Fradi újság (1997)

1997 ősz / 4. szám

18 FRADI ÚJSÁG _______________________ K edvenceink képkeretben y VINCZE OTTO Azok a zürichi gólok... A sportműsor szignáljában napon­ta felvillan az egyik, pedig a má­sik taián még szebb volt, de az sem lehetetlen, hogy egy-egy oktatófilmben mindkettő vissza­köszön majd. Vincze Ottó azon a mérkőzésen valóságos csodát művelt, két káprázatos góllal já­rult hozá a Bajnokok Ligája tör­ténetének mindmáig egyetlen magyar győzelméhez. Idén a Haladás elleni bajnokin és a svéd Helsingborg otthoná­ban játszott UEFA Kupa-selejte­zőn megint csak két szemet gyö­nyörködtető találatot ért el. Ő már csak ilyen, képtelen csú­nyácska gólokat lőni, többször is maradandót alkotott legalábbis a Fradiban. Merthogy másutt el­puskázta élete eddigi legna­gyobb lehetőségét... De térjünk vissza a kezdetek­hez. Ózdon született, ott is lett igazolt játékos, amikor még nem csak a Diósgyőr számított a Bor­sod megyei futball fellegvárának. Innen figyeltek fel rá a serdülő­válogatott jószemű szakvezetői is. Sőt, tízesztendős volt, amikor a Ferencváros először hívta.- A szüleim akkor még nem szerették volna, hogy tőlük távol, egy kollégiumban lakjak - mesé­li. - Ám ez a probléma hamar megoldódott, hiszen két év múl­va az egész család felköltözött a fővárosba, s megérkezésünk után természetesen egyből je­lentkeztem a Népligetben.- Nem sokkal később idegen- légiós lettél, hiszen 15 évesen már a svájci Sionban játszottál. Ritka, hogy valaki ilyen fiatalon egy nyugati csapathoz kerüljön. Hogy csináltad?- Három alternatíva közül vá­laszthattam. Az Anderlechtnél is szemet vetettek rám de oda sem­miképpen nem akartam kimenni. A csapattársaimmal jártam volna egy helyi sportiskolába, úgy éreztem, ehhez még nem vagyok elég önálló. A Sión már komoly szerződéssel kecsegtetett, ám előszörre azt is visszautasítot­tam. A Fradinál jól éreztem ma­gam, a barátok, haverok ide kö­töttek, csakhogy...- Csakhogy... ?- A nyári alapozásnál akadt egy kisebb gerincproblémám, s az orvosok hiába mondták, ettől még nyugodtan futballozhatok, az akkori utánpótlás-szakágveze- tő eltiltott az edzések látogatásá­tól. Külön edzegettem, pedig semmim nem fájt. Már rég gyó­gyuljak nyilvánítottak, amikor az egyik edzőmérkőzés előtt ép­pen tizenegyen ültünk az öltöző­ben, a szakágvezető mégis úgy határozott, hogy inkább tíz em­berrel állunk ki, de én akkor sem játszhatok. Összecsomagoltam a holmimat, nem is köszöntem el senkitől. Két nap múlva már a Si­onban edzettem. Az első csapatban csak egy­szer szerepelt, hisz a tartalékban is három-négy évvel idősebbek­kel játszott együtt, továbbfejlő­dése szempontjából hasznos volt ez az időszak. Megerősödött, mellesleg megtanult franciául, kint egy közgazdasági jellegű képzés után tette le az érettségit. Minden ment hát a maga útján, csakhogy a honvágya kezdett el­viselhetetlenné válni a számára. A legjobb barátja a tévé lett, ha nem edzett, vagy éppen nem aludt, hát ott bambult a képernyő előtt. Elege lett az egészből. Ha­zajött, de mégsem zöld-fehér szí­nekben mutatkozott be a honi él­vonalban.- A Vasas, pontosabban Mé­szöly Kálmán el tudta intézni, hogy a katonaság alatt is futbal­lozhassak. A Fradiban különben is sztárokkal telitűzdelt, remek gárda jött össze, Angyalföldön pedig biztos kezdőként számítot­tak rám. Nagyon örültem, amikor ismét megkeresett a Fradi. Egy percig sem éreztem, hogy isme­retlen környezetbe kerültem, nem jelentett gondot a beilleszkedés, no meg a szurkolók is emlékez­tek rám korábbról. Csak a játék­ban nem jött össze semmi, a sztárok között eleinte nehezen pörögtem fel.- S akkor jött a zürichi görcs­oldó.- így van, a legjobbkor. Egy- csapásra minden megváltozott körülöttem. Azon a találkozón tényleg nem csináltam többet, minthogy rúgtam azt a két gólt, ám ettől lettem ismert focista. Ottó éppen Svájcban alakított nagyot, góljait együttese, a Sión vezetői is megcsodálták. Vissza is kérték a kölcsönbe adott, s hir­telen sztárként emlegetett közép­pályásukat. Magyar viszonylat­ban túl sokat kértek érte, így nem volt más választás, egy négy évre szóló megállapodásra kanyarí- totta alá a nevét. Mégis kis idő elteltével majd­nem teljesült egy álom... Ottót a Barcelona B csapatához irányí­tották, ott tesztelték a Nou Camp- ban, ahol naponta összefuthatott Robson mesterrel, Ronaldóval vagy Sztoicskovval...- Bodnár Józsi barátom mondta mielőtt kimentem, hogy egy dologra figyeljek, ne legyen lelkiismeretfurdalásom, ha nem sikerül ott ragadnom.-És... furdal a lel ki isme rét?- Mit mondhatnék erre? Óri­ási lehetőség kapujában torpan­tam meg, egy meglehetősen hü­lye szituáció miatt. Megsérültem, s hogy utána minél hamarabb bi­zonyíthassak, dolgoztam, hajtott a tűz, s talán idegileg kissé túl­zottan is felspanoltam magam. Aztán jött az az átkozott kiállítás. Szombaton történt mindez, a Si­on és a Barcelona képviselője a következő csütörtökön írta volna alá a szerződést. Hm...- S ha nem könyökölsz bele a másik játékos arcába?- Nem akartam belekönyököl­ni, átkulcsolta a karomat, én meg kirántottam a szorításból... El­packáztam. Talán nem voltam rá kellőképp felkészülve, hogy a Barcelona játékosa is lehetnék, nem tudom. De már nem szabad ezzel foglalkoznom, abba úgyis beleőrülnék. Csak a Ferencvá­rosra koncentrálok.- Öcséddel, Gáborral épp­hogy lecsúsztatok arról, hogy csapattársak legyetek. Egyébként milyen viszonyban vagytok?- Imádom a családomat, így Gábort is. Egy szobában alud­tunk, rengeteget veszekedtünk és verekedtünk, ahogy az jó testvé­rekhez illik. Nem tagadom, na­gyon rossz kissrác voltam, pél­dául 16-szor tört be a fejem. Rendszeresen jártunk rosszal­kodni a haverjaimmal, s Gábor azért haragudott meg rám a leg­többször, ha őt ilyenkor hazaza­vartam. Nem engedtem rosszal­kodni, már akkor felelősséget éreztem iránta, elvégre én vagyok a bátyja. Biztosan kialakult ben­ne velem szemben egy dac, de azóta ez átalakult, s nagyon közel kerültünk egymáshoz. Gyakorta szakadtunk el egymástól, bár ak­koriban is naponta beszéltünk te­lefonon, de az mégis más. Mos­tanában - pont talán emiatt - mindig a családdal csinálunk kö­zös programot a szabadidőnk­ben, bőven van mit bepótolnunk.- Még csak 23 éves vagy, de már sok helyütt jártál, igen vál­tozatos volt eddigi pályafutásod. Hová szeretnél eljutni, mikor lennél elégedett?- Egy futballista karrierje kor­látok nélküli, ugyanakkor - főleg a magyarok esetében - nem elég a sok munka, óriási szerencse is szükségeltetik, hogy valaki Euró- pa-szinten ismert játékos lehes­sen. ha mindkét feltétel össze­jön, a határ számomra is csak a csillagos ég lehet. n. gy. aV Az Adidas Budapest Kft. és partnerei által működtetett adidas márkaboltok országos hálózata. BUDAPESTEN □ V., Váci utca 24. □ XIII., Váci út 10-12. □ XIV., Thököly út 4. □ XVII., Pesti út 61-67. □ XXI. Kossuth L. u. 74. □ Centrum Kispest Áruház □ Skála Metró Áruház □ Sugár Üzletközpont VIDÉKEN □ Baja, Tóth K. tér 8. □ Balassagyarmat, Rákóczi u. 42. □ Békéscsaba. Andrássy u. 24. □ Debrecen, Piac u. 32. □ Dunaújváros, Skála Dunaújváros Áruház □ Eger, Bajcsy-Zsilinszky u. 8. □ Gyöngyös, Skála Gyöngyszöv Áruház □ Győr, Baross u. 8. □ Győr, Baross u. 23. □ Hódmezővásárhely, Andrássy u. 9. □ Kaposvár, Fő u. 15. □ Miskolc, Széchenyi u. 58. □ Mohács, Dózsa Gy. út 21. □ Nagykanizsa, Deák tér 10-12. □ Nyíregyháza, Zrínyi u. 2. □ Pécs, Király u. 27. □ Salgótarján, Arany J. u. 1. □ Sopron, Árpád út 2. □ Szeged, Kárász u. 1. □ Szekszárd, Garay Udvar □ Székesfehérvár, Skála Fehérvár Áruház □ Szolnok, Kossuth tér 5. □ Szombathely, Fő tér 17. □ Veszprém, Kossuth u. 6. □ Zalaegerszeg, Kossuth u. 7. adíctas FRADI ÚJSÁG A Ferencvárosi Torna Club hivatalos lapja Felelős kiadó: Dr. Szívós István, az FTC ügyvezető elnöke Felelős szerkesztő: Nagy Béla Művészeti szerkesztő: O & O Design Bt. Fényképek: Pozsonyi Lajos, Magdics László, Fradi fotótár A kiadvány az FTC hivatalos nyomdájában, a PRINTSELF Kft. gondozásában jelent meg. Felelős vezető: Dr. Kassay Árpád

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom