Fradi újság (1997)
1997 tavasz / 9. szám
4 FRADI ÚJSÁG Csapatkép egy ritkán látott Fradiról a Népstadionban. A fotón a jobbról második, az akkor még tinikorú Rákosi Gyulának is ismerős, sőt egyből sorolja a rajta látható játékosok nevét is.- Na nézzük csak! Balról jobbra az első Thomann Antal, most halt meg szegény. Aztán az ott Dálnoki József, Virágh József, a kapus, Forgách „Öcsi", Csekő Miklós, Gregor Béla, Simon István, Tarsoly Géza, őt csak Kiskocsisnak hívtuk, mert „Kockához” hasonlóan szintén fantasztikusan tudott fejelni. Ez itt Hrubi, a keresztnevére már nem emlékszem, jómagam, és a végén az Eizinger. Nem rossz társaság. Az is egyből „beugrik neki”, mikor és milyen apropóból készült a felvétel.- Mintha tegnap történt volna... - mondja. - Az Esti Kupa döntőjén álltunk a masina elé, 1957-ben - szóval negyven éve!- Első ránézésre csak a mezből következtethet az ember, hogy ez a Ferencváros csapata, az összeállításból aligha.- Igen, mert akkoriban a nagycsapat éppen Ausztráliában túrázott. Ezért erre a tornára egy fiatal, az ifiből alighogy kiöregedett tehetségekből és az újonnan igazolt játékosokból álló együttessel neveztünk. így lehetőséget kaptunk, hogy rangos ellenfelekkel szemben is bemutatkozhassunk a közönség előtt. Én például akkoriban töltöttem be a 19. életévemet.- Mindehhez képest eljutottak a döntőbe, ahol szintén diadalmaskodtak, a krónika szerint 2-1-re verték az MTK-t.- Ráadásul egy kifejezetten erős MTK-t. Akkoriban azért bármelyik Fradi—MTK rangadónak számított, már csak a presztízs miatt is. És kék-fehérek ugye nem túráztak sehol azokban a napokban...-Arra emlékszik, hogy a fináléhoz vezető úton, mely gárdákat kellett legyőzni?- Hű, ehhez már tényleg nagyon meg kellene erőltetnem a memóriámat... Három vagy négy találkozót játszottunk, hogy kik ellen, azt sajnos nem tudnám pontosan felidézni. Lényeg, hogy ezen az Esti Kupán majdnem az összes első osztályú klub elindult.- Miért éppen Esti Kupa volt a neve a küzdelem-sorozatnak?- A meccsek többsége esti időpontban kezdődött, egyrészt olcsóbb volt az áram mint manapság, másrészt a szervezők bíztak abban, hogy a munkaidő után minél több szurkoló kijön a lelátókra. A nyári szünetben igazán kellemes programot nyújtott a futballrajongóknak ez a kupa. A döntőt tízezernél is több drukker előtt játszottuk. Sokan voltak kíváncsiak ránk.- Egy csodás Rákosi-gólnak is tapsolhattak a nézőtéren.- Ja, az a bizonyos csukafejes! Valóban szép találat volt. Jobbról jött egy beadás, hogy kitől, talán megbocsátanak nekem, de sajnos már arra sem emlékszem. Éreztem, hogy csak akkor érem el a labdát, ha előrevetődöm, hát sikerült, a felém mozgó kapus mellett hat méterről fejeltem a kapu bal oldalába.-Ez a gól is szerepet játszhatott abban, hogy ősztől már ott ragadt a nagycsapatnál?- Nem hinném, hogy döntő tényező lett volna. Én mindig minden tőlem telhetőt megtettem és úgy hajtottam a pályán, hogy felhívjam magamra a vezetők figyelmét. Sikerült neki. Rákosi Gyula egészen 1972-ig viselte a Ferencváros zöld-fehér szerelését, negyvenegy alkalommal a válogatottban is pályára léphetett. Aktív pályafutásának befejezése után nem szakadt el a sportágtól, edzőként folytatta a Fradi ifinél.- Mindjárt kezdésnek olyan csapatom volt, amivel bajnoki címet tudtunk nyerni. Nyilasi, Kelemen, Onhausz, Magyar, mindannyian meghatározó játékosok lettek a későbbi évek Ferencvárosának. Aztán 1974-ben a szövetséghez kerültem, az ifjúsági válogatott szakmai munkájának irányítását bízták rám. Eredményes időszak következett, hiszen Gyula bácsi vezérletével egy ezüst és egy bronzérmet is szereztek fiataljaink az UE- FA-tornákon. Az MLSZ-ben töltött hat esztendőt követően mindkét kecskeméti csapat kis- padján megfordult, majd a Fradi pályaedzői posztjára került, ahonnan Kuvaitba szerződött. Visszatért az anyaegyesülethez, vezetőedzőként nemzetközi porondra is kivezényelte tanítványait. Az Üllői útról az alsóbb osztályú Vácszentlászló, majd az Újlengyel csapatánál dolgozott, részt vett Pásztor Bertalan kísérletében a XXI. század Focialapítványnál. Következett a Tatabánya, a III. kér. TVE, végül ismét a Fradi, ismét az utánpótlás. Rákosi Gyula edzőként oda tért vissza, ahol kezdte gyakorolni szakmáját. Ma ő az utánpótlás szakágvezetője.- Van némi rálátása a mai fiatalokra. Véleménye szerint akad közöttük olyan tehetség, aki Liszteshez hasonlóan rövid idő alatt befuthat és nevet szerezhet magának Európa-szerte?- Minden egyes korosztályban felfedezhető három-négy kiugró tehetség. Hajnal Tomi már el is került tőlünk a felnőttek keretéhez, aztán ott van a csatár Márkus Tibi, a söprögető posztján bármikor bevethető Mogyorósi Józsi, vagy a beállós Lilik Pali, akik most öregednek ki az ifikorból. De rajtuk kívül még jó- néhány játékosunkban látok fantáziát.- Nemrég az egyik korosztály 3-1 -re verte a Real Madrid hasonló gárdáját.- Zürichben rendeztek egy tornát, mi egy ’77-es és ’78-as születésűekből összeállított vegyes csapattal utaztunk ki. Bár csak a hatodik helyen végeztünk, nem okoztunk csalódást.- Nem ülne szívesebben inkább egy NB l-es felnőtt csapat kis padján?- A fiatalokkal szeretek dolgozni, ez a munka, ami igazán boldoggá tesz. Engem már zavarnak a mai rohanó világban tapasztalható tisztázatlanságok, összevisszaságok. Ez még mindig egy tiszta közeg.
