Fradi újság (1997)

1997 tavasz / 5. szám

5 FRADI ÚJSÁG Varga Zoltán: Az őszi idény tekintélyt pa­rancsoló sikersorozata után úgy tűnt, a futballszakosztály­ban minden a legnagyobb rendben, nyugodt körülmé­nyek között kezdődhet a felké­szülés a tavaszi feladatokra. Aztán mégsem... Sokan pus­mogtak klikkekről, rossz han­gulatról, tisztázatlan viszonyok­ról, az újságok megintcsak címlapon tálalták a különböző Fradival kapcsolatos „szenzá­ciókat”, ami egészen biztosan nem tett jót a csapatnak. Varga Zoltán vezetőedző már szinte meg sem lepődött, hogy személyén keresztül is­mét egyvégtében támadták együttesét, ezzel igyekeztek megbontani azt az egységet, ami érkezése után kialakult az öltözőkben és visszhangos si­kerekre vezetett.- Az ügyek ismeretében hogy értékeled a téli felké­szülést?- Kifejezetten elégedett voltam az elvégzett munkával, annak minőségével és mennyiségével egyaránt. Cip­ruson kétszer is jártunk, ahol ideális környezetben részben napi három edzést tartottunk, sok mérkőzést játszottunk erős, német és orosz elsőosz­tályú ellenfelekkel szemben. Az új szerzeményeket is ki tudtuk próbálni.- Sokan rögvest szemedre vetették a kinti találkozókon elért eredményeket.- Kőkemény terhelés köz­ben játszottuk ezeket a meccseket, s mondom, ná­lunk jobb, a felkészülésben is előrébb járó gárdákkal. Felké­szültem arra, hogy nehezeb­ben mozognak majd a fiúk, és bár természetesen szíveseb­ben nyertünk volna, nem ke­seredtem el, mert többször ki­kaptunk. A lényeg az volt, hogy végre tudjuk hajtani, amit elterveztünk.- Rátaláltál a Ferencváros általad legerőssebbnek vélt kezdő tizenegyére?- Sokáig kerestem a csapa­tot, bosszantó sérülések is közbejöttek. De kijelenthetem, összeállt a társaság. Éppen ezért volt meglepő, hogy ele­inte kissé döcögött a gépezet, bár az első fordulókban így is nyerni tudtunk. Lehet, hogy túlontúl is sokat dolgoztunk, de ennek meglesz az eredmé­nye. Az viszont igencsak meg­zavart bennünket, hogy né­hány újságíró és kívülálló to­vábbra is ártani akart a klub­nak. A fiúk persze idegesek lettek, mikor olvasgatták eze­ket a cikkeket, valóban előfor­dult, hogy én is úgy éreztem, van egy kis széthúzás a csa­paton belül, de mindez sze­rencsére a múlté. A FHonvéd és az MTK ellen már ugyanaz a jó szellemű gárda futballozott, mint amit ősszel láthattak a szurkolók.- Minek tulajdonítható, hogy míg az MTK, valamint a Csepel ellen nagyszerűen, a Honvéd ellen jól játszott a Fradi, addig a Siófokkal, a Váccal és a Stadlerrel szem­ben csak küszködött.-Ez mindig is Fradi-beteg- ség volt, a kisebb együttesek elleni mérkőzésekre nem tud­ják annyira felszívni magukat a fiúk, mint a rangadókra. Egyébként ezek a mérkőzések is inkább nekünk álltak, csak elkönnyelműsködtük a helyzete­ket. Egyedül a Stadler elleni tel­jesítményre nincs magyarázat. Azt elfogadhatatlannak ítélem.- A legérzékenyebben nyil­ván a váci kupafiaskó érint. Mi lehetett a probléma?- Itthon magabiztosan ve­zettünk, 2-0-nál egy óriási helyzetünk kimaradt. Fia az bemegy, gond nélkül tovább­lépünk. De ha 2—0-lal utazunk a visszavágóra, akkor is min­den másként alakul. Ott pedig az első percben kaptunk egy gólt, ami megintcsak felborí­totta az előzetesen megbeszélt taktikánkat. S amellett, hogy sajnos kimaradtak a lehetősé­geink, később egy szabályos találattól is megfosztottak bennünket.- Télen azt nyilatkoztad, a Ferencvárosnak legalább ak­kora az esélye a bajnoki cím elnyerésére, mint az MTK- nak. E sorok papírra vetésekor kilenc pont a kék-fehérek elő­nye. Változott a véleményed?- Óvatosabb vagyok, de a pozitív beállítottságom a régi. Sajnos nem sikerült legyőzni az MTK-t, holott a helyzetek alapján talán mindhárom pon­tot megérdemeltük volna. Az esetleges győzelem döntő lett volna, ám azóta az MTK túlju­tott a legerősebb vetélytársa- kon, s nem hibázott. Mi meg értékes pontokat herdáltunk el Vácott és a Stadler otthoná­ban. Most már kisebb az esé­lyünk, de miért adnánk fel?- Nem félsz attól, hogy az utóbbi hét évben zsinórban bajnoki címhez vagy kupadia­dalhoz szokott közönség nem elégszik meg egy esetleges UEFA-kupás helyezéssel?- Ez a kérdés kicsit rossz­indulatú...- Igazán nem a rossz szán­dék vezérelt, csupán egy reá­lis lehetőségre próbáltam meg felhívni a figyelmet.- Meggyőződésem, hogy ha a csapat minden mérkőzé­sen kiteszi a lelkét a pályára, akkor a szurkolók sem fordul­nak el a csapattól. A Fradi-kö- zönség szakértő közönség. Mondom ezt annak ismereté­ben, hogy sok ember tűnik fel a környéken, aki ugyan fradis- tának vallja magát, de nem kí­vánja, hogy nyerjünk.- És te egyértelműen siker­nek könyveled el a bajnoki ezüstöt?- Amin velem együtt át­ment ez a társaság azóta, mi­óta engem neveztek ki vezető­edzőnek, azt nagyon kevés csapat vészelte volna így át. Gondolok itt elsősorban az ál­szenzációkra, a Simon-, vagy Telek-ügyekre, Végh Antal viccbe illő könyvére, melyben úgy írt rólam, hogy soha egyetlen szót sem váltottunk egymással. És akkor az apróbb, de szintén kártékony dolgokat, amik szinte minden­naposak, még meg sem emlí­tem. Én úgy vélem, ha mind­ezek ellenére odaérünk a má­sodik helyre, az egy óriási bravúr, és értékelni kellene. n. gy. Mountain bike-on a Fradiba Új arcok tűntek fel a Stollwerck-FTC országúti kerék­párosai között. Illés Bálint vezetőedző az igazolásokról elmondta: Dombauer Péter (17) eddig mountain bike-versenyeken vett részt, az FTC-ben ország­úton is bemutatkozott. Németh Szabolcs (18) és Víg Aurél (18) a KSI-ből érkezett a Fradiba. Víg sikerrel szerepelt új csapatában a hét végi idény­nyitó versenyen. A győztessel azonos idővel, harmadikként ért célba. Az FTC legszerencsésebb bringásának Szabó András vallhatja magát. Sikerült előteremtenie 45 ezer forintot, s saját költségén részt vett a felkészülést szolgáló egyiptomi nemzetközi versenyen. K. A. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom