egy gyereknél?- Szeretnénk még egy kislányt is, de hogy mikor, azt még nem határoztuk el. Jusson elegendő időnk arra, hogy beletanul­juk a szülők szerepébe.- A srácnak már most kifejezetten jók a fizikai adottságai. Fut­ballista lesz ő is?- Nem bánnám. Édesapám is jó labdarúgó volt, nem lenne jó, ha megszakadna a családi hagyo­mány. Ahogy elné­zem srácot, ő is ma­gasra nő majd.- És mikor veszed meg neki az első lab­dát?- Már megvan a lasztija! Gondolom, azért az még nem derült ki, ballábas lesz-e, vagy a jobb...- Bőven van még ideje. De addig is, legyen szeme előtt az a labda. így talán könnyebben szereti Az újdonsült apa, Dragoner Attila meg. nasz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom