Fradi újság (1997)

1997 tavasz / 6-7. szám

4 FERENCVÁROSI FRADI ÚJSÁG Néhány héttel ezelőtt adták át a Kiváló Ifjúsági Sportoló és a Kiváló Nevelőmunkáért kitüntetéseket. A Ferencvárosból többen is kaptak elismerést. Az alábbiakban röviden bemutatjuk őket. A Fradi vízilabda-együttesét a jövő nagycsapatként emlegetik. A fiatal pólósok közül a tavalyi nemzetközi sikerekért négyen kapták meg az említett díjat. KISS GERGELY- Tizenhárom évvel. ezelőtt kezdtem vízilabdázni, és 1996- ban lettem igazolt játékos a BVSC-ben. Három évvel később kerültem a Tungsramhoz. Ott, illetve jogutódjában, a Kordax- ban játszottam annak megszűné­séig. A múlt év nyarán jöttem a Ferencvárosba. Nekem ez a negyedik ilyen ki­tüntetésem. Háromszor elsők let­tünk a válogatottal (ifjúsági Eb, junior Eb és vb), egyszer pedig másodikok (junor Eb). A legjobb eredmény a junior világbajnoki cím, de mint sokaknak, nekem is az első nagy siker a legkedvesebb. A mai Fradi jó erőkből álló csapat. Szerencsénk volt, hogy Godova Gábort kérték fel edző­nek, aki célzottan, posztra igazolt játékosokat. Van egy pontos, jó felépített koncepciója, és ezt igyekszik átadni nekünk. Jelenleg tíz válogatott kerettag van a Ferencvárosban. Nekem ez az utolsó évem a juniorok között, és a kubai világbajnokságon 1977-es születésű társaimmal együtt szeretnék utoljára valami maradandót alkotni. Célunk a döntő, és ott bármi megtörtén­het... Itthon bajnok szeretnék lenni a Fradival, és bekerülni a felnőtt válogatottba, kijutni a nagy tornákra. LONTAY DÁNIEL- Hétéves koromban a KSI- ben ismerkedtem meg a póló alapjaival. Egészen tavaly nyárig játszottam a sportiskolásoknál, akkor igazoltam a Fradiba. Na­gyon örülök, hogy ide kerülhet­tem. Ez egy lendületes, sokat mozgó csapat, amelyben min­denki éhes a sikerre, és ez óriási hajtóerő. A hazai vizeken a bajnoki dön­tő az első célom, és ott aztán már apróságok dönthetnek - remé­lem, a mi javunkra. A legkemé­nyebb ellenfélnek a BVSC-t tar­tom, jó lenne őket elkerülni a fi­náléig. A mi csapatunk zöme évek óta együtt játszik a korosz­tályos válogatottakban. Szeret­nénk most klubcsapatként is a legjobbak lenni. A kubai junior világbajnoksá­gon az első hely megszerzése a feladat. Vissza szeretnénk vágni a jugoszlávoknak, mert az emlí­tett két ezüstöt nekik „köszönhet­jük”, ők vertek meg bennünket a döntőben. Egyébként is, a két második hely után nagyszerű ér­zés lenne a dobozó legfelső fo­kán állni. MATAJSZ MÁRK- Én nyolcévesen, Szentesen kezdtem vízilabdázni. Ott nőttem fel, és a múlt év nyaráig a csong­rádi megyei csapatban játszottam. Másodszor tiszteltek meg ez­zel a kitüntetéssel, az ifjúsági Eu- rópa-bajnokság ezüstérme után a tavalyi junior Eb-n elért máso­dik helyért kaptam. Az elsőre büszkébb vagyok, mert ott a dön­tőben jobbak voltunk ellenfe­lünknél. Csupán a hosszabbítás­ban, hirtelen halállal vesztettünk, míg az isztambauli fináléban si­mán kikaptunk. Jó dolog manapság a Ferenc­városban pólózni. Fiatal a csapa­tunk, nagyon gyors, jól fordul, és ami szintén fontos, fegyelmezett is. Igaz, néha túlságosan is gyor­san próbálunk megoldani vala­mit, és ezért hiba csúszik a kivi­telezésbe. Nagyon együtt van a társaság, jó a csapatszellem. Ná­lunk nincsenek klikkek, van vi­szont egy fiatal, jó edzőnk. Ami az idei céljaimat illeti, a Fradival szeretnék bajnoki döntőt játszani. Ott pedig bármi lehet, akár az is, hogy mi nyerünk, A BVSC-t jó lenne elkerülni, fizi­kailag nagyon erős csapat. A fi­náléban szívesen játszanék az Újpesttel; legalább revansot ve­hetnénk a LEN Kupa döntőjében elszenvedett vereségekért. Re­mélem, be tudok kerülni a junior válogatottba, és Kubából arany­éremmel térhetek haza. A két ezüst mellett jól mutatna. STEINMETZ ÁDÁM- Kilencéves koromban, 1989-ben kezdtem úszni a KSI- ben, majd egy év múlva mentem át a pólósokhoz. Persze, az én nevemmel nem is lehet más az ember, csak vízilabdás. Nagyon szép gesztus a ma­gyar sportvezetéstől, hogy odafi­gyelnek a fiatalokra, és elismerik a jó teljesítményeket. Én az ifjú­sági és a junior Eb-n elért ered­ményekért kaptam a díjakat. A többiekhez hasonlóan ta­valy kerkültem a Fradiba - per­sze, a név... A Ferencváros egy rendkívül egységes csapat, eb­ben van az erőnk, gyors, robba­nékony a gárda, és ebből, no, meg a fiatalságunkból fakadó azonnali cselekedni akarásban benne van a hibázási lehetőség. Viszont sok helyzetet alakítunk ki, és ezzel többnyire ellenső- lyozni tudjuk a hibáinkat. Ami a közeljövőt illeti, a Fra­dival szeretnék a bajnoki finálé­ban vigasztalódni az elvesztett LEN Kupa-döntő miatt. Bár na­gyon erős az élmezőny, van esé­lyünk az aranyéremre. Az előbb említettek okán az Újpesttel ját­szanék a legszívesebben a dön­tőben. Nagy presztízscsata len­ne, az biztos. Mivel én még csak tizenhat éves vagyok, két nagy eseményre is eljuthatok: az ifjúsági Eb-re, Szlovéniába és a junior vb-re, Kubába. Remélem, mindkettő si­kerül, és fényes éremmel jöhetek haza. * A magyar atlétika egyik legna­gyobb tehetsége bontogatja szárnyait a Ferencvárosban. Az ifú hölgy tovább erősíti a Fradi egyébként is erős gerelyhajító­csapatát, és a jövő évi budapesti felnőtt Eb sztrája lehet. Pedig még csak tizenhét éves. Szabó Nikoletta- Az általános iskolában tíz­éves koromban kezdtem több- próbázni. Jól ment a kislabdaha- jítás, és mivel a testnevelő taná­rom, Kovács Zsigmond és jelen­legi edzőm, Széles Lajos ismer­ték egymást, megpróbálkoztam a gerelyezéssel, 1992-ben. Ebben a spotágban fontos az adottság, s ez nekem meg volt - viszont erősödnöm kellett. Ter­mészetesen technikailag is fej­lődnöm kellett. Szeretem a ge­relyhajítást, mert jó látni, hogy és tudom olyan messzire repíteni a szert. Valószínűleg nemsokára eljön az az idő, amikor már nehezebb lesz előrelépni; az lesz majd a komoly feladat. Amikor a tavalyi sydney-i ifi vb-n megvertem a nálam idősebbeket, kicsit fur­csán néztek rám. Remélem, így lesz ez az idei ifjúsági Eb-n, Ljubljanában is. Szeretném meg­dobni a felnőtt vb-n való szerep­lésre jogosító szintet - 61 méter -, majd ott bekerülni a tizenket­tes döntőbe. Jövőre a Népstadionban ren­dezik a felnőtt Európa-bajnoksá- got, amelyre nagyon készülünk a lányokkal a Fradiban. Hazai pá­lyán szeretnék egy igazán jó eredményt elérni. Mondjuk, új egyéni csúccsal... * A Ferencváros birkózói ha­gyományosan a magyar élme­zőnybe tartoznak, és jó az után­pótlás-nevelés is az Üllői úton. Az egyik nagy tehetség az utóbbi két esztendőben több jó ered­ményt ért el a serdülő és az ifjú­sági világversenyeken. DOBRÓCZI ZSOLT- Ötéves voltam, amikor egy­szer a televízióban láttam egy birkózóversenyt. Nagyon megtet­szett, és ezt elmondtam édes­apámnak is, aki NB l-es kézilab­dázó volt. 0 kézen fogott, és le­hozott a Fradi edzőtermébe. Az­óta ez a hely nagyon fontos sze­repet játszik az életemben. Ez a díj nagyon nagy megtisz­teltetés számomra, hiszen azt je­lenti, hogy ebben a sportágban én lettem az egyik legjobb. Bí­zom benne, hogy ezentúl még jobb eredményeket fogok elérni a nagy versenyeken. A legközelebbi feladat a junior Európa- és világbajnokság, illet­ve az azokon való jó szereplés. Nagy álmom a kétezres olimpia: jó lenne szőnyegre lépni Sydney-ben. Amikor felnőttkorba lépnek a birkózók, egzisztenciális okokból sokan abbahagyják. Én továbbra is birkózni szeretnék. A birkózás mellett a foci a hobbim, meg a motorok. Remé­lem, hamarosan nekem is lesz egy spéci gépem. A tekézés is a sikersportágak közé tartozik a Ferencvárosban. A szakosztály időről időre felnevel egy-egy szépreményű ifjú ver- . senyzőt. Most ketten is átvehet­ték a kiválóknak járó elismerést. LOVÁSZ KRISZTINA- Az én példám is igazolja, hogy a tekét mindegy, milyen korban kezdi az ember. Tizenöt éves voltam, amikor engedve ke­resztanyám csábításának, lemen­tem a Tatabánya edzésére. Ő ma is élvonalbeli játékos Székesfe­hérvárott (Megyesiné - M. S.). Megtetszett, ottragadtam. Három évig játszottam a tatabányai csa­patban, még a Szuperligában is. Közben 1993-ban megnyertem a serdülő OB-t, az Európa-bajnok- ságon pedig egyéniben bronz-, párosban ezüstérmet szereztem. Egy év múlva a harmadikok let­tünk a csapatversenyben. Amikor vendéglátóipari főis­kolás lettem, úgy döntöttem, Bu­dapesten folytatom tovább. Is­mertem a Fradiban Juhász Gabit és az édesapját, szóltam, és ők örömmel hívtak ide. Már fradistaként bronzot nyer­tem csapatban az ifúsági Eb-n, míg párosban nyolcadik let­tem. Tavaly a felnőtt magyar bajnokságon a hatodik helyen végeztem. TECHEM Kft.

Next

/
Oldalképek
Tartalom