Fradi újság (1997)
1997 tavasz / 5. szám
7 FRADI ÚJSÁG Rákos 940, Hergéth 920, Molnár 919, Mocsinka 910, Szabó Gy. 829, Szabó S. 872. FTC-Szeged 6-2 Lovász 424, Juhász 449, Fehér 404, Szilassy 374, Tóthné 449, Ko- vácsné 462. Szeptember 29. Székesfehérvár: Videoton—FTC 0-2 G: Kuznyecov, Zavadszky Szeiler—Telek—Kuznyecov, Milo- vanovics, Limperger-Páling, Miriu- ta, Nyilas, Nagy N. - Zavadszky, Horváth Cs: Szűcs, Jagodics, Nicsenko A közönség vastapsa és üdvözlő kiáltásai köszöntötték a melegítéshez kifutó fradistákat. Hja, a Fradi továbbjutott az UEFA Kupában - és ezt még a fehérváriak is megtapsolták. Az első félóra kiegyenlített játékot hozott, majd a 30. perc már gólt is. Kuznyecov vagy 30 méterről - mondhatnánk úgy is a „tajgából" lőtte bombagólját. Félidőben a Fradi ezzel vezetett. A második játékrész kezdete viszont igen csak „csúszott" - tudjuk, tv-reklám is van a világon. Még megélhetjük azt is, hogy például az esetleges 11-est nem lőheti a játékos addig, amíg a reklám lement a tizenegyest megelőző fél percben... Ezen a Vidi—Fradi mérkőzésen nem volt még 11-es gyanús eset sem. Volt viszont még egy kései (84. perc) Fradi-gól, amelyet Zavadszky szerzett. Varga: - A Videoton az első félidőben erőteljesen támadott, játékosaim több egyéni hibát követtek el. Szerencsére Kuznyecov gólja a legjobbkor jött. A második félidőben már pontosabban futballoztunk, taktikusan, jól játszottunk, és újabb góllal biztosítottuk a szerintem megérdemelt győzelmünket. Október 2. Dunaszekcső: Duna- szekcső-FTC 1-0 MK Szeiler—Hrutka—Kuznyecov, Szűcs-Arany, Jagodics, Touati, Nagy N.-Horváth, Nicsenko, Zavadszky Cs: Haselbach, Telek, Miriuta Dunaszekcső 2500 lakosú Duna- parti városka. A meccsre kétezren voltak kíváncsiak! A pálya kb. Gellérthegy magasságban helyezkedik el, szőlőhegyek közötti göröngyös, eredeti füvű talajon. A mérkőzésre mindent építettek, szépítettek-de volt amit hiába terveztek. Egy nagy sörsátrat kívántak emelni - szponzor is volt és minden meccsre jövő fradistát egy korsó ingyen sörrel vártak volna. Az önkormányzat nem hogy ezt nem engedte - de az egész településre kiterjedő szesztilalmat rendelt el. A rendőri erők felvonulása a mérkőzés előtt már-már nemzetközi kupameccs készültséget sejtetett - majdnem hogy a nézők helyét vettékel... Szóval alapos melléfogások - személyes helyi ellentétek, tisztség- viselők lemondásai vezették be a Fradi szekcsői szereplését. Ami a mérkőzést illeti: fáradt Fradi támadgatásai az egyik oldalon - csupaszív, lelkes NB lll-as csapat a másikon. A Fradi négy kapufája és egy káprázatosán védő bizonyos Gill nevű kapus, no és a helyiek gólját szerző Pankovics - ezek eredményezték a szekcsői csodát. Volt meccs közbeni mikrofonos buzdítás is... („Azt a szentségit, de gyönyörű szekcsői támadás volt!" vagy a kapusuk bravúros védésénél „Norbi, te isten!” „Még öt perc fiúk, bírjátok kil") Mindezeket Pazaurek Dezső, az Aréna étterem tulajdonosa konferálta, aki azért nemcsak lelkesedésével, hanem vendégszeretetével is kitett magáért. A meccs után mindkét csapatot meghívta az Arénába egy bőséges és választékos vacsorára. Né- dó Péter, a klub akkori elnöke mondott pohárköszöntőt (azóta már lemondott), majd Kispál Tibor, a csapat főszponzora is üdvözölte a szek- csőiek számára felejthetetlen mérkőzés résztvevőit. Fradi szempontból három „első" született a szekcsői „stadionban":- Varga Zoltán edzősége alatt először kapott ki a Fradi.- Haselbach először szerepelt az FTC csapatában díjmérkőzésen.- A Fradi 97 éves története során először játszott díjmérkőzést Duna- szekcsőn... Népliget: FTC-USK Praha (cseh) 63-64 Ronchetti Kupa Béres 4, Újvári 12, Seres 22, Bíró 3, Károlyi 8 Cs: Hagara 2, Dénes 4, Papp 8 A Fradi félidőben 34-33-ra vezetett, de sajnos a végelszámolásnál a cseheknél mutatkozott az egypontos fölény. Igaz volt olyan időszaka is a meccsnek, amikor a Praha már 15 ponttal vezetett... Azután hat perc alatt egy pontra apadt mindez és 14 másodperccel a vége előtt még egy triplakísérlet is adódott a mieink előtt. Csak kétpontos kosár lett belőle - no és egygólos vereség... Népliget: FTC-Szolnoki VSE 16-10 Pelle-Székely 2, Péter 1, Lontay, Nagy S. 2, Matajsz, Kiss 3, Dodog 2, Kardos, Hesz 3, Steinmetz B. 2, Stainmetz Á, Balogh 1. Godova Gábor edző: - Bosszús vagyok, mert sok gólt kaptunk és rengeteg helyzetet kihagytunk. Havasi Mihály lemondott a Magyar Hivatásos Labdarúgó Ligában viselt tisztségéről is. Helyére az FTC szakosztály-igazgatójának kinevezett Novák Dezsőt delegálták. Október 5. Székesfehérvár: Ikarus KC-FTC 59-102 Bíró 2, Károlyi 29, Hagara 7, Seres 13, Béres 20. Cs: Dénes 19, Papp 7, Kosjár 5, Fekete, Farkas Tursics Sándor: - Játékelemeket gyakoroltunk, erre jó volt ez a mérkőzés. A támadójátékunkkal így sem vagyok teljesen elégedett... * Népliget: FTC-DVSC 33-16 Farkas-Kántor, Tóth, Kökény 4, Győrffyné, Kertész 5, Takács 6 Cs: Hoffman, Szarka 1, Fiedler 6, Kovászánál. Lőwy 1, Brigovácz 8, Pásztor. A rangadó biztos Fradi-sikert hozott. A lendületes, de sok hibával tarkított játék láttán, hol tapsolt, hol bosszankodott a közönség, amely zöld-fehérbe öltözött része végig sportszerűen bíztatta Kertészéket. Kökény a védekezésben és támadásban egyaránt vezéregyénisége volt a bajnokcsapatnak. Egyébként Kökény sporttörténeti gólt lőtt. Az FTC 16. gólja után a műsorközlő bemondta: „Ez volt a Fradi női csapatának történetében a tizenötezredik bajnoki gól!" Aki mind a 15 ezer gólt látta és a statisztákat vezette, a szakosztály legendás egyénisége - Elek Gyula... Visszatérve a Fradi-gólzáport hozó mérkőzésre a hajrá 30—11-nél kezdődött el, és a zöld-fehérek játékát innentől végigkísérte a lelkes közönség kórusa: „Játszik a Fradi!" „Szép volt lányok!" Németh András: - A második félidőben csapatom teljesítménye megközelítette azt, amit elvárok. Ekkor a lányok bebizonyították, hogy kirobbanó formában vannak. Balatonfűzfőn a ferencvárosi Gáspár Zsolt nyerte az 50 m-es gyorsúszásban rendezett nemzetközi sprintversenyt. (24.66) Az 50 m-es hátúszásban másodikként ütött a célba. Október 6. A Fradi ezúttal villanyfényes pályaavatóval írta be nevét a futballtörténelembe. (Büki TK- FTC 0—2) Az NB lll-as Büki TK mintegy 6 millió forintért - egy német cég révén - rövid idő alatt villany- világítást varázsolt a híres fürdőhely kis stadionjába. Közel négyezer (!) néző előtt futottak ki a csapatok, a barátságos, ám a helyieknek mégis jelentős mérkőzésre. A kezdőrúgást Szidoly Lacika, a helyi klub szponzorának ifjú gyermeke végezte. Az első büki villanyfényes gól ukrán „származású" (Nicsenko), míg a második Milovanovics révén szintén „idegenajkú"... A játék egyébként könnyed, sportszerű volt, helyzet mindkét oldalon bőven adódott, de a kapusok mindkét csapatban bravúrosan védtek. Az ünnepi hangulat végig tartott, hiszen itt elsősorban ez volt a cél. „Csak a Fradihoz kötődöm” Mint minden gyermek, szerettem sportolni, legfőképpen a labdarúgást. Erzsébeten, ahol laktam, a Klapka utcában volt egy kis egyesület, az ETSC, amelynek a játékosa voltam. Az utcánkban volt a pálya, a házunktól kb. 100 m-re. Mi, gyerekek, mindennap reggeltől estig rúgtuk a labdát. Amolyan rongylabda volt, amit harisnyából készítettünk, később vettem egy úgynevezett fűzős bőrlabdát. Közel volt egy kis tó, a Kakas-tó, amely minden télen befagyott, így az összes gyerek megtanult korcsolyázni. Biciklizni is tudott mindenki. Erzsébeten jártam polgáriba, a Kálmán utcába, ott alakítottam egy osztálycsapatot. Különböző osztályokkal és iskolákkal játszottunk. Minden esetben előre lekötöttem a pályát, amelyért fizetni kellett. A játékosok adták össze a rájuk eső részt. Később az ifjúságiban játékos-kapitány lettem. Minden héten sorsolás szerint, különböző csapatokkal játszottunk. Az egyik barátom az FTC amatőr csapatában játszott, az első csapatban. Hívott engem is, így kerültem az FTC-be. Természetesen előzőleg több edzőmérkőzést játszottam különböző csapatokkal. Akkoriban volt egy középiskolai bajnokság. A mi edzőnk a híres ifjúsági edző, Zsazsa bácsi volt, aki mindig nagyon hangosan kiabált velünk a nézők előtt. Egyszer nagyon megsértődtem és lementem a pályáról. Burger intéző kísért ki és kérte, hogy jöjjek vissza. Egy vasárnap - mindig délelőtt játszottunk - egy nagyon jól sikerült meccsen hatalmas gólt rúgtam. Akkor délután bemutattak az FTC elnökének. Híres, nagy csapat volt a Fradi (Hungler, Takács, Amzel stb. majd jöttek dr. Sárosiék). Néhány meccset játszottam, aztán kimentem Svájcba. Fél évig voltam Berben, majd a nagy világgazdasági válság idején 8 napon belül el kellett hagynom az országot. Erzsébeten télen kezdőmeccset játszottam. Egy beadott labdára ugrottam, amikor elestem a jeges talajon. A könyököm tele lett apró szilánkokkal, ami elfertőződött, sokáig beteg voltam. Anyám, aki osztrák származású volt és nem beszélt jól magyarul, így kért a sérülés után: „Tgyula, hatyd abba, nem vaty Csikós, meg dr. Sárosi! Neked van jó szakmád, azzal foglalkozz!” Megfogadtam anyám tanácsát és abba is hagytam a focizást. A Kis-Duna mentén a Somod) csónakházba jártunk evezni, teniszezni és a labdarúgást is gyakoroltuk. Úgynevezett „buli” meccseket rendeztünk, amelyekre meghívtuk dr. Sárosiékat is. Játszott Csikós, Titkos, Kálmán és Balogh Sándor, aki szintén erzsébeti volt. Amikor Csikósnak két gólt rúgtam, kérték, hogy kezdjek újra játszani. Erzsébeten volt egy NB lll-as csapat, amelynek én lettem az ügyvezető elnöke, ameddig meg nem kaptam a katonai behívómat. Aztán kikerültem az orosz frontra, itt is játszottam a katonai válogatottban a németek ellen. Itt a himnuszunkat is eljátszották. Nagyon sok néző volt az orosz civilekkel együtt. Aztán következett a harc és a visszavonulás. 1945-től hadifogolyként a nikolajevi lágerben újból a magyar válogatottban játszottam egészen 1948-ig. Ennek köszönhettem, hogy kaptam „plusz kalóriát” (1 dl kását, 3 db kockacukrot), amely akkor az életet jelentette. Egyszer kaptunk egy maréknyi apró, olajos halat is. Szerencsére nem tudtam megenni, mert aki evett belőle, másnap reggelre meghalt. Itt még csicskásom is volt. 1947-ben a Ferencváros Mexikóban volt túrán, amelyen kölcsönjáté- kosként részt vett Puskás, Szusza és Mészáros is. Onnan küldtek nekem egy üdvözlőlapot, gondolhatják milyen híre volt. Később New York-ból egy kis csomagot kaptam (konzerv stb.). Ezután ráírták a kartonomra, hogy amerikai összeköttetésem van. Ez is hozzájárult, hogy csak 1951-ben kerültem haza. Első utam a Fradiba vezetett, ahol akkor többek között Csikós, Mészáros, Csanádi Árpád játszottak. Az edző Urbancsik Gábor volt, akit jól ismertem, hiszen ő is Erzsébeten kezdett játszani. Csikós Gyula a komám volt, én voltam a fia keresztapja, a lányának pedig Tátrai Sanyi. Akkoriban sokat összejártunk. Később a Fradi pártoló tagjaiból megalakult a Fradi Baráti Társasága, Mészáros József elnökletével, amelynek azóta is tagja vagyok. A mai napig természetesen sok Fradi-meccsre kijárok, de megnézem a többi meccset is. Érzelmileg azonban csak a Fradihoz kötődöm. Elek Gyula AVIS AVIS AVIS