Fradi újság (1997)
1997 ősz / UEFA kupa-szám
10 FRADI ÚJSÁG A szív ajándéka... • koleszterinmentes • E-vitaminban és telítetlen zsírsavakban gazdag • tiszta és természetes Gyártja az FTC tornaszakosztályának hivatalos szponzora: Cereol Növényolaj ipari Rt. Magyarország 1075 Budapest, Rumbach Sebestyén u. 21. Telefon: 268-1022Telefax: 268-1020 Páncsics Miklós neve egykor csaknem másfél évtizedig összeforrt a Ferencvároséval. A kitűnő középhátvéd emlékezetes mérkőzések egész sorát játszotta zöld-fehérben. Két hónappal ezelőtt huszonhárom év szünet után visszatért az Üllői úti családi (sas)fészekbe: ő lett a labdarúgók menedzser- igazgatója.- Harminchét évvel ezelőtt, 1960-ban kerültem a Fradiba, és 1974-ig futballoztam itt - emlékezett Páncsics Miklós. - Ezután játszotítarft'a Honvédban, majd az Építőkben-, Labdarúgó-pályafutásomat 198t-t^n fejeztem be. *4* Ha a játékodra még nem is, de sportvezetői karrieredre már a fiatalabbak is emlékeznek.- Miután abbahagytam a játékot, a Magyar Labdarúgó Szövetséghez kerültem. Visszagondolva az akkori időszakra, talán nem is voltam olyan rossz MLSZ-főtitkár...- Ezt követően viszont elég me- szire kerültél a futballstadionoktól. Mivel foglalkoztál később?- A Hungarocamionnál helyezkedtem el, és a nemzetközi szállítmányozással foglalkozó cég engem bízott meg fiumei kirendeltségének vezetésével. Nyilván sokak előtt ismert délszláv származásom, így nem voltak nyelvi nehézségeim az adriai kikötővárosban.- Hazatérve aztán ismét megcsapott a futball szele...- Azért a vér sohasem válik vízzé. Sopronban, az akkor még SLC névre hallgató mai SFAC szakosztály-igazgatójaként tevékenykedtem néhány hónapig. De az igazi visszatérést a labdarúgás világába a Ferencváros jelentette.- Tudom, kissé banális a kérdés: milyen érzésekkel fogadtad a Fradi felkérését?- Nagyon jólesett, hogy annyi év után valakinek eszébe jutottam a Ferencvárosnál. Némi büszkeséggel töltött el, hogy szeretett klubomnál úgy ítélték meg: segíteni tudok.- Mit tudtál a Fradiban, pontosabban a labdarúgócsapatnál történtekről?- Mint az országban a legtöbb futballszerető ember, én is figyelemmel kísértem az eseményeket. A klubnál dolgozó barátaim jóvoltából hamar értesültem mindenről, mondhatni, naprakész voltam a Fradiból, így, amikor kineveztek, nem az ismeretlenbe csöppentem bele.- Ebben a meglehetősen rövidre sikeredett nyári szünetben a ferencvárosi szurkolók hitetlenkedve csóválták a fejüket, amikor lépten-nyo- mon azt hallották-olvasták Páncsics Miklóstól, hogy mennyire nincs pénze a Fradinak az új igazolásokra.- Mire én idekerültem, már megtörtént a könyvvizsgálat, és a szakAlbert és Páncsics - 33 évvel ezelőtt, a seregben... Páncsics és Géczi vajon hányszor menthettek így közösen pályafutásuk során? emberek mindent rendben találtak a pénzügyekben. Egész egyszerűen arról van szó, hogy elfogyott a korábban összegyűlt pénz. Persze, a gondokhoz az is hozzájárult, hogy az elmúlt bajnoki évben nem jöttek úgy a szponzorok a Fradihoz, mint azelőtt. A nemzetközi kupaszereplést jelentő bonzérem ellenére a csapat játéka nem volt olyan, ami komolyabb támogatásra késztette volna a cégeket. így érkeztünk el az átigazolási időszakhoz, amikor is kiderült, hogy nemcsak a rendelkezésünkre álló pénz kevés, hanem a csapatok és a játékosok önkritikája is. Tovább bonyolította a dolgot, hogy a nyári hotlszezonban nagyon nehéz volt szponzorokat találni. Annál is inkább, mert sokan problémás csapatnak könyvelték el a Ferencvárost, és nem volt vonzó számukra a mi ajánlatunk.- Végül csak sikerült néhány pénztárcát megnyitni...- Azért akármi is van, a Fradi mégiscsak Fradi, és a végszükségben akadtak segítőkész emberek. A legnagyobb baj azonban nem a pénzszűke volt, hanem néhány játékos és klub elképesztő anyagi igénye.- Mondanál konkrétumokat is?- Természetesen. Amikor a Fradihoz kerültem, arról beszéltünk Szívós István elnök úrral, hogy nyílt kártyákkal kell játszani, a közvéleménynek mindig el kell mondanunk az igazságot. Egyrészt ne vezessünk félre senkit sem a tárgyalások során, másrészt pedig csak őszinteséggel érhetjük el, hogy a szurkolók higy- gyenek nekünk. Ez az új hangvétel talán szokatlan a magyar labdarúgásban, vannak, akiknek nem tetszik, de én eddig is, ezután is nyíltan beszélek a tényekről. Szóval, a konkrétumok. Sándor Tamásért és Dombiért fejenként nyolcvanmilliót kért a Debrecen. Ä pécsi Tökölivel már majdnem megállapodtunk, de a klubjától nem kap-
