Fradi újság (1997)

1997 tavasz / 3. szám

5 FRADI ÚJSÁG EGY EV FRADI-MEZBEN Egy évvel ezelőtt négy olyan labdarúgó bújt Fradi-mezbe, akitől sokat vártak az Üllői úton. Megszerzésük komoly erő­sítésnek számított, és a fiúkat gyorsan befogadta a mindig nagyon kritikus ferencvárosi közönség. Megkérdeztük a négy játékost, hogyan gondolnak vissza az elmúlt egy esz­tendőre, milyen örömeik és kudarcaik voltak, véleményük szerint mennyiben más fradistának lenni, mint más csapat­ban futballozni. Arany László ARANY LÁSZLÓ ® A rövidhajú, hol borostás, hol fris­sen borotvált, Debrecenből érkezett já­tékos az első hónapokra emlékezik szí­vesebben:- /(lekerülésem után lehajráztuk a BVSC-t, és megnyertük a bajnokságot. Egy nagyon szép álom volt fradistának lenni, egészen a múlt év őszéig. Az edzőváltás után a helyzet számomra eddig nem a legjobban alakult, de azért küzdők, hogy bebizonyítsam, igenis, van helyem a Ferencvárosban. Fejben ugyanúgy készülök akkor is, ha csak csere vagyok, mintha végigjátszanám a kilencven percet. Persze, sokkal ne­hezebb csereként jól játszani, különö­sen, ha erőlködik a csapat, ha szá­munkra kedvezőtlen mérkőzésállásnál lépek pályára. . Úgy érzem, a szurkolók megkedvel­tek, engem még sohasem szidtak, nem úgy, mint egy-két játékostársamat. Re­mélem, minél több örömöt tudok majd szerezni a Fradi-közönségnek. Szeret­nék sok meccset játszani az NB l-ben és sok gólt lőni vagy fejelni, és az len­ne a jó, ha ezt ferencvárosi játékosként tehetném. NAGY NORBERT ® A jó felépítésű, a pálya bal oldalán gőzmozdonyként zakatoló védő-közép­pályás egyaránt őriz kellemes és kel­lemetlen emlékeket, amióta Akasztó­ról, a Stadler FC-től a Ferencvároshoz került:- Csodálatos dolgok történtek ve­lem zöld-fehér mezben. Rendszeresen játszhattam a Ferencvárosban, amellyel magyar bajnok lettem - egy labdarúgónak ez nagyon sokat jelent. Aztán stabil tagjává váltam a váloga­tottnak, és tudom, hogy ezt nem kis mértékben annak köszönhetem, hogy az ország legjobb csapatában léphet­tem pályára hétről hétre. A legfeledhetetlenebb élményem a BVSC elleni mérkőzés volt a Népsta­dionban. Ezen a meccsen ötvenezren voltak, és én még soha nem játszottam ennyi ember előtt. Győztünk, és lénye­gében akkor dőlt el, hogy megnyerjük a bajnokságot. Sajnos, vannak olyan mérkőzések is, amelyeket legszívesebben kitöröl­nék az emlékezetemből. Azokra a ku­darcokra gondolok, amelyek az Üllői úti stadionban érték a Fradit; ezen a győzni több, mint bármely más csapat­tal. Ilyen közösséggel és közönséggel még sehol nem találkoztam, bár meg­fordultam már néhány helyen. IGOR NICSENKO A szőke ukrán csatárt azonnal meg­szerette a ferencvárosi publikum. Min­den mozdulatával gólra tör, klasszikus center. Ő maga is eredményesnek tart­ja a zöld-fehérben eltöltött egy évet:- Olyan sikerek részese lehettem, amelyekről korábban nem is álmod­hattam: gólkirály lettem és magyar baj­nok, majd játszhattam a Bajnokok Li­gájában. A legemlékezetesebb két mérkőzés számomra a BVSC elleni bajnoki döntő és a Newcastle elleni hazai összecsapás volt. A göleborgi és a newcastle-i vereséget viszont szíve­sen elfelejteném, akárcsak a Vác eleni kupameccset... A Fradi teljesen más mint bárme­lyik eddigi csapatom. Sokkal több fi­gyelmet kap ez a klub a sajtótól, a kö­zönségtől. Itt mások a célok és ennek pályán megbocsáthatatlan bűnnek szá­mít, ha kikapunk. Azt hiszem, kevés ilyen csapat van, mint a Ferencváros, Magyarországon pedig egyedülálló mindaz, ami körül­veszi. Nagyszerű a közönség, profi a háttér. Ami a magam teljesítményét illeti, reálisan tudom értékelni, tudom, hogy akadnak gyengébb produkcióim is. A jogos bírálatot elfogadom, ám ha olyan kritikát kapok, amelyről úgy ér­zem nem helytálló, nagyon elkedvetle­nít. Aztán a következő meccsen igyek­szem úgy játszani, hogy még véletle­nül se adjak okot ilyesmire. JAGODICS ZOLTÁN ® A korábban másutt felesleges em­bernek nyilvánított középpályás alig­hogy áttette a székhelyét Győrből az Üllői útra, máris hatalmas góllal bizo­nyította, hogy nem járt vele rosszul a Ferencváros.- Meglehetősen zavaros körülmé­nyek között teltek a napjaim, mielőtt a Fradihoz kerültem - mondta. - Aztán itt sok öröm ért, csupa jó dolog történt velem. A szurkolók, a csapatot körül­vevő emberek, a játékostársak - alig akartam elhinni, hogy mindez valóság. Az egészei pedig megkoronázta, hogy életemben először bajnokságot nyer­tem és ez számomra óriási dolog. Az első ferencvárosi mérkőzése­men az én gólommal sikerült megver­nünk a Debrecent, így ez a találkozó duplán is emlékezetes maradt. Bár a BVSC elleni sorsdöntő meccsen nem játszottam, mégis az a kilencven perc volt a legnagyobb élményem itt a Fra­diban. Remélem, már nem haragszik rám egyetlen ferencvárosi szurkoló sem azért, ami tavaly nyáron történt. Túl csábító volt az MTK ajánlata, de a Fra­dit nem akartam elhagyni, és ezért lép­tem vissza az utolsó pillanatban. Az elmúlt ősz viszont nem sikerült jól. Az MTK öt ponttal előttünk állt az idény végén, én pedig részleges ke- resztszalag-szakadásl szenvedtem, és megműtötték. Nagyon bízom benne, hogy ismét megnyerjük a bajnokságot. A Fradival megfelelően a játékosokkal szembeni elvárások is. A nagy feladatok engem mindig doppingolnak. Ami az edzése­ket illeti, a Fradiban keményebbek, változatosabbak, mint máshol. Volt néhány kisebb sérülésem, és az ilyen dolgok rossz hatással vannak rám. Sokat jelent számomra, hogy a családom itt van velem Budapesten. Tanulgatok magyarul, de lassan hala­dok. Nehéz nyelv, a pályán viszont re­mekül megértjük egymást a fiúkkal... Margay Sándor AVIS AVIS AVIS

Next

/
Oldalképek
Tartalom