Fradi újság (1996)
1996 ősz / 5. szám
1 FRADI ÚJSÁG 3 Ők írták - mi olvassuk. Üllői út: Arany-labdás győzelem A váratlan diadal után még a második fordulóra is kilátás nyílhat Pireuszban FERENCVÁROS-OLYM PIAKOSZ 3-1 (2-1) Üllői út, UEFA Kupa-mérkőzés, 5000 néző. Jv.r Temmnik (holland) Ferencváros: Szeiler - Hrutka, Telek, Limperger - Páling, Nagy Zs., Arany, Milovanovics (Nyilas, 67. p.), Nagy N. - Zavadszky (Miriuta, 83. p.) Horváth. Olimpiakosz: Strakosha - Varesanovics, Karataidisz, Dambizasz, Georga- tosz (Karapialisz, 76. p.) - Alexandrisz, Sabanadzsovics, Niniadisz, Djordjevics - Kaklamanosz (Amanatidisz, 60. p.) Ivies Gól: Zavadszky (11. p.), Ivies (28. p.), Varesanovics (öngól, 35. p.), Arany (51. p.). A Ferencváros olyan értesítést kapott az UEFA-tól, hogy az európai szövetség a biztonsági szempontból megkülönböztetett figyelemmel kísért találkozók közé sorolta az FTC-Olimpiakosz mérkőzést, ennek megfelelően rendkívüli óvatosság előzte meg a „BEK-pót- ló” másfél órát. A görög szurkolók érkezésekor lezárták a stadion Üllői úti oldalát, annak ellenére is, hogy akkor még - azaz két és fél órával a meccs kezdete előtt - csupán tíz-húsz ferencvárosi drukker mutatkozott az aréna környékén. Később is csak kevesen keresték fel a IX. kerületi pályát a naptár szerint kora, az időjárás alapján viszont késő őszi estén, bár az otthon melegét választókat aligha csupán a kellemetlen klíma tartotta távol a sportteleptől. Valószínűbbnek tetszik, hogy a futball meggyötört hazai hívei nem igazán reménykedtek benne: ahogyan a tovább épülő-szépülő stadion, úgy a zöld-fehérek játéka is európai lesz... De bármennyire néptelen volt is a tribünök többsége, már a mérkőzést megelőzően heves összecsapás keltett izgalmat: ezt a karhatalom képviselői vívták a lelátón a mégiscsak kilátogató FTC-szurko- lók egy csportjával. Az ötödik perc szintén megdermesztett mindenkit, mivel Ivies, a korábbi Crvena Zvezda-játékos, akit 1993-ban az év labdarúgójának választottak Jugoszláviában, szédítő cselsorozattal tektette a fűre a ferencvárosi futballistákat, ám keresztbe gurított labdáját Alexandrisz - majdhogynem a gólvonalról! - mellé rúgta. A tartalékos FTC (jellemző, hogy a „sasok" között egy zöld-fehér Holló is helyet kapott a kispa- don) annál nagyobb sikerrel mutatkozott be: Zavadszky a jobb oldalon kilépett és lövése nyomán nem a vendégszurkolók szektorában, hanem a Fradi-tábor törzshelyén gyúltak görögtüzek (1-0). A gól után ritka jelenet következett: a holland játékvezető tűzszünetet tartott, mert a pirotechnikai elemekkel kombinált ünneplés közben olyan köd lepte el a pályát, mintha a mérkőzést Albionban rendezték volna... Aztán a 28. percben úgy látszott: a zöld-fehér karneválnak nagyobb a füstje, mint a lángja. Ge- orgatosz ugyanis túljutott az FTC védővonalán, majd a kivetődő Szeiler mellett, megkapó önzetlenséggel tovább passzolt, és ívicsnek csak át kellett vezetnie a labdát a kapuvonaion (1-1). Ám a Ferencváros konokul küzdött, és Horváth nemhiába mondogatta magában, hogy fel a fejjel, mert emelkedésével olyannyira megzavarta Varesanovicsot, hogy a légiós hátvéd Páling szögletrúgását a magyarok számára tetszetős mozdulattal a bal felső sarokba csúsztatta (2-1). Az ember eltűnődött: most melyik garnitúrát kell az FTC „egynek" tekinteni, s melyiket a „kettőnek”...? De akadt, aki nem gondolkodott. Az első félidő lefújása előtt a nézők egyike egy dobozt dobott a játéktérre, a mérkőzés bírája pedig felemelte, és a tartalék játékvezetőnek, megőrzésre, átadta a „bűnjelet". Az olcsó szórakozás vélhetően sokba fog kerülni... Szerencsére, messze nem ez volt a legjobb mulatság, azt tudniillik, -a Ferencváros addig is üdítő produkcióján túl - az 51. perc igazán látványos eseményei jelentették. Limperger indította a fő attrakciót, néhány finom trükkel, és Arany fejezte be egy tökéletes, húszméteres lövéssel, amely szuperszonikus sebességgel tette meg légi útját a jobb felső sarokig (3- 1). Most már nemhogy a boldogító budapesti bravúrról beszélt, hanem az UEFA Kupa-továbbjutással is foglalkozni kezdett a közönség, pedig ez az előzmények alapján teljes képtelenségnek tűnt. Egy biztos: az FTC-t nemcsak az ösz- szeállítás szerint cserélték ki, mert a kedden látott tizenegy (pontosabban tizenhárom) minden tekintetben más volt, mint például a „csepeli” együttes. Ez még akkor is igaz, ha a találkozó vége felé bizony erőt vett a fáradtság a magyar játékosokon, hiszen lelkiekben ekkor sem gyengült az első perctől az utolsóig nagy szívvel harcoló csapat. (Azzal együtt sem, hogy Alexandrisz lövését a 88. percben a felső kapufa és a gondviselés közösen mentette...) Mindenekelőtt ennek az elszántságnak az eredménye a váratlan diadal, amely valóban azzal kecsegtet, hogy - hasonlóan lelkes játék esetén - már-már valószerűtlenül szép lehet a kilátás a pireuszi kikötőben... Hegyi Iván (Népszabadság) Ez már a régi Fradi volt A labdarúgó UEFA Kupában: Ferencváros-Olympiakosz Pireusz 3-1 (2-1) Lehet, hogy az edzőváltás, lehet, hogy a gyér lelátók ösztönözték a ferencvárosi labdarúgókat kedd esti nagyszerű teljesítményükre. De lehet, hogy csak egyszerűen tovább akarnak jutni az UEFA Kupában, amihez nélkülözhetetlen volt a hazai győzelem, amely tegnap 3-1 arányú lett. A mérkőzés kezdete előtt fél órával olyan látványt nyújtott az FTC Üllői úti stadionja, mintha a zöld-fehérek, azaz egykor standard edzőpartnernek számító Osztyapenko SE ellen készülődnének. Aztán ideje volt felébredni. A mintegy 1500 piros-fehér sálakba burkolózó és harsányan éneklő Olimpiakoszdrukker mellett jó, ha ötezer ferencvárosi néző helyezkedett el a lelátókon. Ez bojkott is lehet a Fradi-szurkolók részéről, hiszen ehhez fogható érdektelenség még soha nem kísérte a klub nemzetközi kupatalálkozóját. A zöld ultrák jókora „tűzbe” csöppentek, hiszen a görögök szektorából petárda érkezett közéjük, amelyre hasonló módon válaszoltak, ezután összeverekedtek az azonnali intézkedésre közéjük érkező rohamrendőrökkel. Ilyen hangulatban vonultak tehát pályára a csapatok a holland bíró, Temmnik vezetésével. A hazaiak óriási lelkesedéssel kezdtek, ám a vehemenciára a pireusziak egy nagy helyzettel és három szöglettel válaszoltak. Sőt, Ivies parádés cselsorozatát követően akár vezetést is szerezhettek volna, de szerencsére testvéri átadásából Kaklamanosz egy méterről, mellé lőtt. Támadásban maradtak a vendégek, egy esetben Szeiler bravúros kivetődéssel mentett, a 10. percben viszont már őrjöngve, és sajnos tűzbombával, ünnepelt a jelen lévő hűséges Fradi-tábor. Milovanovics passzá- val Zavadszky tört a 16-oson belülre, majd 10 méterről a hosszú sarokba zúdította a labdát (1-0). A középkezdés után Franz- stadt füstje miatt egy percre meg kellett állítani a játékot. Feltehetően ez is drága mulatságnak bizonyul majd. A 27. percben viszont már a görög drukkerek éneke szállt a pesti éjszakában, Ivies közelről kiegyenlített (1-1). A 34. percben az egyébként jól játszó vendég jobbhátvéd Varesanovics sietett a zöldek segítségére, Páling szöglete után a bekk fejéről a hosszú sarokba suhant a labda (2-1). A félidő hátralevő részében a játékvezető néhány ítélete és a pályára bedobált üdítősdobozok borzolták a kedélyeket, az eredmény azonban nem változott. Szünet után az 51. percben, Arany valószínűleg végleg belopta magát a zöld-fehér szurkolók szívébe, ugyanis 18 méterről akkora gólt lőtt a jobb felső sarokba, hogy azt ha éppen nem kedvencei kapják, akkor azt talán még a jelenleg 99 esztendős börtönbüntetését töltő hajdani Olimpiakosz-elnök Koszkotasz is megtapsolta volna (3-1). Foghíjas lelátók ide vagy oda, a ferencvárosi publikum nagyszerű atmoszférát teremtett a meccshez, Telekék pedig meglepően hatékonyan futballoztak a jól képzett görög gárda ellen. A 73. percben botrány tört ki a cseréhez készülődő vendégek kispadja előtt, amikor Karapialisz az őt ért méltánytalanságért vizesflakonnal locsolta le a nézőket. A 88. percben meghűlt a hazai szurkolók ereiben a vér, szerencsére Alexandrisz tökéletes ziccerből a felső lécet találta telibe és maradt a 3-1-es Fradi-győzelem. Bánki József (Népszava)
