Fradi újság (1998)
1998 / 6. szám
15 FRADI ÚJSÁG Lelátó: nem kilátástalan! A mindig snájdig bajnokságszervező, Csiki Károly aligha hitte volna, hogy valamikor is közvetlen kollégájának nevezhet vezérszurkolókat, akik nap mint nap hivatali munkaidőben battyognak be a szövetség székházába, s egyebek között papírmunkát végeznek, pedig ez immár néhány hete valóság: Kovács Attila MLSZ-el- nök kezdeményezésére a szövetség szurkolói koordinációs irodát grün- dolt, melyben a három irodista, a Fradi, az Újpest és a Kispest - egymással kibékíthetetlen ellentétben álló szurkolótáborok - vezérszurkolója koordinál az ország táboraival. Az iroda vizsgamunkája az osztrák-magyar meccs volt, a fut- ballszövetség ezer ingyenjegyet osztott szét (nyolcezer igénylő között), kerített huszonnégy buszt, s láss csodát, az ország minden részéből érkezők a kulturált drukkolás iskolapéldáját mutatták be, miközben Bicskei csapata bevette Bécsnek büszke várát. A sportág történetében Magyarországon először készítettek a nemzeti tizenegy számára transzparenst (Nemzeti Gárda felirattal), s a magyar szurkolók példásan sportszerű viselkedéséről még a magyar inváziótól rettegő osztrák sajtó is elismeréssel szólt. „A meccs után, amikor a parkolóban gyülekeztünk, még Kovács Attila elnök is felkeresett bennünket, s gratulált nekünk - mondja Szilágyi György, a Ferencváros baráti körének elnöke, az iroda vezetője. - Hál' Istennek, be tudtuk bizonyítani, ha odafigyelnek a szurkolókra, akkor nincs balhé, rendbontás, a magyar drukker is képes kulturáltan biztatni a csapatot. Talán nem túlzóm el, ha az! állítom: a fiúk erejét megsokszorozta a közönség magatartása, buzdítása.” Erre persze mondhatnánk, könnyű ott és akkor sportszerűen s kulturáltan szurkolni, ahol és amikor így játszik a nemzeti válogatott, de a magyar pályák nézőterein nem a bécsi példa az általános. „A balhék többsége - állítja Gyimesi Kende, az iroda újpesti munkatársa - abból ered, hogy a klubok, a rendezőgárdák, és sok esetben a rendőrség sem foglalkozik megfelelően a szurkolókkal, sok helyütt még nem vették tudomásul, hogy megváltozott a lelátók ösz- szetétele, s a szervezett szurkolói csoportosulásokkal másként kell bánni, mint a magányosokkal. Újpesten például a nézők háromnegyede szervezett. S önmagában édeskevés csupán megszorító intézkedéseket hozni, ettől még nem lesz tökéletes a rend a pályákon. Az MLSZ-nek éppen az volt a célja az iroda létrehozásával, hogy legyen a szurkolóknak egy szócsöve, s viszont, a szövetség kéréseit, reakcióit tolmácsolni lehessen a lelátón ülőknek. Nem csak szankciók foganatosításával lehet azt elérni, hogy ne dobj követ az ellenfél kapusának fejéhez, a célunk éppen az, hogy egy új kultúrát honosítsunk meg Magyarországon.” Szilágyi György elmondta, javasolták például az MLSZ-ben, hogy engedélyezzék a pályákon a sör forgalmazását, sokkal kevesebb részeg lenne a nézőtéren, ha nem tiltanák. „Olaszországban például államilag engedélyezett görögtüzeket lehet gyújtani, hisz ez ma már a szurkolás része, de csak olyan pirotechnikai eszközöket lehet használni, amelyekre a hatóságok áldásukat adják." a kérdésre, hogy terveznek-e hasonló, szurkoljunk együtt a nemzeti csapatért akciót a májusi, Paraguay elleni mérkőzésen, az irodafőnök egyértelmű igennel válaszolt, de a banzáj mérete attól is függ, hol, melyik stadionban rendezi a szövetség a találkozót. B. K. (Kurír) Szoutun fiúmról... Takács I. Géza a Ferencváros hajdani híres válogatott védőjátékosa a Mari néni becenevet még a húszas években a szurkolóktól kapta. Pontosabban egy szurkoló a melegítéshez kivonult játékosok között meglátta a bő, térdig érő új nadrágjában a Fradi szigorú hátvédjét és önkéntelenül így kiáltott fel: - Nézzék már olyan szoknyás futballistánk is van, aki úgy néz ki, mint „Mari néni”, az öregedő szakácsasszony... A név rajta maradt, sőt még ilyen fotómontázst is közöltek róla a Pesti Hírlapban ■/3 / f»; *S __________________________________ Re mélhetőleg az FTC-Kispest mostani áprilisi meccsén nem tör ránk ilyen mostoha időjárás... EjjY frsulisfii a Bakonyböl A budapesti szurkolók mindig nagy tisztelettel adóztak azon társaik előtt, akik vidékről, gyakran komoly távolságot megtéve jöttek el egy-egy mérkőzésre. Hiszen felutazni a fővárosba, vagy elmenni az ország másik végébe, nem kis próbatétel embernek és pénztárcának egyaránt. Mindig voltak, vannak és lesznek olyanok, akik vidékről járnak kedvenc csapatuk meccseire. Ki-ki lehetőségeihez mérten gyakrabban vagy ritkábban jön, ám mindig nyomon követi, mi történt a klub házatáján. Ezeknek az embereknek nagyon fontos a kapcsolattartás az egyesülettel. Veszprémben és tágabb környékén Fürdős Károly az FTC főszervezője. A nyáron tölti be hetvenegyedik életévét, de ma is fiatalokat megszégyenítő lelkesedéssel törődik azokkal a vidéki fradistákkal, akikkel kapcsolatban áll.- Veszprémben születtem, és aztán később itt is dolgoztam - mesélte. - Az iskoláimat Keszthelyen végeztem, és tízéves lehettem, amikor egy hírverő mérkőzésen először láttam játszani a Fradit. Ez meghatározó élmény volt számomra, és azután rendszeresen figyelemmel kísértem, mi történik a Ferencvárossal. A háborúból mint oly sok kortársa, ő sem maradhatott ki. Leventeként angol fogságba került, és a britek egészen Dániáig vitték a nemzetközi társaságot. Az angolok nem is lettek volna angolok, ha menet közben nem rendeznek egy futballtornát a foglyoknak. Hamburgban három ország „válogatottja" mérte össze erejét, és Fürdős Károly, aki gyerekkorában kapus szeretett volna lenni, a magyar együttes kapuját védte az olaszok ellen. Amikor hárított egy tizenegyest, az egyik őrtől „különdíjat" kapott: az angol egy doboz cigarettát adott neki. Hazatérve Várpalotán került közelebbi kapcsolatba a labdarúgással. Az üzemi bajnokságban kapusa, szertárosa, gondnoka volt a Ferencbánya nevű csapatnak, amely természetesen zöld-fehér szerelésben játszott.- Sokáig nem voltam abban a helyzetben, hogy fel tudjak járni Pestre a Fradi mérkőzéseire - emlékezett. - Amikor 1947-ben leszakadt a tribün, nem jutottam be a stadionba, kívül rekedtem, úgy voltam szemtanúja a történteknek. Később szoros kapcsolat alakult ki a Baráti Kör és közte, és társadalmi munkában tevékenykedett a veszprémi és a környékbeli fradisták érdekében. Amikor 1976-ban elhunyt Cseke József, a veszprémi főszervező, Fürdős Károly vette át a szerepét. Azóta ő gondoskodik arról a néhány ezer szurkolóról, aki a Baráti Kör révén is kötődik a Ferencvároshoz. A feladat sokrétű: a tagság szervezésén túl a tagdíjak begyűjtése, a szurkolók kívánságainak tolmácsolása az egyesület felé, a válasz továbbítása. Mint mondja, a vidéki fradisták igénylik a rendszeres kapcsolattartást a klubbal. Számukra nagyon fontosak ezek a szálak, hiszen ők másképp nem jutnak információkhoz, ferencvárosi ajándéktárgyakhoz stb. A megyében mintegy kétezer Baráti Kör-tag van. A főszervező szerint nem a minél nagyobb létszám a fontos, hanem a minőség. Vagyis az, hogy ezek az emberek valóban szorosan kötődjenek a Fradihoz. Ezért valamennyi ferencvárosi szakosztály életéről igyekszik tájékoztatni a szurkolókat. Különösen akkor kérdezik sokan a történekről, ha egy-egy csapatnál visszaesés tapasztalható. Munkáját már többször is elismerték a klubban, becses emlékként őrzi a kapott írásos dokumentumokat és ajándéktárgyakat. Amikor a legnagyobb sportélményéről kérdeztem, nem sokat gondolkodott a válaszon:-Az Üllői úti stadionban az Ózddal játszott a Fradi. A fiammal együtt sikerült bejutnunk a csapat öltözőjébe. Ott adtam át Nyilasi Tibinek egy Fradi-címeres hamutálat, és ő a mérkőzésen két góllal „köszönte” meg az ajándékot. Sokszor jöttem úgy meccsre, hogy éreztem: ma biztos nyerni fogunk, és az esetek többségében bejött a megérzésem. Fürdős Károly azon szerencsések közé tartozik, akiknek otthon nem voltak gondjai abból, hogy szeretik a Fradit, a futballt. Ahogy mondta: felesége sportkedvelő asszony, így soha nem jelentett problémát, ha ő meccsre vagy egyéb, ferencvárosi ügy miatt felutazott Budapestre, vagy labdarúgó-mérkőzést nézett a televízióban. A fia és az unokája is a Fradinak szurkol, a családi hagyomány tehát folytatódik.- Jelenleg Bakonyszentlászlón lakom, és az iskolában szervezünk egy amatőrcsapatot - magyarázta. - Engedélyt kértünk rá és nagy örömünkre meg is kaptuk, hogy Ba- konyszentlászlói Fradi Baráti Kör néven indulhassunk a hivatalos bajnokságban. A csapatnál mindenki tagja a Baráti Körnek, a játékosok éppúgy, mint a vezetők. Reméljük, egy kicsit mi is tudjuk majd öregbíteni a klub és a Baráti Kör hírnevét. M. S.
