Fradi újság (1997)

1997 ősz / 4. szám

i FRADI ÚJSÁG 11 több az aktív sportember. Mindnyá­junkat egy érzés hat most át, ismét naggyá tenni az FTC-tí" Nem kosarat, hanem gólt dobtak... 1926, január 31-én, vasárnap délelőtt a Nemzeti Torna Egylet Szentkirályi utcai helyiségében ün­nepélyes keretek között megkezdőd­tek az FTC által kiírt kosárlabda-kör­mérkőzések. Az FTC-nek kosárlab­da-szakosztálya ugyan nem volt, de főleg az atléták és vízilabdázók közül a téli hónapokban többen játszották az akkor újnak számító kosárlabda­játékot. Az FTC legjobbja a vízilab­dázók válogatott játékosa a kis Ke­serű II volt. A nyitómérkőzésen az FTC (Keserű, Szubota, Schöck, Lu­kács, Kevitzky) összeállítású csapata az MTE-t 20:5-re győzte le. Érdekes, hogy ekkor még nem „kosarat", ha­nem „gólt" dobtak a játékosok... Az FTC góljaiból Keserű tizenhatot do­bott! Egy hét múlva a BEAC ellen már nem ment ilyen jól, a végered­mény 9:9 volt. A Fradi végül rosz- szabb gólaránya miatt a 2. helyen végzett. * A labdahoki-bajnokságot helyet­tesítő Ságody Ervin-emlékverseny mérkőzéseit szintén ekkor tartották. A legnagyobb meglepetést az FTC kitűnően szereplő csapata szolgál­tatta, csak a BKE-től szenvedett ve­reséget, az összes többi csapatot le­győzve a 2. helyen végzett. Az FTC csapatában szerepeltek: Lőrincz— Morvay, Ordódy—German-Hungler III, Flungler II, Farkas, Fluber. Egy perc, egy bajnokság Badó Raymond mindössze 1 per­cig birkózott és mivel villámgyőzel­me után nem volt több ellenfele, így nehézsúlyban megnyerte a Buda- pest-bajnokságot! * „Az Üllői úti sporttelep tornater­mét színültig megtöltő nagyon tem­peramentumos közönség előtt folyt le vasárnap este az FTC meghívásos bokszoló versenye. Kellemes feltű­nést keltettek az ízléses dresszben ringbe lépő FTC bokszolok: Széles, Marosi II, Kulcsár, Endre, Bauer, Csen key, Marosi I." Teniszbajnok: Baumgarten 1926. március 14-én váratlan si­kerrel fejeződött be a fedettpályás női teniszbajnokság: 1. Baumgarten Magdolna, 2. Gross Médy, 3. Herc- zog Magdolna. Mindhárman az FTC versenyzői voltak! A döntőben Baum­gartner kétszer 6:1-re győzött a baj­nokság kellemes meglepetése, Gross ellen. A ferencvárosiaknak még két második helyet is hozott ez a bajnokság. Férfi páros: 2. Darvai— Wahl, vegyes páros: Wahl-Baum- gartner. Zöld-fehérek a vörös salakon „ Weisz István, az FTC-pálya igaz­gatója, az idén új salakkal kísérlete­zik az Üllői úti pályán. Eddig nálunk minden pályán magyar szén közön­séges kazánsalakját használták sala­kozásra. Az FTC 1926-ban a jobban kiégett porosz kohósalakot használja a pálya újrasalakozására. Ez a salak­tégla vörös színű és nem olyan szemcsés, mint a magyar szén ka­zánsalakja. Állítólag az ilyen salak­pálya ruganyosabb, mint a másik. Hátránya azonban, hogy jobban kell gondozni, mert ha száraz, akkor job­ban porzik. Egy szezon tapasztalata majd megmutatja, hogy beválik-e a vörös salakú pálya. Élénk színe miatt mindenesetre jól hat a futó szemére." * Az FTC 27. közgyűlését az Üllői úti pálya tornatermében tartották. A jelölőbizottság által összeállított hi­vatalos listát közfelkiáltással, egy­hangúlag választották meg. Elnök: Gschwindt Ernő ügyvezető, alelnök: Mailinger Béla, alelnökök: Mattyók Aladár, Melly Béla, dr. Schneider Béla, dr. Springer Ferenc, dr. Szu- kováthy Imre, dr. Szigeti Imre, főtit­kár: Serf Egyed, titkárok: Bucsinszky Viktor, Kárpáti Béla, Schlosser Jó­zsef, főpénztáros: Demele Károly, pénztáros: Brunner Nándor. A közgyűlést társasvacsora kö­vette, amely a késő éjjeli órákig tar­tott. Az FTC-nek ekkor bár kétezernél is több tagja volt, mind sportolónak, mind pártolótagnak csak két ajánló tag aláírásával lehetett felvételre je­lentkezni! Zártkapus „pótmeccs”... 1926-ban a Fiúsvéti Torna-dön­tőbe az FTC és az MTK jutott. A meccs idő előtt véget ért: Braunt a Blummal elkövetett szabálytalansá­gért a bíró kiállította, közben Nádler is „összeveszett” az őt igazoltatni szándékozó rendőrökkel - a vége, az MTK levonulása volt. Ez ugye FTC- elsőséget jelentett - hiszen a levo­nuló csapat elveszíti a meccset. Az egész Franzstadt ünnepelt, a kávéhá­zak, kiskocsmák hangosak voltak a boldog fradistáktól. A következő na­pokban azonban kiderült, hogy az MTK-t csak részben találták hibás­nak, ezért a hiányzó 18 percet zárt kapuk mellett április 15-én le kellett játszani... A 18 perces „mérkőzés” 22 sza­badrúgással telt el! A kerítés mellett, a fákon ülő nézők nagy izgalommal nézték a pályán történteket. Aztán mindenki befelé nyomult, a kapukat kitárták és pillanatok alatt ezrek ro­hantak be a nézőtérre. Az FTC csa­pata pedig megköszönte az ünnep­lést és - elkezdte a napi edzést... A furcsa eset óta az FTC-nek az­óta ilyen „pótmeccse" szerencsére nem volt. A nagy érdeklődéssel várt 18 percet egyébként a Corvin film­gyár munkatársai rögzítették és na­pokig játszották a fővárosi mozik­ban... Az FTC volt az utolsó amatőr bajnok! Az Országos Bajnoki döntőt ezút­tal is megrendezték. Négy csapat ju­tott a döntőbe: FTC, Szegedi AK, Miskolci VSC, Nagykanizsai TE. A csapatok kieséses rendszerben ját­szottak. FTC-Szegedi AK 3-0. „Az FTC az első perctől fogva tudatában volt an­nak, hogy győzelme nem lehet kétes és azért nem is erőltette meg magát túlságosan. A harmadik gól után a vasárnapi döntőre való tekintettel teljesen lefékezett a csapat. ” A Mis­kolci VSC elleni döntő sem jelentett különös akadályt - unalmas játék folyt félidőnként két-két góllal. Az FTC 4-0-as győzelme jelentette a „hivatalos pecsétet” a bajnoki cím felé vezető úton. Mindez már a pro­fizmus hajnalán történt, egy hónap múlva már más szelek fújtak futball- életünkben... Tolvaj járt az FTC-nél! „Az Angliából hozatott elegáns dresszeket a tribünpadláson szárítot­ták és ebből eltűnt három darab. Eb­ből kettő érdekes körülmények kö­zött már meg is került. Egy Üllői úti zálogház előtt szorongatta egy kis fe­rencvárosi kölyök, mikor egy másik franzstadti fiú felismerte nála a dresz- szeket - szólt a rendőrnek, aki ez­után előállította a kis tolvajt. A tíz egyforma dresszből álló gar­nitúra azonban nem teljes, mert a ti­zedik még nem került elő, s addig az FTC nem használhatja a többit sem.” A nehéz gazdasági viszonyok kö­zött nem volt elhanyagolható kiadás egy újabb mezgarnitúra megrendelé­se. Sajnos, meg kellett tenni, mert a hiányzó mez nem került elő... „Az ő győzelmének mindenki örült...” Az atléták Bp. Bajnokságát az Ül­lői úti pályán 5000 főnyi közönség előtt rendezték. „Az FTC aréna vörös salakja tükörsimára hengerelve várta a versenyzőket, akik bizony nagyon kényszeredetten bújtak elő a tribün alól, hiszen a hűvös szél kevés jót ígért." Hajdú Sándor nem sokat tö­rődött az idővel és új csúcsot - 22 másodperc - futva biztosan győzött 200 méteren. „Hajdú győzelme tel­jesen megérdemelt volt az erős me­zőnyben és imponáló. Az ő győzel­mének mindenki örült, talán még az ellenfelei is, hiszen szimpatikus, ki­váló képességű atléta jutott szemé­lyében első Bp. bajnokságához." A másik Budapest-bajnokunk a súlylökő Forbáth Sándor volt. „For- báth utolsó dobásával - győzelme biztos tudatában, a közönség kitörő tapsa közben - hatalmas lendülettel vágja ki a golyót 14,20-ra. Pompás eredmény!" A teniszezőknél is Budapest-baj- nokság volt. Nagy FTC-sikernek szá­mított, hogy Baumgartner Magda megnyerte a női egyes Bp. Bajnok­ságot. Furmanék lemaradtak a vonatról... Az FTC 1926-os nyári portyáján hat mérkőzést játszott - a 3 győze­lem, 1 döntetlen mellett két vereség született. Az egyik vereség azonban mellbe vágta a hazai közvéleményt: Arminia-FTC 7-0! Magyarázatul a következő idézet szolgál: „Berlini mérkőzésünk után a csapat Hanno­verbe indult. Útközben a vonaton el­fogyasztott uzsonna után a stendali állomáson a büféhez leszállóit Hu­ber, Müller és Furmann. Minden jel­zés nélkül elindították a vonatot. A még lassú mozgásban lévő vonatra való felszállásban a vasúti személy­zet megakadályozta őket. Csapatunk déli 12 órakor nélkülük ért Hanno­verbe. " Mivel a mérkőzést fél 4-kor kezd­ték és addig Huberék nem érkeztek meg, a megmaradt 11 játékos alkotta a csapatot. Takács, Blum és Varga sérülten lépett pályára, a kapuban pedig Hungler ll-t állították... A mérkőzés közben a szükségkapus is megsérült! Az eredmény ezek után már érthető volt. A német-osztrák túra zárómérkő­zése már Pozsonyban volt. A Fradi 2-0-ra győzött a Pozsonyi válogatott ellen és a kritika dicsérte a zöld-fe­héreket. „Az FTC csapata végig kivá­ló játékot produkált. A több húzásra alapított kombinációs játék bemuta­tása tökéletesen sikerült a zöld-fehé- reknek. Emellett érdekes, hogy végig óriási lelkesedéssel, hatalmas tem­pót diktálva játszotta végig a mérkő­zést az FTC. Egyénileg alig lehet va­lakit is kiemelni, annyira egyöntetű­en jó volt a csapat minden embere." A szép játék, a szép győzelem egy korszak utolsó állomása volt. A nagy amatőr FTC ekkor és itt játszott utol­jára! A következő hónapokban Ma­gyarországon is bevezették a profiz­must, így jelentősen megváltoztak a hazai futballviszonyok. Az amatőr korszak (1901-1926) legtöbb bajnokságát, tizenkettőt, az MTK nyerte. Az FTC kilenc bajnok­sága is tiszteletet parancsoló, külö­nösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a világháborús évek mennyire szétszedték az FTC aranycsapatát. Az FTC a hazai vándordíjak (Ma­gyar Kupa, Ezüstlabda, Corinthian- vándordíj, Húsvéti serlegek) mellett több híres külföldi túra sikeres részt­vevőjeként is kitüntette magát és a labdarúgás népszerűsítésében hihe­tetlen propagandát fejtett ki. Az ered­mények tehát beváltották az alapítók álmát: nagy és híres lett az FTC csa­pata! Kocsis a Kálvária téren nyerte első bajnokságát 1926. július 4-én, vasárnap dél­után „a Márkus Emília park pompás területén szépszámú közönség előtt folytak le Magyarország bokszbaj­nokságai. A szabad levegő, a napsu­gár, a jó sör, meg a bokszizgalmak csalogatták ki a zöldbe a publiku­mot." A Fradi számára jól sikerült a nyitány, hiszen Kocsis Antal lég­súlyban megszerezte a bajnoki cí­met. Kocsis aranyérmén kívül még négy 3. helynek tapsolhattak a fe­rencvárosi szurkolók - a Józsefvá­rosban... Bronzérmes volt: Schmick József (légsúly), Széles János (ban- tamsúly), Rusovszky Károly (közép­súly), Zóka József (kisnehézsúly). A bajnokot a szurkolók temették el... „Ereje teljében váratlanul, orvul csapott le a halál Szabiár Péterre, a többszörös magyar gyalogló bajnok­ra és rekorderre. Minden előzetes betegség nélkül hazamenet lepte meg az utcán és végzett vele. Az erős atléta megtántorodott, összeesett és nem volt segítség. A sokat küzdött szív működése megbénult. Szabiár Péter 40 éves volt, váratlan halála fiatal feleségét tette özveggyé és két kis leánykáját árvává. Szabiár neve nem merülhet el a feledésbe, egy szép és nemes sportág hivatott és sok dicsőséget szerzett képviselője volt o, akinek a neve ott ragyog a magyar atlétika felejthetetlenjeinek aranykönyvében." A család tragédiáját, fájdalmát to­vább növelte az a szomorú tény, hogy a nagy nyomorban még annyi pénzük sem volt, hogy eltemettes- sék! Felhívás jelent meg a lapokban, hogy járuljon hozzá minden sportba­rát, aki csak teheti, a sokszoros ma­gyar bajnok eltemetéséhez. Természetesen az FTC is részt vállalt örökös bajnoka temetéséből. A Farkasréti temetőben több száz ember kísérte utolsó útjára Szabiár Pétert. A sírnál Mailinger Béla, az FTC ügyvezető alelnöke megható beszédben búcsúztatta a tragikus vé­get ért sportolót. FRADI TC? Nem - FERENCVÁROS! 1926. július 26-án - ezen a hétfői napon megalakult az FTC profi lab­darúgó-alakulata, a Ferencváros FC. A részvénytársasági alapon működő proficsapatnak nemcsak a pénzét volt nehéz összegyűjteni, hanem az

Next

/
Oldalképek
Tartalom