Fradi újság (1996)
1996 ősz / 6. szám
FRADI ÚJSÁG be kellett játszani a pályát. Erre mondta Telek Andris, hogy ők az ilyen kétkapuzást a fél pályán szokták csinálni. Én meg mondtam, hogy a meccset viszont egész pályán kell játszani, tehát meg kell szokni ezt sokszor befutni. Nos, ezt tudomásul vették, s két nappal később, ráadásul bajnoki meccsel a lábukban már egészen jól csinálták.- A meccs napján is edzettéi a csapattal. Nem vagy túl maximalista?- Na látod, te is, mint annyi más újságíró idehaza, már a kérdéseddel is ezt a pesszimizmust szuggerálod a futballistákba. Azt, hogy úgy is képtelenek a versenyre, hogy nem bírják a terhelést, a lépést a legjobbakkal.- Sajnos nem véletlenül. Mert a példák bizonyítanak.- Ez még nem jelenti azt, hogy mindebbe bele kell törődni. Meg kellene próbálni kollektíván azt sulykolni beléjük, hogy ha akarnak, ha igenis megdolgoznak az edzéseken, felemelhetik végre a fejüket, mert nem lesznek homokzsákok. Segítsetek ti is, hogy higgyenek végre ezek a labdarúgók. Higgyenek nekem, vagy még inkább a munkának. Meg aztán egy profinak azt a mestersége, hogy futballozzon. Ha kell, reggeltől estig. S bírnia is kell a strapát.- Hallom, a fiad sokat örökölt a futballtudásodból.- Ügyes a gyerek.- Nem hozod ide a Fradiba?- Egyelőre még nem. Talán majd később. Hallottam, kifogásolták egyesek, hogy nem tud magyarul. Ha egyszer idejönne, három hónap alatt ő is megtanulna, s talán a játékával is megnyerné a szurkolókat. Várkonyi Sándor Imádjuk együtt a Fradit! W* dóm, s engem is segítenek azzal, hogy kijönnek s a csapat mellé állnak.- Volt már konfliktusod a petíciósokkal?- Nem, de remélem nem is lesz.- Azt is beszélik, hogy egyik kedvencüket, Simon Tibort is ajtón kívül szeretnéd látni.- Ez egy marhaság. Ezt Tibinek is elmondtam, aki hasonlókat kérdezett tőlem. Megmondtam neki, eszembe sincs ilyesmi, hiszen alig ismerem. Ő eddig sérült volt, külön dolgozott a csapattól, jóformán alig beszélhettünk egymással. Egyébként különösebb ismerkedésre nem volt még idő, ha lemennek ezek a fontos meccsek, erre is sort kerítünk.- Egy olyan nyilatkozatod is napvilágot látott, hogy számodra példa nélküli volt, miszerint huszonéves fiatalemberek negyvenperces edzéstől is kikészülhetnek. ..-Azt hiszem, a megfogalmazás körül voltak félreértések. Való igaz, csináltam kétszer nyolcas csapatnak egy olyan kétkapus játékot, amelyben mindenkinek állandóan Váratlanul érkezett, mondhatni úgy robbant be az Üllői útra. Novák Dezső lemondása után pánikszerűen edzőt kellett keresnie a Ferencvárosnak. Sok emberrel tárgyaltak a szakosztály vezetői, az ő neve majdhogynem az utolsó pillanatban került a jelöltlistára. Végül ketten maradtak versenyben, ő, a hajdani egyik legnagyobb közönségkedvenc, s egy késői utód, aki szintén alaposan belopta magát a zöld-fehér szívekbe. A voksok döntő többségét Nyilasi Tibor ellenében a Németországban élő Varga Zoltán kapta. böngészem át, amelyek esetleg támadnak. Azokból derül ugyanis ki, hogy ki is az igazi ellenség.- Persze nyilván tudod, hogy nem mindenki örült jöttödnek.- Tudom.- Azt is, hogy a szurkolók egy igen kemény magja nem téged, hanem Nyilasi Tibort szerette volna a kispadon látni?-Ezt is tudom. És tulajdonképpen megértem őket, hogy nem maradéktalanul boldogok a választás miatt. De szerintem bármelyik szektorban is üljön valaki, aki ide kijön s rekedtre ordítja magát, az mind imádja a Ferencvárost, s azt szeretné, hogy harcosan, lelkesen s látványosan futballozzon a csapat. S főleg, hogy nyerjen. így aztán ugyanazt akarják ők is, amit én. Hiszem, hogy velük sem lesz gonAzóta szinte le sem került az újságok sportoldalairól, címlapjairól.- Napjában hány riporter keres fel?- kérdeztem közvetlen azután, hogy nyilatkozott egy rádiónak s két újságírókollégának.- Nem számolom, de nehéz is lenne fejben tartani. Ugyanis annyiran kérdeznek, hogy nem is mindig tudom, ki is a kérdező. Pláne, ha nincs a kezében mikrofon, toll vagy magnó.- És mit szólsz a cikkekhez?- Megvallom őszintén, még nem olvastam el őket. Átütöm ugyan a lapokat, elolvasom a tőcímeket, de a cikkeket egyelőre még nem.- Ennyire nem érdekelnek a vélemények?- Nem erről van szó. A lapokat, írásokat el rakom, s majd később el is olvasom, de egyelőre jobb, ha nem ismerem a tartalmukat. így ugyanis nem befolyásolhatnak semerre és semerről sem.- Ha majd előveszed őket, melyik cikkekkel kezded el az olvasást?- Nem azokkal, amelyek dicsérnek. Azzal ráérek később is. Azokat * A K»ß'it „jw « * 1 PíJt % s Az egyik legszebb mozdulat. Sokféleképpen lehet megtenni, az őszinteség megnyilvánulása. Nézem a meccset, az újdonság azonnal feltűnik. A Fradinál néhány napja új időszámítás kezdődött, érthetően minden pillanat fontos. Hazaérkezett Varga Zoltán, az egykori idők nagy sztárja, aki igazán belülről ismeri a sportágat. Ráadásul pályafutása befejezése után egyetemi diplomát is szerzett focitudományból. Az ismert politikai publicista nem örül jövetelének, szerződtetésének, ez, bizonyos szempontokat figyelembe véve érthető. Az írás, természetesen nem hat a játékosra, az edzőre, a Ferencvárosra. Zoli a mérkőzés alatt nemcsak ül a kispadon, hanem mellette áll. S láss csodát! Arany gólt lő, sokak meglepetésére rögtön a mesterhez rohan, átöleli boldogan, önfeledten, szeretettel, hittel. Aztán jagodics következik, gól utáni rohanásában szintén őt keresi, Varga Zolit, az új edzőt. Még csak néhány nap telt el, s máris micsoda pillanatok, semmi színjáték, semmi politika. Csakúgy felszabadultan ölelkeznek. Mi meg először arra gondolunk, a magyar bajnokságban eddig a markáns kézfogás dukált. Aztán meditálunk azon, hogy a zord világban sajnos elszoktunk az emberi megnyilvánulásoktól, az emberségtől. Varga Zoli hazaérkezett, s máris példát mutatott őszinteségével, nem csak az övéinek. Riskó Géza (Mai Nap) FRADI ÚJSÁG A Ferencvárosi Torna Club lapja Felelős kiadó: Dr. Szívós István, az FTC ügyvezető elnöke Felelős szerkesztő: Nagy Béla • Művészeti szerkesztő: Orbán László Fényképek: Pozsonyi Lajos, Magdics László, Fradi fotótár A kiadvány az FTC hivatalos nyomdájában, a PRINTSELF Kft. gondozásában jelent meg. Felelős vezető: Dr. Kassay Árpád